Október 21,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ezt még a szocik sem engedték meg maguknak

Azt írja a nálam okosabb internet, hogy ma van a nemzetközi sajtószabadság, egyben a sajtószabadság nemzetközi napja. Ihatnánk is mondjuk erre az örömre, ha lenne rá okunk, meg kéznél valami erre a célra alkalmas nedű. Ehelyett inkább beszéljünk pár gondolatfoszlány erejéig arról a nemhírről, ami a magyar sajtó jelenlegi állapotával függ össze eléggé szervesen.

Mint tudjuk vagy nem, Kárpáti János újságírót megközelítőleg három és fél évtizednyi távirati irodás múlttal a háta mögött páros lábbal rúgták ki idén az MTI-től. Emberünk, aki először Prágából, majd Washingtonból tudósított és 8 évig Brüsszelben dolgozott mielőtt kiebrudalták a kormánymédiának öltözött közmédiából, egy öncenzúráról szóló konferencián beszélt arról, amiről mindenkinek vannak sejtései legalább, akinek a narancsköd nem mosta át teljesen a tudatát.

Tudniillik a szerkesztői cenzúrában és öncenzúrában testet öltő, politikától bűzös kormányzati nyomásról, amely a Fidesz 2010-es forradalmi hatalomra kerülését követő központosítás egyenes következménye. Miszerint közös irányítás alá került a televízió, a rádió és a hírügynökség. Az, hogy Kárpáti szerint „ez nem közmédia, hanem kormánymédia, noha a kettő nem feltétlenül kellene, hogy ugyanaz legyen”, fölöttébb enyhe megfogalmazása annak, hogy az utasítások fölülről érkeznek, hogy előírják a hangsúlyok helyét és azt, hogy mit szabad, mit nem szabad kérdezni.

Az is viccesnek tűnik nekem, hogy Kárpáti csak találgatni tud azzal kapcsolatban, mi volt az oka a kirúgásának, pedig eléggé egyértelmű. Feltett egy olyan kérdést Orbánnak, amit előre nem egyeztetett a főnökeivel. Nevezetesen a halálbüntetés napirenden tartásával és a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációval kapcsolatos (saját pártcsaládjában is felháborodással fogadott) álláspontja okán szervezett Strasbourg-i vita után kérdezett Orbántól. Nem kellett volna. Az Orbánt ért kritikák szóösszetétel egyáltalán nem szerepelhet semmilyen kérdésben. Ezt követően ugyanis gyakorlatilag letiltották a miniszterelnök további sajtótájékoztatóiról. Idén tavasszal aztán meg is szakították a szerződését az MTVA-val.

Ha ez nem volna elég, Kárpáti azt is elmesélte, hogy miként lett hír, hogy Orbán egyszemélyben és félkézzel vétózott és akadályozta meg a Törökország és az EU közötti migrációs egyezmény aláírását. Az MTI központot konkrétan nem érdekelte brüsszeli tudósítóinak helyszíni tapasztalása, közvetlenül azt nyomta ki, ami kormány számukra elküldött közleményében állt. Ezzel meg nem csak az a baj, hogy – mint kiderült – szemenszedett hazugság volt (nem Orbán akasztotta meg a tárgyalásokat, rajta kívül még egy rakás EU-s vezető elégedetlen volt a tervezettel), hanem hogy ezt vette át a magyar média és tájékoztatta félre a magyar közvéleményt. Igen, így működik ma a közpénzmilliárdokat elnyelő szabad, független agymosás tájékoztatás.

Még egyszer mondom: nem az újdonság erejével robbant ez a hír egyáltalán. Sajnos. 2013-ban (igaz, rég volt, arra sem emlékszünk, mi volt tegnap, nemhogy) egy rádiós MTVA-szerkesztő, Antal (Ferenc) János saját szabad akaratából mondott fel és hagyta el a pályát, miután szembesült azzal, hogy képtelen teljesíteni a legképtelenebb, szakmailag és morálisan vállalhatatlan elvárásokat, amelyeket munkaadója támasztott vele szemben. Idézek a felmondóleveléből (kiemelések tőlem):

