Október 16,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Ha addigra ki nem irtjuk egymást

Az a gyanúm, a jólétbe fogunk beledögleni. Abba pusztul bele az ország, hogy annyi zseni nyüzsög a politikában (természetesen csak a Fidesz! Mindenki más idióta, ide értve a civileket is), amit egy ennyire kis ország nem képes elviselni.

Jó nekünk, nagyon jó és mindjárt mindenki léphet egyet előre. Ezt onnan lehet tudni, hogy mondják nekünk. Egyenként és csoportosan, napról napra, folyamatosan. Mondják szóban, sajtótájékoztatón, mondják a médiában, leírják az interneten, de maga a miniszterek elnöke, a soha nem volt vagyonos és nem is lesz erkölcsi sarokkő is küld nekünk füzetecskét, amibe bele van írva, mennyire jó nekünk.

Ezt el is hiszik sokan. Leginkább olyanok, akik már régen nem érintettek a munka világában, akik a gyermeküket-unokájukat vélik látni valamelyik fiatal demokratában és azok a szektatagok, akiknek tök mindegy, mint mond a próféta, azt ők elhiszik. Ha azt mondja, hogy egy rohadtnagy hegycsúcson állunk, akkor ott állunk. Akkor is, ha amúgy nyakig a Dunában fuldoklunk. Végül vannak a jó messze élő szurkolók, akik időnként betoppannak az őshazába és el vannak bűvölve, mennyivel olcsóbb a pacalpörkölt, mint mondjuk az USA-ban. A másik vége pedig az a külhoni hozzáértő, aki kizárólag a kormánypropaganda-médiát fogyasztva alkot véleményt és szemrebbenés nélkül szól bele mindenbe, ami nem az ő mindennapjait befolyásolja. Néhányan közülük odáig fajulnak, hogy bátran kijelentik: ők sokkal magyarabbak, mint a Magyarországon születettek.

A magam részéről el sem tudom képzelni, hogyan lehet valaki magyarabb, mint a másik magyar. Ez olyan beteg gondolat, ami egészen biztosan sokkal kártékonyabb, mint akárhány herevasalásról szóló híradás. Mert a herevasalás és az értéktelen celebek jönnek és mennek, az emberi hülyeség viszont marad és egyre tágul, mint az univerzum.

Közben pedig az van, hogy nincs valódi jobboldal. Magát jobboldalinak nevező kormánypárt van, de ahogy én sem leszek attól világhírű operaénekes, hogy annak nevezem magam, a Fidesz sem lesz jobboldali értékeket felmutató párt attól, hogy ezt terjesztik magukról.

Márpedig nagyon nagy szükség lenne valódi jobboldalra, ahogy valódi baloldalra, liberálisokra is szükség lenne. Egy ország, egy közösség ugyanis sokféle gondolkodású emberből áll össze. A szektásodás soha nem jó, mert egy idő után mindenki kezdi azt hinni, hogy egyedül ő a zseni, mindenki más hülye. Mivel mindenki ezt gondolja, ezért lényegében nem az szokott ilyenkor történni, hogy tízmillió zseni országa leszünk, hanem az, hogy tízmillió hülye nyüzsög körülöttünk.

Ezért borzasztóan veszélyes az, amit a kormánypárt művel. Igyekszik eladni a meglehetősen embertelen, elnyomó, ugyanakkor személyes üzleti érdekek mentén működő országlását úgy, mintha mindenki érdekében dolgoznának. Márpedig nem ismerek olyan szabolcsi kisnyugdíjast, sem olyan nógrádi fiatal párt, akiknek közvetve, vagy közvetlenül bármi haszna is származna abból, ha a miniszterek elnöke ki tud menni a teraszra a mi milliárdjainkból felújított várban, sem olyat, aki attól egy centivel is jobban érezné magát, hogy Felcsúton épült egy rohadtnagy luxusstadion fűtött gyeppel és szotyiautomatával.

Ezzel szemben borzalmasan kártékony dolog a hatalom megtartása érdekében mindenkit mindenki ellen uszító retorikát folytatni. Ugyanis a pártok, politikusok jönnek és mennek, a kormányok előbb, vagy utóbb megbuknak, de az egymás ellen hergelt emberek itt maradnak. Sokkal tovább tart betemetni a lövészárkokat, mint kiásni azokat.

Ezért lenne nagyon fontos, hogy felálljon egy normális, valódi jobboldal a maga gazdasági racionalitásával, legyen egy baloldal a szociális érzékenységével, liberális tábor a szabadságjogok iránti elkötelezettségével, mérsékelt közép, az egyensúly létrehozásához. Végül ezek együtt, egymásból a legjobbat kihozva, egymás túlmozgását csillapítva hozhatnának létre egy normális, kiegyensúlyozott kormányt.

Persze, tudom, ez most álomnak tűnik. De – már amennyiben ki nem irtjuk egymást addigra – életképes társadalom csak így jöhet létre.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.