A Fidesz után az ellenzék a legnagyobb kártevője ennek az országnak

Legyőzöttek: Gyurcsány Ferenc (DK) és Tóbiás József (MSZP) pártelnökök (Fotó forrása: MTI/Origo) Legyőzöttek: Gyurcsány Ferenc (DK) és Tóbiás József (MSZP) pártelnökök (Fotó forrása: MTI/Origo)

2016. június 5-én egy gyilkossággal (!) vádolt fideszes képviselő lemondása miatt időközi választást tartanak egy 48 ezres település egyik választókörzetében. A választást lazán behúzza a fideszes jelölt. Beszéljünk egy kicsit Dunaújvárosról.

Sokan többé és kevésbé helyesen egyből levonták a tanulságot: ha az ellenzék összefog, akkor simán megverhette volna a Fideszt. Ez így is van. Meg ha a nagymamának töke lenne, ő lehetne a nagypapa. De mert a feltételes móddal tele a padlás, és mert a pofonegyszerű elmélet ellenére a valóság homlokegyenest mást mutat, ejtsünk róla pár szót.

Az történt, hogy egy – legnagyobb valószínűséggel – színlelt betegségre hivatkozva átütemezett kampányhajrának is beillő miniszterelnöki látogatást követően általános letargiába és apátiába fulladt a dunaújvárosi voksolás, amelyet az ellenzéki pártok el nem hanyagolható izmozása mellett a Fidesz gond nélkül megnyert. Dunaújváros 4. számú választókörzetében, ahol a választásra jogosultak száma 3671, így alakult a végeredmény szavazatokban mérve:

  1. Fidesz – 422
  2. DK – 243
  3. Jobbik – 203
  4. MSZP – 98
  5. PM – 84
  6. Mindenki más: 105

Ez pedig azt jelenti, hogy egyharmados (32,06%) részvétel mellett az érvényesen leadott szavazatok mindössze 36 százaléka is elégnek bizonyult a narancssárga győzelemhez. Vagyis az egyharmad egyharmadával választást lehet nyerni ma Magyarországon.

Hogy csodálkozom, az enyhén szólva túlzás. Ott, ahol két golyóstollal meg lehet győzni embereket arról, hogy minden rendben van; ahol nyílt titok és maga a rajongó is tudja, hogy lopnak, de hát mindenki lop, úgyhogy nincs mit tenni, ezért a Fidesz; ahol bár fingunk nincs ki mit ígért, közben a fideszes városvezetés okán sötétbe borult a város, de így is csak az a fontos, hogy a Fidesz nyerjen, ott csodálkozásra, meglepődésre nemigen van ok.

Ráadásul tisztában vagyok az ellenérvekkel is: minek kell rápörögni egy ilyen tét nélküli, mindössze egy nyomorult önkormányzati képviselői mandátum sorsáról döntő kis szavazásra, hát nincs nekünk elég bajunk? De. Rengeteg bajunk van. És ha semmi nem változik, vagyis így marad, akkor 2018-ban ilyen feltételek mellett, ilyen részvételi arányok mellett, ilyen ellenzéki kutyakomédia mellett a jelenlegi állampárt újra a nyakunkra szabadul.

Számolgathatunk, oszthatunk, szorozhatunk és köbre emelhetünk: a focit golókra, a választási sikert szavazatokra játsszák. Márpedig a baloldali pártok f*szméregetése ugyanúgy nem konkretizálódik szavazatokban, mint ahogy a 2-0-ra elveszített mérkőzés sem jelent győzelmet attól, hogy kurva jók voltunk. Hát még ha pocsékul játszottunk.

Most elkezdhetnénk birkázni, szektázni, agymosott fideszesekről beszélni, de nem volna egészen helyénvaló. Ha 400 ember eldönthet valamit úgy, hogy közben 2500 otthon marad és másik 400 szanaszét pecsétel, abból normális helyeken az következik, hogy be lehet fejezni a hőbörgést.

Dunaújvárosban nem a fideszes közvilágítás miatt van sötétség. Vagy nem csak amiatt. Tóbiás József fejében szintúgy. És nem kell a rizsa, hogy kirúgjuk a helyi vezetést. Az MSZP elnöke megpróbálja most a helyiekkel elvitetni a balhét, holott az ő döntése, beleegyezése, idióta taktikázása is kellett ahhoz, hogy ne jöjjön létre az összefogás Gyurcsányékkal. És ez most nem Gyurcsány védőbeszéde. Már megint nem. Ez alól a botrányos vereség alól ugyanis az sem jelenthet felmentést, hogy van 422 ember, aki inkább megideologizálja és kimagyarázza a lopást azért, hogy tűzön és vizen át a Fideszre szavazhasson, semmint gondolkodó felelős állampolgárként megbüntesse azokat, akik kilopják a szemét is. Két golyóstoll, ennyi elég. Ha naponta valakit elütne az autó, mert kibaszott sötét van a városban, ő akkor is a Fideszre szavazna.

De ennél fényévekkel kiábrándítóbb az, amit az ellenzék művel hatodik éve. Ami más szavakkal valami olyasmit jelent, hogy a Fidesz után az ellenzék a legnagyobb kártevője ennek az országnak. Lehet, hogy nem szabad ilyet mondani, de ez van. Egy gyilkossági ügy után tálcán kínálni az újabb győzelmet a Fidesznek nem bocsánatos bűn és nagyon jó lenne, ha senki nem próbálná elkenni a szart.

A gazdasági mutatók szerint éppen most hull darabjaira az ország, naponta hoznak a nagyipari lopásokhoz igazított törvényeket, 4 millió polgár tartósan távolodik az emberhez méltó élet feltételeitől, lassan hétszámjegyű (ha már most nem az) polgár tervezi újra az életét valahol messze innen, az oktatást és az egészségügyet hagyjuk, miközben az ellenzéki törpepártok összefogás helyett, a katasztrófa közös elhárítása helyett a saját pecsenyéjüket sütögetve, az alázat, kompromisszum, pragmatizmus szavakat a szótárukból kitörölve tesztelik, hogy ki dübörög jobban azon a szakadékba vezető hídon.

Minden választás erről szól: megy a köpködés, hogy kit illet meg jobban az éppen szóbanforgó pozíció, hogy ki szűköl hangosabban, ki veri jobban a horpadt mellét, hogy vajon ki lépjen vissza a másik javára, és a többi. Elég volt ebből az állellenzékiségből és abból, hogy miként a Fidesz megannyi gazemberségének nincs soha következménye, ezeknek az elkúrt ellenzéki maszatolásoknak sincs. Szégyen, hogy Orbán Viktor milliárdos ígéreteiből, a házról-házra nyomatott kampányból, a rengeteg kiosztott golyóstollból mindössze 422 szavazat lett és ezzel is megnyerték a választást. Mert a jobbra-balra köpködés helyett az ellenzék nem volt képes egy közös jelöltet állítani és saját táborát meggyőzni arról, hogy szavazatával támogassa a kompromisszumos megoldást.

Hogy ne az egyharmadnak ama egyharmada döntse el a választás kimenetelét, aki azt is meg tudná magyarázni magának – kénytelen vagyok ilyen durva hasonlattal élni -, ha a gyilkossággal vádolt fideszes képviselő minden nap leszúrna egy fideszes választót. De mert ez nem működik és mert nincs életképes alternatíva, marad a jelenlegi pusztítás. E tekintetben a dunaújvárosi képviselői mandátum szimbolikus jelentőséggel bír: minden feltétel adott volt és ezt is sikerült elbaszni.