Április 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Putyin mindig is a legjobb barátunk lesz

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Már hiányolom, hogy a kormánymédia mikor kezdi el szívből nyomni a szeressük Putyint. Amúgy persze tolják már egy ideje, de mindig szépen csomagolva. Igaza is van Orbánéknak, nem annyira egyszerű hirtelen a keményen átvert kisember nyakába zúdítani a dolgot, hiszen még sokan emlékeznek arra, hogy személyesen a vezér pofozta ki őket az országból.

Azóta persze eltelt jópár év. Az egykor ifjú emberek azóta sem lettek sem okosabbak, sem jobb politikusok, legfeljebb pocakosabbak és pofátlanabbak. És rátaláltak közben életük értelmére, a pénzre. Lehetőleg sok-sok pénzre. Ahhoz, hogy egy többé-kevésbé demokratikus berendezkedésű országban valaki ne a piaci versenyben jusson anyagi javakhoz, ne az üzleti érzéke, a kockázatvállalása, jó döntési képességei és munkája alapján tudjon bevételekre szert tenni, ahhoz le kell építeni néhány dolgot. Hogy ezt meg tudja tenni valaki, először is a politika csúcsára kell jutnia.

Ez Orbánnak sikerült, köszönhetően a baloldali pártok bénázásának és a korrupciónak, valamint a szemrebbenés nélküli hazudozás mesteri szintre emelésének. Amint kormányra került a Fidesz, azonnal elkezdte lebontani az összes olyan rendszert, ami a totális hatalma útjában állt.

A törvényhozában, a végrehajtásban, oktatásban, egészségügyben, a civil szférában, mindenhol átvette a hatalmat. Semmi nem maradt ki. Éppen annyira fontos volt a szakszervezetek bedarálása, mint az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a rendőrség teljes irányításának átvétele, de például a sportágak, az önkormányzatok és a művészetek sem maradtak ki.

A statisztikai adatok, ferdítések és igény szerinti manipulációk remekül szolgálják a mára kialakított rablógazdálkodás rendszerét. Csak egy példa: a magyar gazdák mennyire jól járnak az állami földek eladásával! Hiszen az értékesített területek révén földhöz jutott rengeteg termelő. Éljen! Azt már elfelejtik hozzátenni, hogy mondjuk 2000 hektár föld esetében, amikor 804 gazda lett földbirtokos, az a következő módon történt: a Mészáros család négy tagja nyert el fejenként 300, összesen 1200 hektár, a további 800 hektárt pedig 800 gazda, fejenként egy hektárral. Így már kicsit másként hangzik. De a 804 gazda jutott földhöz, az jól hangzik. Tehát ezt kommunikálja a propagandagépezet. Nem csak a földek, minden más esetében is így történik az ország lerablása.

Mivel fogy a lenyúlható vagyon, fokozódik az államosítási láz. Már ott tartunk, hogy magántulajdonokat államosít a kormány, ahogy tette ezt a nyugdíjvagyon, a takarékszövetkezetek esetében és ahogy tenni fogja az alapítványi iskolák vagyonának elkobzásával is.

Miközben az uniós pénzek nélkül gyakorlatilag megáll a gazdaságunk, ha a külföldi tulajdonban lévő járműipar megtorpan, akkor még le is ül a magyar gazdaság, permanens háborúban vagyunk az Unióval és megállás nélkül harcolunk mindenkivel.

Azt azért Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy Magyarország nem igazán tényező önmagában. Szüksége van – nem feltétlenül az országnak, mint inkább Orbánnak – egy erős szövetségesre. Ezt a szövetségest pedig nehéz lenne az Unió jelentősebb országai között keresni. Nem, mintha az ottani politikusok gyárilag végtelenül becsületesek lennének, hanem mert az ő polgáraik bizony számon tudják kérni a stikliket, tehát érdemes visszafogni magukat. Mármint a politikusoknak.

De itt van nekünk – illetve Orbánnak – Putyin. Ami megintcsak nem lenne baj. Oroszország viszonylag közel van, óriási piacot jelenthetne. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy ne kezelje tényezőként, hogy ne tárgyaljon vele. Ám én nem látom azt, hogy a magyar feldolgozóipar lendületet kapna. Igaz, nem is nagyon van semmi, ami lendületbe jöhetne. Mészáros Lőrinc mangalicaszalonnáján kívül nem nagyon tudok jelentős kereskedelmi sikerekről, viszont úgy tűnik, Putyinnak sikerül az Unió területére felépíteni egy előretolt helyőrséget. Pakson. Titokban. Ráadásul mindenki jól jár. Úgy értem, hogy Putyin is, Orbán is. Mi pedig – többiek – fizetünk, mint a katonatiszt.

A következő lépés az lesz, hogy mindenképpen meg kell győzni a keményen elbutulóban lévő kisembert arról, hogy a hatalmas Orosz medve a legjobb barát, akit csak elképzelhetünk magunknak, Putyin pedig személyesen a legjobb, legbőkezűbb ember és imád minket. Egyenként és egyben is.

Ezt még azelőtt célszerű lesz megejteni, mielőtt véletlenül ki találunk lépni az Unióból a pénz fogytával. Ugyanis csak meg kell valahogy magyarázni a híveknek, hogy miért ordított kidagadt erekkel Orbán akkor és miért dörgölőzik most ugyanahhoz a hatalomhoz. Semmi különös, csak tettünk egy nagy kört és lassan visszajutunk az indulási ponthoz.

Hamarosan elő lehet szedni a szekrény aljáról a kis vörös könyvecskét és a Fidesz-párttagkönyv mellé lehet tenni. Nem sok idő kell hozzá és már nem lesz ciki.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.