Október 21,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A kormány szerint most jött el a megfelelő pillanat

Nem először ragad torkon az érzés: bele kell üvölteni a világba, a másik ember fülébe, a társadalom arcába. Egyszerűen nem hiszem el, hogy egy egész ország arcába lehet hazudni, hülyének nézni mindenkit, pofátlanul, elvtelenül az ellenkezőjét állítani mindannak, ami a napi valóság. Pedig de.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (már az elnevezés is mekkora ökörség) konferenciát tartottak ma, pénteken. Erről beszámolt a kormánymédia, hogy tudjuk, mennyire jó nekünk.

Az időseknek joguk van a szociális biztonsághoz, a tisztességes megőszüléshez, az időskori méltósághoz – mondta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

Így bizony, ahogy Czibere úr mondja.

2015 januárban Magyarországon  2 022 095 fő nyugdíjas élt.

73 ezer idős ember 50 ezer forint alatti ellátást kap. Ez jelenthet 14 ezer forinot (méltányossági), 22 800 forintot (minimum nyugdíj) és saját jogon megszerzett, alacsony összegű nyugdíjat.

Több, mint egymillió nyugdíjas kap 50 ezer és 100 ezer forint közötti összeget. Jellemzően 50-60-70 ezer forintot.

Ez mindjárt azt is jelenti, hogy ma egymilliónál több olyan idős ember él közöttünk, akinek esélye sincs idősotthonba bekerülni (egyházi fenntartásúba, önkormányzati fenntartásúba se), mert nem tudja megfizetni a legolcsóbb ellátást sem. Habár idős korban kevesebbet költ az ember ruhára, cipőre, de rezsit fizetni, időnként enni idős korban is kell. A gyógyszerszükséglet drasztikusan megnő a kor előrehaladtával.

Rétvári Bence (mert természetesen ő is jelen volt a konferencián), azt mondta: Kedvező a pillanat a tartós ápolásra, gondozásra szoruló emberek ellátásának átalakítására.

Tényleg rendkívül kedvező pillanat ez. Amikor családok kerülnek utcára, az ország 41,5 százaléka létminimum alatt ér, a nyugdíjemelés összege majdnem eléri az egy százalékot, a kórházak a csőd szélén táncolnak, sok esetben gyógyszer sem áll rendelkezésre, az orvosok, ápolók tömött sorokban hagyják el az országot és a kórházba kerülő idős embert szinte rutinszerűen tolják be a demens osztályra. Ha kell, ha nem.

Még mindig Rétvári: Most azért kedvező a pillanat a rendszer átalakítására, mert az egészségügy és a szociális terület is többletforrásokkal gazdálkodhat jövőre, emellett az áfacsökkentés, a családok adókedvezménye, az alacsony infláció és a nyugdíjemelés miatt csökkennek a megélhetési költségek, és ezáltal a szociális intézményrendszerre háruló feladatok is.

Az. A kormány évek óta nem ad pénzt új idősotthoni helyek létesítésére. Az önkormányzati fenntartású otthonok jelenleg is adományokból tudnak bútorokhoz, berendezési tárgyakhoz jutni. 60 idős, többnyire beteg ember ellátására 3 azaz három ápolói státusz van. A kormány megváltoztatta a házigondozáshoz való hozzájutást. Lényegesen nehezebben kaphat ilyen segítséget (megjegyzem, ez sem ingyen van) az az idős ember, aki egyedül kénytelen boldogulni, mert nincs családja. A nehezítésen túl létszámstoppot is hirdetett a végtelenül humánus és az öregeket tisztelő kormány a házigondozás területén is, de az idősotthoni férőhelyek számát illetően is.

Ha ez nem elég, szintén ez a kormány volt az, amelyik egy csomó embertől megvonta, vagy eleve hozzájutni sem engedte a havi 15 ezer forintos támogatáshoz. Ezt az összeget a mozgásukban erősen korlátozott emberek kérhetik (miután az utazási támogatás is megszűnt), de aki képes önállóan meginni egy pohár vizet, az már nem kapja meg.

Ezen a ponton nyilatkozott meg Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, mert ő is emelte jelenlétével a konferencia fényét. Azt mondta: A fejlett országokban a krónikus ellátást nem az egészségügyi ellátórendszer részeként nyújtják, hanem a szociális ellátórendszerben.

Igen. Csak éppen Magyarországról sok minden elmondható, de fejlett országnak nehéz lenne nevezni azt a helyet, ahol 110 százalékos korrupció mellett a munkaképes lakosság tömegesen menekül külföldre, az itthon maradók (ezen belül a nyugdíjasok) fele létminimum alatt vegetál.

Novák Katalin – hogy ő se maradjon le a maga bölcsességével – azt találta mondani:  Az idősgondozással kapcsolatban azon kell elgondolkozni, mi a kormány és mi a családok felelőssége, hogyan lehet elosztani a feladatokat az ellátórendszerek és a hozzátartozók között.

A kormány nem tudja teljes mértékben átvállalni a feladatokat a családoktól, de tud segíteni az ellátásban.

Fordítom magyarra: a kórházak sem fogják tudni fogadni az idős, beteg, szegény és egyedülálló embereket. Egy combnyaktöréssel kórházba került ember ellátását 10 napig fizeti a biztosító, aztán nem. Ha valaki látott már olyan 80 évest, akinek a combnyaktörése 10 nap alatt meggyógyult, feltétlenül szóljon. Ezenkívül a kormány kiszervezi az egészségügyből az úgynevezett elfekvőket, tehát azokat az osztályokat, ahová a nehéz körülmények között élő, egyedülálló, beteg embereket eddig el tudták helyezni. Ezek az osztályok is fizetősek lesznek.

Az teljesen rendben van, hogy a család, a hozzátartozók vegyék ki a részüket az idős családtag gondozásából, ellátásából, ha lehet és szükséges, az eltartásából. De mi lesz azokkal, akiknek nincs élő rokonuk? Vagy van, de maga is beteg, rokkant, munkanélküli?

Erre nem sikerült választ adni Czibere Károlynak, Rétvári Bencének és Novák Katalinnak. Márpedig erre választ kell adni, mert amennyiben így marad minden, akkor ez a konferencia a gyilkosok gyűlése volt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.