Szijjártó Péter Kirgizisztán motorja akar lenni

MTI Fotó: Soós Lajos MTI Fotó: Soós Lajos

Szijjártó Péter mi mást is csinálhatna ezen a júliusi szép napon, amikor többszáz rendőr rohanja le a Ligetvédőket, Orbán Viktor megnyesi Lázár János szárnyait, minthogy fogadja Erlan Abdildajevet, Kirgizisztán külügyminiszterét. Ez még idáig rendben is van, mert alapvető udvariasság kérdése, hogy fogadja, ha már egyszer elfáradt idáig a jóember.

Szijjártót is szokták többnyire fogadni az olyan fejlett demokráciákban, mint például Azerbajdzsán és olyanokban is, amikről még a büdös életben nem is hallottunk. Igaz ugyan, hogy a mi Péterünket nem fogadták például az Egyesült Államokban a múltkoriban, csak a cselédajtón engedte be valami jótét takarító, vagy miniszterhelyettes-helyettes, de Kirgizisztán az mindjárt más.

De még Szijjártó előtt Semjén Zsolt is fogadta a kirgiz külügyminisztert és  a magyar kormányfő helyettese a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Magyarország és Kirgizisztán kapcsolatai az utóbbi időben lendületes fejlődésnek indultak, és ennek folytatása mellett elkötelezettek vagyunk. Mármint a kirgiz külügyminiszter és külön Semjén Zsolt. Gondolom.

De térjünk vissza Szijjártó Péterhez, mert mégis az a valami, ha ő fogad valakit.

Erlan Abdildajev kirgiz külügyminiszter üdvözölte, hogy nagyon intenzívek a magyar-kirgiz kapcsolatok, és hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködésnek nagy figyelmet kell szentelni a jövőben is.
Közölte: magyar kollégájával megvitatatták a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és a nemzetközi szervezeteken belüli együttműködési lehetőségeket. Úgy vélte, további célokat kell kitűzni a kapcsolatépítésben, és nemzetközi tanácskozások alkalmával ismét egyeztethetnek partnerével.

MTI

Szijjártó Péter is elmondta, mit intéztek ők ketten.

A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy átfogó oktatási-kulturális megállapodást kötöttek, amelynek keretében 25 kirgiz ösztöndíjast fogadnak Magyarországon a következő tanévtől, az ENSZ mezőgazdasági szervezetének képzési programja keretében is jönnek ide kirgiz hallgatók, valamint az egyik legjelentősebb kirgiz állami egyetemmel tárgyalást kezdtek a magyar nyelv oktatásáról és egy hungarológia tanszék létrehozásáról. Emellett a kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodás legfontosabb kérdéseiről is megegyeztek, ezt a dokumentumot ősszel írják alá.

Valamint a lényeg: Magyarország az EU és Közép-Ázsia együttműködésének motorja akar lenni.

Mi már annyi minden motorja akartunk lenni, hogy oldalakon keresztül lehetne sorolni. Minden kis szigeten, ahol hajlandó szóba állni a bennszülött törzsfőnök Szijjártóval, egyből gazdasági távlatokat vizionál ez a kedves teremfocista.

Nem akarom én lebecsülni Kirgizisztánt, mert állítólag gyönyörű ország. Ha történetesen ronda lenne, akkor sem akarnám egyébként lebecsülni.

Kirgizisztán itt van mindjárt a szomszédban, konkrétan Tadzsikisztán, Kína, Üzbegisztán és Kazahsztán között. Az ország 130 százalékát hegyek borítják. Lakosságára nézve kizárólag becslések állnak rendelkezésre (még nem tudták megszámolni őket, mert állandóan mászkálnak), 5,6 millióra teszik a lélekszámot.

A kirgizek néha felidegesítik magukat, olyankor megpofozzák azt, aki éppen kormányon van (ez például egy rendkívül szimpatikus szokás), utoljára 2010-ben foglalták el a  tartományi kormányzói hivatalt, megverték, akit ott találtak, majd  a tüntetők a fővárosban feldúlták a parlament épületét, és felgyújtották a főügyészség és az adóhatóság épületeit. Meg tudom érteni.

A folytatás nem volt ilyen vicces, mert közel ezer halottat követelt a forradalom, mire 2011-ben megválasztották  Almazbek Atambajevet elnöknek.

Az ország lakóinak 75 százaléka szunnita muszlim. Ezt csak azért mondom, hogy nehogy később probléma legyen és véletlenül az itt tanuló kirgiz egyetemisták elcsodálkozzanak, ha majd már értenek magyarul.

Kirgizisztán gazdasága két fő pilléren nyugszik: gyapottermelésen és nomád pásztorkodáson. Az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék: 280 USD. Ez azonban várhatóan emelkedni fog, mert az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult a kábítószer előállítás és kereskedelem is.

Kirgizisztán rengeteg híres művészt adott a világnak, ilyen például Csingiz Ajtmatov, más most nem jut eszembe.

Tehát az urak megteáztak (gondolom), tájékoztatták a sajtót és okosakat mondtak.

Itt szeretném felhívni Szijjártó Péter szerteágazó figyelmét egy kis országra itt mindjárt a szomszédban. Ausztriának hívják. Éppen bekérették a bécsi magyar nagykövetet, ugyanis Magyarország úgy határozott, hogy ha már az osztrákok is ellenőrzik a Magyarország felől belépőket a határon, akkor mi is elnőrizzük az Ausztia felől jövőket és jelenleg mindkét irányban rohadtul nagy torlódás van. Az osztrákok szerint a magyar-osztrák határszakaszon nincsen schengeni határ, Magyarország teljesen jogtalanul végez ellenőrzést.

Szerintem ez teljesen így is van, csakhogy az osztrák-magyar határon sincs schengeni határ tudtommal, tehát az osztrákok sem annyira jogosan csinálják a fesztivált.

Ha esetleg Szijjártó Péter ráér, nem kellene odatrappolnia kideríteni, mi a jó fene van, mielőtt kölcsönösen kerítést húzunk és lőni kezdünk egymásra? Csak kérdem.adomány