Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Büdösszájú tahó

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A liberálisok buzik, a lombikbébi program pedig azt a célt szolgálja, hogy mesterségesen olyan egyedeket hozzanak létre, akik szintén buzik és liberálisok. Esetleg disznók.

Ezt nem én találtam ki, hanem egy Dippold Pál nevű illető hányta oda a nemzeti média zászlóshajójának fedélzetére, a Magyar Hírlap kocsmaasztalára. Ezen a ponton az sem érdekel, hogy írónak vallja magát. Ahhoz kell emberi tartás.

Azt én nem tudom, hogy a szerző alapjáraton is ennyi emberileg és értelmi szintjét tekintve, vagy többet ivott a kelleténél és a házipálesz mellett ez is a felszínre került az ő beleinek sötétjéből, de súlyos lehet a helyzet Széles Gábor melósainak körében, ha már itt tartanak.

Történt ugyanis, hogy a Liberális Magyarországért Alapítvány rendezvényt bátorkodott szervezni, ahol is a családok mibenlétéről és szerepéről beszélgettek az egybegyűltek. Az eseményről megmlékező cikk Homárparti címen meg is született, a kicsit sem vonzó külső és belső tulajdonságokkal büszkélkedő Dippold Pál rosszvoltából. Nem fogom végigvenni az egyébként dícséretesen rövid, de rövidsége ellenére is mérhetetlenül undorító cikket, kizárólag a kormánypárti médiában új elemnek számító részre térnék ki.

Szél Bernadett és – minő borzalom! – Dúró Dóra is arról merészeltek beszélni, hogy jobban kellene támogatni a lombikbébiprogramot. És itt teljes valójában, az utolsó betűig – nehogy közben átíródjon valahogy – beillesztem Dippold és a honi média minden létező szempontból értendő mélypontját:dippold

No kérem. Akkor én most úgy emberi, női, anyai és minden egyéb mivoltomban ezennel kijelentem: Dippold Pál nem csak egy orbitális nagy fasz, hanem egy ostoba, sunyi, gyűlölködő, tudatlan, érzéketlen primitív fasz is.

Üzenem a semmilyen tekintetben nem vonzó szerzőnek: a lombikbébi programban nem két homoszexuális ember ivarsejtjeiből csinálnak egy harmadik homoszexuális embert és bármennyire hihetetlen is – Dippoldot elnézve – nem a disznót próbálják egyesíteni az emberrel. Ez sokaknak lombik nélkül is sikerül.

A lombikbébi program azoknak a pároknak próbál segíteni, akik más módon nem képesek saját gyermeket nemzeni. Nem a nemi hovatartozásuk okán és nem is azért, mert liberálisok. Hanem azért, mert valami oknál fogva a spontán megtermékenyülés nem jön létre, vagy a magzatot rendre elveszítik. Ezek a párok többnyire már megjárják a poklot, mire a lombikbébi programban kötnek ki. Sokszor a nő túl van megannyi vetélésen, fájdalmon, testi és lelki gyötrelmen. A férfi túl van a neki kijutó érzelmi traumákon.

A program nem egy marhajó liberális buli, hanem egy orvosi beavatkozás. Hosszadalmas, drága, rengeteg áldozattal járó, nagyon komoly beavatkozás. Nem arról szól, hogy egy uborkásüvegben összekevernek némi spermát és petesejtet, majd felrakják a polcra a szilvalekvár és az ecetes paprika közé és kilenc hónap múlva megnézik, hogy disznó, vagy liberális buzi kelt-e ki végül.

Olyan emberpárok utolsó lehetősége ez, akik mindennél jobban vágynak egy kisbabára és ezért mindent vállalnak. A hosszas hormonkezelést, az orvosi beavatkozást a petesejtek eltávolításakor, a megtermékenyített petesejtek visszaültetését az anyaméhbe, a rettegésben eltöltött napokat-heteket-hónapokat, hogy megtapadt-e, fejlődik-e, megmarad-e? Hogy egyszer a karjukban tarthatják-e a saját gyermeküket?

Dippold Pál most jó érzékkel és büdös lábbal ezekbe a párokba rúgott bele egy jókorát. Hátha van köztük liberális buzi is, akkor már megérte, ugye, Dippold?

Nem tudom eldönteni, hogy ez az ember eddig is ennyi volt, vagy lefelé száguld valami lejtőn és nincs, aki szólna neki, esetleg egyszerű büdös tahó, aki lusta volt utánanézni elemi dolgoknak, mielőtt okádni kezdett, vagy pedig egy utolsó tróger, aki a fizetésért bármikor, bárkiről, bármit.

Mindegy is, melyik. Szánalmas.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.