Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


A pécsiek majd fájdalomdíjként megkapják Orbán üres szotyolás zacskóit

Amikor a kultúra találkozik a trollkodással, annak általában nem szokott jó vége lenni és járulékos haszonként általában nem is túl olcsó. Kultúra: tudjuk, vagy nem, Csontvárynak 1973 óta állandó kiállítása van Pécsen. Bár a pécsiek – beleértve a Fidesz helyi potentátjait – szerint a festmények jó helyen vannak ott, Lázár János kultúrember Budapesten szeretné látni a képeket, mert ott nagyobb közönségük lenne. Azonban még Hoppál Péter másik kultúrember is úgy véli: a főváros nem nyer annyit ezzel a költözéssel, amennyit Pécs veszít.

Miután mindenhez értő Lázár a fejébe vette, amit a fejébe vett, a Miniszterelnökség pályázatot írt ki az új Csontváry Múzeum tervére. Érkeztek is pályaművek, a Bíráló Bizottság a helyén volt, eredményt is hirdettek.

Most eltekintek attól, hogy a nyertes terv – amennyiben megvalósításra kerül – nagyjából a képek megsemmisülését jelentené, mert ez önmagában is tragikus. Azt hasonlóképpen nem veszem most figyelembe, hogy a Miniszterelnökség a pályázati kiírásban nem vállalta, hogy a kiválasztott, egyben a megvásárolt pályaműveket megvalósítja, és ha valaha meg is épül a múzeum, végül az ötletgazdákat bízza meg a kiviteli tervek elkészítésével.

Amit ellenben figyelembe veszek: művészi trollkodás, vagy nem trollkodás, az egyik befutó terv – amelyet a Miniszterelnökség nem mellesleg fél millió (= 500 ezer) forinttal honorált, illetve ennyiért vette meg – a József nádor nevéhez kötődő alcsúti arborétumban található tekintélyes libanoni cédrus köré tervezett stadion formájú múzeum lett. Tehát bár szakmai körökben él a gyanú, hogy a tervező beletrollkodott a pályázatba, a Miniszterelnökség és a tisztelt bizottság komoly dolgokkal nem viccel, így nemcsak hogy pénzt adtak a tervért, de meg is indokolták a döntést:

a Bíráló Bizottság tekintettel a helyszínválasztásra, a pályamű építészeti ötletességére és a műalkotások iránt tanúsított érzékenységére a pályaművet megvételben részesíti.

A stadionba csomagolt múzeum látványterve (Forrás: csontvarypalyazat.hu)

A helyszínválasztást értsd úgy – bizottságul szólva -, hogy ez „Magyarország egyik legismertebb arborétuma, amely a közelmúltbéli infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően még inkább könnyen megközelíthető mindenki számára“. A tervező úgy kívánja megoldani a közlekedést – a tervben olvastam  -, hogy az alcsúti kisvasút végállomásánál parkolót alakítottak ki, a múzeumhoz sétautakat vezettek, és a gépjármű elérést is biztosították buszfordulóval. Mármint ez egyelőre elméletben és jövő időben értendő, de ha egyszer az érintettek rákapnak az ízére…

Hát így állunk pillanatnyilag: a díjazott, kiemelt megvételre, illetve sima megvételre előterjesztett tervek összesen 16 millió forintba kerültek. Nem Lázár Jánosnak, hanem az adófizetőknek. Visszatérve Csútra: nagyon remélem, hogy a tervező úr komolyan gondolta ezt a dolgot, mert viccnek elviselhetetlenül durva lenne.

Ezt a vécéülőkére megszólalásig hasonlító stadionmúzeumot, meg az elmúlt hét Liget-harcait egymás mellé rakva, szinte biztos vagyok benne, hogy – biztos ami biztos alapon – kivágják azt a 200 éves, tekintélyt parancsoló libanoni cédrust, meg ugyanazzal a lendülettel a környék összes fáját, hogy tudjanak építkezni. Nem most, hanem amikor már kellőképpen halványult a kollektív tudatban ennek a nemzeti groteszknek az emléke.

Tehát adott volt (a lenyúlásokat nem számolva) egy 16 millió forintos keret, amit el kellett b*szni azért, hogy Lázár János elképzelései szerint Csontváry életművét felhurcolják a fővárosba, hogy ott majd sokan megnézzék.

Kiírtak egy tervpályázatot, amire beérkezett – ha jól számoltam 21 pályamű – abból 12 pályázót valamilyen formában díjaztak. A nyertes 4 milliót rakott zsebre, de 500 ezernél kevesebbért senki nem fáradozott. Közben meg a tét az, hogy a Csontváry-képek maradjank Pécs városában, avagy költözzenek a fővárosba Lázár János óhaja szerint. Szilágyi Balázs tervező pedig vagy végtelen szervilizmusból, vagy trollkodásból megkockáztatta a lehetetlent. És igen, egy stadionra hajazó vécéülőke jellegű múzeum látványtervével fél milliót lehet kaszálni a kormánytól. De sikerült? Sikerült, bizony.

Tehát arra költ pénzt a Miniszterelnökség, hogy eredeti szándékával szemben, Budapest helyett a felcsúti kisvasút-stadion-arborétum Bermuda háromszögébe projektált múzeumok látványtervét díjazza. És valaki mondja ezek után, hogy az űrállomás fantazmagória volt a Kétfarkúaktól.

Ha ez sima trollkodás és a bornírt, műveletlen, szervilis Bizottság bevette, akkor azért tragikus ez a sztori (tökéletes helyszínválasztás, mi?) , ha meg a művész úr komolyan gondolta, akkor azért hatványozottan az. Erre már nincsenek szavak. Ha Pécsen nem volt jó helyen Csontváry életműve, Felcsúton biztosan megfelelő helyen lesz. Teljesen életszerű, hogy tömegek órákat utazzanak azért, hogy egy tematikus kiállítást megtekintsenek a pusztában. Örkény most csapdosná a térdét, Csontváry meg a fejét a falba.

Ha majd a nagyszerű tervre mégsem adakozik a galád Unió, vagy mire arra kerülne sor, régen nem leszünk uniós tagok, akkor is jól jegyezzük meg ezt a hírt is. A kor szellemisége a maga mellbevágó módján benne van: legyen szó bármiről, a lényeg, hogy stadion alakú legyen, a nevében utaljon stadionra, helyileg legyen köze Felcsúthoz, és király lehet bárki, aki egy kis nem remélt pénzre áhítozik.

És hogy Csontváry végakarata mi volt? Kit érdekel? Hogy a pécsiek mit akarnak? Tökmindegy. Majd fájdalomdíj gyanánt megkapják múzeumi tárgyként Orbán üres szotyolás zacskóit, a Havasi Bertalan által őrzött Coca-Colás dobozt, használt zsebkendőt, kolbászölő bugylibicskát, meg valami grazi zárójelentéseket a legendás hátizsákba csomagolva. A fideszes polgármester pedig továbbra is polgármester szeretne maradni, tehát befogja.

Ezeknek totálisan megszakadt a kapcsolatuk a valósággal. És még mindig nincs vége.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS