Október 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Kormányoldalon sem korrektnek, sem normálisnak lenni nem kötelező

Úgy van az, hogy mi kiválasztott nép vagyunk. Mi, magyarok. Persze, nem mindenki, hanem csak és kizárólag a kormánypárt tagjai, a kormánypárt szavazói, a közpénzből kormánypropagandát nyomató sajtók és orgánumok. Ők, így egyben a kiválasztottak, mindenki más idegen érdekeket szolgáló ellenség. Ez vonatkozik az országban élő néhány millió nem hívőre éppen úgy, mint a mindenhol máshol élő mindenki másra.

A kiválasztottságot arról lehet atombiztosan felsimerni, hogy nekik joguk van mások életébe bármikor és bármilyen ügyben beleugatni, ezzel szemben személyes támadásnak vesznek minden kritikát, mert a kritika kizárólag az ő előjoguk.

Ezt onnan gondolom, hogy a miniszterek elnökétől kezdve a békeharcos masírbrigádig mindenki azon nyomban kikéri magának, ha bárki véleményt merészel megfogalmazni akár Orbán Viktorral, akár az országban dúló politkának álcázott megélhetési uralkodással szemben. Ellenben ugyanezek a felháborodott elemek (Pintér Sándorul: ellemek) abszolút jogot formálnak arra, hogy belepofázzanak mások ügyeibe.

Jutott ez eszembe azon apropóból, hogy London polgárai polgármestert választottak. Mivel erről elfelejtettek egyeztetni kiválasztottékkal, kivívták a kormánymédia elsöprő haragját.

Először a válasz.hu-n jelent meg az ítélet: „London iszlamizálódik, ennek pedig immár választási győzelemben kifejezhető bizonyítéka is van.”

Történt ugyanis, hogy a londoni emberek bátorkodtak egy Sadiq Khan nevű embert megválasztani. A név alapján is elég egyértelmű, hogy nem angol származású illetőről van szó. A 45 éves, jogász végzettségű Sadiq Khan-nak több bűne is van. Egyrészt, pakisztáni bevándorló szülők gyermekeként volt mersze megszületni. Másrészt Munkáspárti, balközép beállítottságú, gyakorló muszlim és – borzadj, magyar! – kiállt a melegek jogaiért.

Miközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter kórusban követelik, hogy az Unió véletlenül se szóljon bele semmibe, ami magyar belügy (szerintük), aközben a közpénzből bőven kistafírozott média szemrebbenés nélkül pofázik bele a londoniak belügyébe. Mert miért is ne? Hát nem? De!

A Magyar Hírlapban Máté (T)hürmer Gyula tételesen elmagyarázza az olvasóinak, hogy bizony itten az van, hogy London új polgármestere rasszista, egyébként pedig London lakosságának húsz százaléka szintén pakisztáni származású muszlim. A politikai korrektség nevű betegség és a baloldali kór megtámadta az angol fővárost és jaj nekik!

A Magyar Idők még ennél is tovább megy. Egészen pontosan: túlmegy minden határon. Csontos János – a londoniak döntésébe szintén elkötelezetten beledumáló szerző – olyan kijelentéseket enged meg magának, hogy tényszerűen tátva maradt a szám. Így indul a cikk:

Muszlim polgármestere lesz Londonnak. Ízlelgessük ezt a mondatot! A brit főváros lakói úgy döntöttek, hogy a csóró pakisztáni bevándorló gyermekét emelik a lordmajori székbe a gazdag zsidó Rothschild csemetével szemben.

A szerző állapota a későbbiekben tovább romlik és ezen még Kövér László szelíd, kedves szavai sem tudnának segíteni. Ilyeneket lehet olvasni a cikk folytatásában:

Európa megkerülhetetlen metropolisában lesz az első ember olyasvalaki, aki szabadidejében mecsetbe jár, és Allah segítségét kéri napi harcaiban a hitetlen gyaurokkal szemben

Ide kívánkozik egy fotó:lon

A kép Southwark katedrálisában készült. Én nem nagyon látok gyűlölködő tekinteteket. Úgy tűnik, mintha mindenféle vallású emberek képesek lennének úgy egy légtérben tartózkodni, hogy közben nem akarják kiirtani egymást. Fura érzés lehet.

Térjünk vissza a cikkhez.

Innen villámgyorsan eljutunk odáig, hogy Csontos János fegyverbe és összefogásra szólítja fel Európa őslakosait (nem, nem részletezi, kik is azok szerinte) és – figyelem! – a zsidóságot, hogy iziben fogjunk össze és pofozzuk ki a migráns hordákat, köztük London frissen megválasztott polgármesterét.

Boldog és inkorrekt szabadgondolkodóként tehát felvethetem: kedves zsidó barátaim, honfi- és uniótársaim: hogy s mint érzitek most magatokat? Még mindig az állítólagos keresztény antiszemitizmus a legnagyobb problémátok? Nem kellene talán kereszténynek és zsidónak – az Írás szellemében – összefogni a muszlim térhódítás ellen?

Aki ezen a ponton még magánál van és tovább bogarássza a sorról-sorra elborultabb cikket, az csodát láthat.

Gondoljátok, hogy egy muszlim Tarlós minden további nélkül engedné Soros György házi komponistáját, Lagzi Lajcsiját érdekvédelmi tüntetésnek álcázva bazseválni a Vörösmarty téren?

Akik nehezen értelmezik a mondatot, azok kedvéért lefordítom. A szerző itt a Budapesti Fesztiválzenekarról és Fischer Ivánról emlékezett meg ilyen rendkívül sajátos módon.

Értem én, hogy jó a fizetés a kormánymédiánál. Azt is értem, hogy azért a pénzért le is kell tenni valamit az asztalra. Még azt is tudomásul veszem, hogy sem korrektnek, sem normálisnak lenni nem kötelező. De nem lehetne esetleg azt csinálni, hogy ha már a kiválasztottak (vagy önfelkentek) olyan nagyon védik a szuverenitásukat, akkor mondjuk a brancson belül, egymást véleményezik? Ja, még az is remek lenne, ha nem csak a londoniak, de a pécsiek, kecskemétiek, romhányiak, szentendreiek, esztergomiak és senki más életébe se próbálnának erőnek erejével beavatkozni.

Belepofázni se. Köszi.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.