Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Ki kell tömni kóccal és úgy hordozni körbe a vezért, de mindenáron hatalomban és szem előtt kell tartani

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Volt a napokban egy közvéleménykutatási adat, miszerint esett a Fidesz népszerűsége. Természetesen percekkel később elkészült egy másik felmérés, szintén természetesen a kormányhoz közelálló intézet műve, miszerint dehogy esett, amikor szárnyal.

Mivel egyik felmérést sem én hamisítottam, ezért teszek mindkettőre. Ámde. Egyrészről viccesnek találom, hogy következetesen kormánypártokról beszél a média, ezzel azt az illúziót keltve, mintha többpárti kormányzást élvezhetnénk akár egyénileg, akár csoportosan. Közben meg nem, már amennyiben nem vesszük komolyan a KDNP pártként való létezését. Ha lehet, én nem számítom őket abba a csoportba, ahol pártnak minősül egy társaság. Tehát van egy elméleti kormánypárt, ami megint nem igaz véleményem szerint. Én legalábbis már nagyon régen nem látom a pártot sem a kormány, sem pedig Orbán Viktor mögött.

Van egy gyanúsan viselkedő, ránézésre komoly mentális problémákkal küzdő pasas, körülötte a haszonlesők csapata, több gyűrűben körülvéve és védve a vezért. Ugyanis a miniszterek elnöke az arc, a hang, ő mondja a tutit, rá szavaz a hívő. Nélküle nincs Fidesz és nincs kormány. Nélküle semmi nincs. Nem lehet leváltani, lecserélni, nem szabad elveszíteni. Ha kell, ki kell tömni kóccal és úgy hordozni körbe az országban, de mindenáron hatalomban és szem előtt kell tartani. Tehát Orbán nélkül csak bukás és széthullás van. Bukás, lebukás, világvége.

Mindegy, hány darabra esik szét a vezér, össze kell drótozni, mosolyt kell rúzsozni a szájára és karóval kitámasztani, hogy el ne dőljön.

Pedig egyszer szétesik, eldől. Azért, mert nem lehet az idők végezetéig ezt csinálni, amit most tesz az önmagát kormánypártok néven futtató élősködők hada. Nem lehet Európa kellős közepén diktatúrát építgetni és elhitetni a hívekkel, hogy megkapják álmaik kommunizmusát, amit illiberális demokráciának neveztek át menet közben.

Nincs csodatévő vezér. Senki sem az. Orbán sem, más sem. Nincs olyan, hogy a polgároknak nem kell felelősséget vállalniuk semmiért, nem kell dönteniük, hanem a nagy és erős, mindenkinél bölcsebb vezető ezt megteszi helyettük. Ráadásul úgy teszi ezt, hogy fejlődik a gazdaság, gyakorlatilag megszűnik a munkanélküliség, mindenki minket csodál és a sárga irigység eszi a többi ország népét, amiért nekünk ilyen csodás, bölcs, gondoskodó vezérünk van, aki éjt napallá téve harcol értünk.

Ezzel szemben sajnos az a valóság, hogy egy szétesett személyiségű, ugyanakkor végtelenül aljas, telhetetlen, hatalom- és pénzmániás figura hülyíti az ország már amúgy is hülye lakóinak egy részét és nincs olyan aljas, geci, populista, sunyi hazugság, amit be ne vetne a hatalma megtartása érdekében.

A szektatagok pedig örülnek mindennek, mert örülni jó. Az államosításoknak, központosításoknak, az izomból kormányzásnak, az ország kirablásának, a hazugságoknak. Mindennek, mert értük történik mindez. Hogy nekik ne kelljen dönteni, választani, gondolkodni. Majd a főnök. Majd ő megmondja, megcsinálja. Lehet hátradőlni.

Csakhogy nincs támlája a széknek, azt már régen ellopták korrupték. Nincs olyan, hogy teljes foglalkoztatottság. Nincs olyan sem, hogy az államosítás megoldana bármit. Ahogy olyan sincs – normáliséknál – hogy a kormány, vagy a kormány feje dönt mindenki helyett és mindenben. Ezt csak a nagyon hívők veszik be.

A nagyon nem-hívők pedig látják, hogy a szakadékba zuhanunk. Csak éppen kevés az erejük ahhoz, hogy megtartsák magukat és mindenki mást a peremen. Ahhoz kellene az a tömeg, ami jelen állás szerint szarik az egészre. Ő nem szavaz, nem nyilvánít véleményt, nem áll fel- és nem áll ki, mert nem rá tartozik, őt nem érdekli és egyébként is, ő nem politizál.

Pedig fog politizálni. Ha akarja, ha nem. Legkésőbb akkor, amikor az ő ajtaján is dörömbölnek, amikor az ő bőrét viszik a piacra eladni. Nem lehet megúszni, nem lehet félrenézni, nem lehet nem itt lenni. Egy darabig lehet, de egy idő után már nem lehet. Az az idő pedig már itt van, egészen közel. Akár tetszik, akár nem.adomány