„Mindent eldöntött azonban, amikor egy szép napon valaki megjelent a hátam mögött, és a vállam fölött, a monitoromra pillantva utasítgatni kezdett, hogy ezt a hírt előre, ezt hagyjuk ki, ezt tegyük be, ezt pedig írjuk át – így, ezen a hangon. Ezt még a szocik sem engedték meg maguknak! Az én értelmezésemben ez cenzúra, tartalmak gleichschaltolása (értsd: a hitlerista alapelveknek megfelelő erőszakos egyformává tétel, egyformásító irányítás), a szerkesztői hatáskörök súlyos megkérdőjelezése. Ez a cenzúra ráadásul a manipulatív, propagandisztikus tartalmak térnyerésével jár együtt. Újra megjelentek például a »repertoárban« a termelési hírek, amelyekre igazából csak a kádári érában volt megkülönböztetett kereslet (…). Ehhez azonban nem adhatom a nevemet, mert azzal a szemétbe dobnék mindent, amiért harminc esztendőn keresztül dolgoztam, talán nem is olyan eredménytelenül. Elhagyom a pályát is. Miattatok. Ezek után ugyanis nem tartom valószínűnek, hogy ebben az országban belátható időn belül valódi, szabad közszolgálati média jöhetne létre, ebben meg, ami most van, nem akarok tovább szerepet vállalni.”

Lehet persze legyinteni, hogy ez eddig is így ment, ezután is ez lesz. Ez így van jól, törődjünk bele. Ez a természetes. Az, hogy újságírókat kirúgnak, kitiltanak, ellehetetlenítenek, basztatják őket, beszólogatnak nekik. Hogy az is tök rendben van, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott, pártvezetés által kézivezérelt kifizetőhely azt a moslékot tolja a mélyen leszart nézők-hallgatók-olvasók arcába, amihez éppen kedve van. De főleg, ami érdekeinek megfelel. Az, hogy most itt tartunk, az pont ezért van. Mert a közmédia csecsét szopó, kizárólag abból tájékozódó egyszeri polgár fel sem fogja milyen szép új világ épült a feje fölé.

Az MTI (az egész rohadt MTVA-val együtt), amelynek feladata lenne abból a rengeteg segge alá tolt közpénzből tisztességes munkát végezni (és az egész magyar sajtót és közvéleményt korrekt módon kiszolgálni) büntetlenül terel, elhallgat, ferdít, hazudik és kozmetikázza a valóságot. Hatványozott probléma, hogy ezeket a torz MTI-híreket kapja a pofájába a lebutításra kijelölt ország apraja és nagyja, amennyiben az MTVA nevű kormány-hírgyár akciós csomagban kínálja a napi trágyát mindazoknak a kereskedelmi rádióknak, amelyeknek sem forrásaik, sem kapacitásuk nincsen arra, hogy saját gyártású, lehetőleg nem előre megrágott információkat közöljenek. Nem tudom, hogy utoljára mikor volt ilyen mértékű és ilyen minőségű kézivezérlésen ez az ország, de hogy a 21. század második évtizedében ez történik majd egy európai uniós tagállamban, arra nem vettem volna mérget tíz évvel ezelőtt.

Ami Kárpáti János esetét és az ő 35 éves MTI-s pályafutását illeti, első ránézésre azt gondoltam, lehetünk elnézőek vele. Bár mondanivalója tartalmának súlyából semmit nem von le, hogy kirúgását követően világosodott meg és jött rá, milyen erkölcsi fertőben dolgozott, most kivételesen nem tudok elnéző  lenni. Ugyanazért, amiért mások a pedagógustársadalom zömével (mély tisztelet a kivételnek) nem tudnak elnézőek lenni. Az utólagos csömör szánalmas és megvetendő. Pontosan azért, mert vannak ellenpéldák. Bármilyen kevesen is, de vannak.

Ez már az a szint, amikor az egzisztencia féltése, a mi lesz holnap?típusú kockázatok fel nem vállalása, a szemet hunyás, a parancsra cselekvés nem bocsánatos bűn. Ez a rendszer nem rohad ugyanis, ez a rendszer maga a rohadás, egyidejű megtaposása, pofán köpése mindazoknak, akik eltartják és azoknak is, akik fenntartják. Akik naponta hozzájárulnak ahhoz, hogy a primitív és hazug kormánypropaganda csatornái önös kényük-kedvük szerint manipuláljanak, butítsanak, súlyos szellemi sötétségbe taszítsanak egy egész országot. A visszafordíthatatlan károk már most is látszanak: az idomítható, szűklátókörű, tekintélyelvű, nyálcsorgatva nevelgetésre, utasítgatásra vágyó, bigott, más nézetek eltiprására fogékony rétegek konstans erősítésében. Ehhez elég sok Kárpáti Jánosra van szükség. Elég egyértelmű, hogy nincs hiány belőlük.

Akiknek hosszú évekig természetes, hogy a nagy vezértől nem lehet kérdezni, vagy csak egyeseknek lehet kérdezni, és csak előre egyeztetett kérdések formájában lehet zavarni őkegyelmét. Mit lehet erre mondani? Hogy ezt még a szocik sem engedték meg maguknak, az egészen biztos.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!