NEHAZUGGY

Ha nem pihenem ki magam, szatyros lesz a szemem alja. Mint Lőrincnek

Tamás Róbert | 2016. Július 1, Péntek | 16:09

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem mondhatnám, hogy egy atombomba erejével vágódott a magyar közérdeklődésbe a hír: Mészáros Lőrincnek hirtelenváratlanul kinőtt egy villácskája Horvátországban. Egy kis vityillóról van szó, jó, ha ér 700 millió forintot. Klassz hely lehet egyébként Horvátország, mert a nemzeti gázszerelő már vett ott egy villát, mégpedig Vir szigetén, de ez nem az. A váratlanul előkerült hajlék Ugljan szigetén található.

Igazából sok meglepődni való nincs azon, hogy ez a ház nem szerepel a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatában, mivel Mészáros mester köztudottan szórakozott. Ez már csak velejárója a lángésznek. A szétszórtság. Ugye Lőrincünk feledkezett már meg egymilliárd forintról is bevallásilag, de hát ki hibáztathatná érte? A múltkoriban én is bennehagytam a farmer zsebben egy ezrest, ki is mostam ügyesen. Ezt hívják pénzmosásnak. Mármint nálunk. Máshol mást hívnak így.

Egy dolgot azért elég nagy biztonsággal le lehet szűrni feledékeny Lőrinccel kapcsolatban: erősen vonzódik a szigetekhez. Én már meg sem lepődnék, ha kiderülne, hogy egyéb szigeteken is rendelkezik ingatlanokkal, csak elfeledkezett róla. Meg esetleg bankszámlákkal, de arról is. Mármint feledkezett.

Nem rossz szándékból csinálja ezt a gázszerelőből lett mágnás. A jóindulat ott buzog őbenne, ez tisztán látszik a szeme alatt lógó szatyrokból is, de gondoljunk csak a felcsúti ovira, ahová saját vagyonából vitt sót, hogy jó legyen a dedeknek.

A nép egyszerű gyermeke ő, hétköznapi mangalicatenyésztő. Csak valahogy úgy hozta az élet, hogy baromi nagy szerencséje van mindenben. Bármihez nyúl, az nem is arannyá, hanem egyenesen brilliánssá változik. Reggel becsönget hozzá egy ember az utcáról és megkérdi, nem venne-e gazduram egy kis céget? Kéne nagyon a pénz, olcsón adnám. Gazduram perszehogy megveszi a céget, hogy segítsen a bajba került idegenen. Gondolja: berakja a kredencbe, ellesz ott a többi mellett. Erre mit ad isten, másnap pont arra a cégre van szükség, mert kiírtak egy olyan tizenszázmilliárdos pályázatot, amit senki más nem nyerhet meg, csak egy olyan cég, aminek pont az a neve, amit az előbb megvett a Lőrinc, de még az is benne van a feltételekben, hogy az a cég csak akkor nyerhet, ha Mészárosnak hívják a tulajdonosát, nem több, mint 48 órája volt tulajdonosváltás és a cég a Mészárosék kredencének bal felső fiókjában van.

Hát mi ez, ha nem isteni szerencse? Ki vethetné meg azért ezt a derék magyar vállalkozót, hogy ennyire üldözi Fortuna? Azt hallottam, intim kapcsolat is kialakult köztük, de ez csak mendemonda.

Tehát van egy hihetetlenül szerencsés polgármester-gázszerelő-disznótenyésztő-nagyvállalkozó, aki térdig jár a pénzben, mert bárhová lép, ott tuti aranybánya van. Ezek után csak természetes, hogy elkezd vásárolgatni. Egy villa itt, egy ott, esetleg pár apróbb sziget, mifene. Aztán meg annyi ilyen lesz, hogy néhányat elfelejt bevallani. Hát ki várhatná el, hogy mindenre emlékezzen? Az ő feje sem káptalan. Az legfőképpen biztosan nem.

Ezzel szemben lehetséges, hogy nem túlságosan okos ember ez a Lőrinc. Mert például az egy dolog, hogy megfeledkezik ilyen apróságokról, mint egy villa, vagy kettő, némi készpénzmillárdok, de van, amit meg soha nem is tudott. Mint az orosz cégét például, amiben tulajdonos volt, de életében sem hallott róla. Luxusautóból meg direkt azért van neki olyan sok, hogy minden nap másikat vezethessen és így tudja megjegyezni a napokat.

Jó lehet ilyen végtelenül szerencsés gázszerelőnek lenni, de én nem irigylem Lőrincet. Mert tegyük fel, hogy egyszercsak kiderül, hogy az egyik villa nem is az övé, hanem másvalakié. Meg a másik villa is. Meg a sziget is, esetleg néhány bankszámla itt-ott. Lőrinc meg – amilyen kis bumfordi – vagy nem akarja elhinni, hogy az nem az övé, vagy elkotyogja, hogy kié. Mert nem a fényes eszéről híres ő, hanem arról, hogy végtelenül jó barát. Meg szomszéd.

Mészáros Lőrinc a jóisten kegyelméből ilyen nagyon szerencsés és ez teljesen hihető magyarázat mindenre. Most még. Ha máshogy alakul, akkor előránthatja a néhány szavas szókincsét és hajtogathatja felváltva: nem tudtam, elfelejtettem, parancsra cselekedtem.

Egyszóval lehetséges, hogy mégsem irigylem én a Lőrinc gazdagságát. Szeretek nyugodtan aludni, mert ha nem pihenem ki magam, szatyros lesz a szemem alja. Mint Lőrincnek. adomány

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!