Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Orbánék gazdasági bevándorló barátai: nem a munkádat veszik el, csak a pénzedet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Olvasom, hogy 21,95 millió eurós (6,85 milliárd forintos) hitelt kapott egy, a Párisi udvarban luxushotelt és üzletközpontot építő arab beruházó az Eximbanktól. Eximbank, mint magyar állami bank. Ugyanaz a nagyvonalú pénzintézet, amely Andy Vajnának közel 8 milliárdot tolt a TV2 megvásárlására-üzemeltetésére és amely Garancsi Istvántól és a Market-csoport Kopaszi-gátra tervezett ingatlanberuházásától sem sajnált 16,5 milliárdnyi adófizetői pénzt.

A „versenyképességet javító belföldi beruházási hitelt” jelen esetben tehát a Párizs Property Kft.-t tulajdonló, emírségi Majdi Ayesh üzletember nyerte meg, aki mögött kezesként áll a Zuhair Awad és Sameer Hamdan (palesztin származású jordániai üzletemberek) tulajdonában álló Párisi Udvar Hotel Kft.

Az utóbbi két derék gazdasági bevándorló Mellow Mood „márkanéven” fut a magyar ugaron, (a Keletiben) pénzváltókként kezdték sikeres honi pályafutásukat, azóta luxusszállodásokká fejlődtek. Mára több tucat hotelt üzemeltetnek, egyebek mellett a Buddha-Bar luxusszállót is a Klotild-palotában.

Ebben az igencsak személyre szabottnak tűnő gigahiteles sztoriban semmi nem véletlen. A Párisi udvart 2014-ben értékesítették 2,1 milliárd forintért, amikor a Belvárost még Rogán Antal igazgatta. Most, 2016 áprilisában az Eximbank részéről az a Puskás András vezérigazgató-helyettes írta alá az arabokkal a kölcsönszerződést, aki Rogán beruházásokért felelős alpolgármestere volt az értékesítéskor. Az, hogy a már futó felújítási projekt kivitelezője mindeközben az a Market Zrt., amely Orbán Viktor kötélbarátjának, Garancsi Istvánnak a cége, már csak hab a tortán.

Gondolom mindenki úgy látja, teljesen rendben van, hogy legatyásodottnak alig nevezhető arab gazdasági bevándorlókat a magyar adófizetők pénzéből hitelezzen a magyar állam. Nem elég, hogy Rogán ámokfutó ingatlanértékesítési gyakorlatának köszönhetően áron alul jutottak hozzá a főváros egyik legszebb és legismertebb építészeti alkotásához (Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárlóudvara!), hogy majd jól beléje fektetnek, most több mint háromszor annyi hitelt kapnak a felújítására, mint amennyiért megvették. Állami hitelt.

Egy olyan banktól, amelynek elvileg az lenne a nemes küldetése, hogy a külföldi piacokra igyekvő magyar vállalkozásokat támogassa. Az megvan, hogy a külügyminiszternek álcázott hisztérika téglaportól vöröslő mellel és arccal hirdeti tűzön és vizen át a keleti, déli és a szélrózsa minden irányába mutató nyitás politikáját és azt, hogy külföldi befektetőket, fejlesztési pénzeket hoznak a hazai piacra? Erre most mi van? Magyarországon üzletelő, nyerészkedő arab vállalkozók építkeznek a magyar állam biztosította gigakölcsönből.

Még egyszer kérdezem: az nem úgy szokott lenni, hogy a befektető hozza a pénzt, elvtársak? Vagy az unortodox gazdasági-üzleti modell szerint az a menő, hogy olyan külföldi vállalkozókkal seftelünk, akiknek mi adunk kölcsönt azért, hogy csináljanak már valamit? Most hirtelen megszerettük a muszlimokat és nem féltjük fajtatiszta magyarságunkat? Most nem baj, hogy tőlünk idegen kultúrájú, a magyar üzletemberek munkáját elorozó, nőinket félelemben tartó potenciális terroristák sündörögnek a magyar emberek biztonsága és a köz pénze körül?

Hát persze hogy költőiek a kérdések. A gazdag arab megveheti (a magyar állam pénzén!) az egész országot tokkal-vonóval, ha visszacsorgatja a visszacsorgatandót, miközben a nyomorult arab menekült miatt háborús övezetté kell alakítani az országot, a közbeszédet, az agyakat-lelkeket. Hogy addig se arra figyeljen a birkája, miként alakul át naponta magánvagyonná a tisztességesen befizetett adója. Jó lenne, ha valaki mutatna egy állami bankot szerte a világon bárhol, ahol ilyen nagyságrendű hitelekhez lehet jutni, ilyen pontosan felépített színjátékok keretében.

Amikor tavaly februárban aláírták a Párisi Udvar felújításának tervezési szerződését, tudni lehetett, hogy épület tulajdonosa, a Mellow Mood, a vételárral együtt 12 milliárd forintot költ a felújításra. Az Eximbank 6, 85 milliárdos hitelére való tekintettel ebből az is tisztán látszik, hogy a magyar állam többet fektetett bele ebbe az üzletbe, mint a befektető, aki elvileg azért kapta meg az épületet extra jutányos áron, mert képes azt önerőből rendbehozni. Ebből mi következik?

A lényeg már megint Orbán Viktor és adófizetői pénzen élősködő jóbarátja, Garancsi körül van. A csókos arabok iránti nagylelkűség lényegi oldalán az az egyáltalán nem nehezen kisakkozható szándék áll, hogy a haveri építőipari céget kell mindenáron helyzetbe hozni. Az arab befektető szimpla stróman, a stróman strómanja, ha úgy tetszik. Megbízható partner, aki versenyképességet javító belföldi beruházás címszó alatt visszacsorgatja a milliárdokat, ahol azoknak helyük van. Garancsinak végképp nincs benne a saját vagyona a történetben, állami hitelből nem fáj neki dolgoztatni, akár n-szeres áron is elvégeztetheti a felújítást, a tiszta hasznot elteszi és utána az özönvíz. Hogy mi lesz a szállodával utána, tök mindegy. Őt az sem érdekli, ha csődbe megy a drága jó beruházó, majd jön a felszámolás és előkerül egy saját lábon álló vő, közeli jóbarát, vagy éppen a királykisasszony, aki majd töredékáron megkaparintja a fullra felújított luxusszállodát.

Persze, tudom, ez mind csúnya, aljas összeesküvés-elmélet, de tényleg van már abban valami egészen aljadék pofátlanság, hogy az az állami bank, amely hiteleivel azt kellene támogassa, hogy a magyar vállalkozások megvessék a lábukat a külföldi piacokon, arab gazdasági bevándorlók révén talicskázza a pénzt Orbán-közeli üzletemberek zsebébe. Akik mindig, mindenhol ott vannak, ahol a kormány, az állam két kézzel szórja, herdálja a közpénzt.

Nem tudom, mi lesz, ha egyszer elfogy az Eximbank pénze, nem tudom, meddig lehet ezt még ebben a tempóban csinálni. De akárhány kacsalábon fog forogni a Párisi Udvar, ebbe a rengeteg törvénytelenség határát súroló, elmebeteg lenyúlásba beledöglünk, az is biztos.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.