Zuckerberget ki lehet kapcsolni, Orbánt nem

Kép: geralt Kép: geralt

Vasárnap lévén (talán most pihennek a fegyverek) van idő egy kicsit szétpillantani a sajtóban, mi hír a nagyvilágban és a kicsiny agyakban. Találtam egy rendkívül vicces írást G. Fodor hihetetlenül sikeres lapjában. A cikk – gazdagon alkalmazva az öklömnyi betűkkel pofánvágás művészetét – azt taglalja, hogy hány perc múlva veszi át a hatalmat a galaxisban a Facebook-Google páros.

Miután eddig sem hittem a véletlenekben, nem tudom nem észrevenni a párhuzamot a fussunk, mert jön a világvége hangulatú írás témája, a kormány azon törekvése, miszerint roppantul szeretné megadóztatni a két vállalatot (is) és Kövér László víziója – a Google-n keresztül az ármányos idegen hatalmak akarják elfoglalni véráztatta anyaföldünket – típusú propaganda között.

A cikk szerzője mindenféle szörnyűségeket vizionál a világhatalmi törekvéseket dédelgető völgylakókkal kapcsolatban. Azzal indít, hogy bár az átláthatóságról szónokolnak, ezek a cégek egyáltalán nem átláthatóak. Zuckerberg és társainak hatalma lassan vetekszik Rockefellerével.

Egy szovjet típusú, új technokrata elit létrejöttének vagyunk tanúi.

A reklámokon keresztül befolyásolják gondolkodásunkat, manipulálják a világot.

A cikk a Guardian egy írásából idéz, miszerint:

(…)egy szovjettípusú, új technokrata elit létrejöttével is számolni kell. Ez tébolyult és túltolt kapitalizmust hozhat el magával, amelyhez képest a neoliberalizmus legvészesebb privatizációval teli évei is silány jóléti szocializmusnak tűnhetnek majd.

Esküszöm, ha nem olvasom el figyelmesen a cikket, meg lettem volna győződve arról, hogy a Fidesz-kormány látleletét írta le a szerző. Már csak azért is, mert éppen az ő mániájuk titkosítani mindent, ami rájuk nézve gázos lehet. Miután mindent visznek, amit érnek és miután van nekik egy unortodox jegybanki elnökük, aki laza csuklóval osztja szét a köz pénzét egyrészről önmagának, másrészről a rokonságának, ismerőseinek és barátainak, mit is léphet erre egy felelősen viselkedő kormány?

Így van! Titkosítja az egészet. Az a tuti! Ahogy sikerült titkosítani Pintér Sándor szinte teljes múltját, az óvodáig visszamenőleg, a paksi beruházást és még ezernyi dolgot, most titkosítják az MNB, valamint az összes, közpénzből működő államosított vállalat pénzköltéseit is. Igazuk is van, mi a franc köze van az átlaghülyemagyarnak ahhoz, hogy mire szórják el a pénzét? Az meg teljesen hihető, hogy azért kellenek a titkosítások, hogy nehogy a konkurencia helyzetbe kerüljön. Ciki is lenne, ha valaki megtudná, hogy a Magyar Posta kitől és mennyiért vásárolt bringákat a postásoknak. Ezen az információn kicombosodva egy élelmes vállalkozás máris beférkőzhetne a piaci résbe és ő hordaná széjjel a leveleket. Arról nem beszélve, ha megtudnánk, Matolcsy miért és mennyiért vette meg közpénzből a saját könyvét, pláne, hogy miért, kitől és mennyiért vásárolgat festményeket és ingatlanokat közpénzen, akkor bárki elkezdhetne pénzt verni és eláraszthatná a piacot maszek százasokkal.

Mindez rendkívül életszerű.

Az a benyomásom, hogy a kormány és az ő propagandagépezete mostanában fedezte fel azt, amit mások már jóval régebben. A technikai fejlődésnek nevezett dolog nem a múlt héten kezdődött el. A Facebook sem most robbant bele az életünkbe, ahogy a Google nevét sem most tanulgatjuk. Mármint mi, többiek. A kormány egyes tagjai ezek szerint mostanság vágódtak mellkakason ezeknek a világot behálózó rendszereknek a meglététől.

Az is lehet egyébként, hogy egyszerűen csak most szembesültek ezek hátrányaival. Hogy ugyanis az internet nem felejt. A Google mindent megtalál, még azt is, ki és mit mondott 2-5-10 évvel ezelőtt. A Facebook pedig komolyabb közösségformáló erő, mint egy tömeges békemenet. Ráadásul ezeket sem betiltani, sem korlátozni, legfőképpen pedig manipulálni nem képesek fideszék.

Hogy vannak hátrányai, veszélyei? Biztosan. Meg kell tanulni ezeket a veszélyeket kezelni.

A magam részéről nagyságrendekkel jobban tartok a kormánytól, mint a Facebooktól és a Google-tól együttvéve. Ugyanis ez utóbbiakat simán ki tudom zárni az életemből, ha akarom. Ha ésszel és elővigyázatosan használom, nem parázok. De van kikapcsológomb minden eszközön. Megnyomom és ennyi.

Ezzel szemben a kormányt nem tudom kizárni, mert bemászik a küszöb alatt, bele akar látni és bele akar ugatni mindenbe, az én pénzemből él és előlem akarja elzárni az információkat. És még kikapcsolni sem lehet.