NEHAZUGGY

Aki ehhez asszisztál, az cinkos a jogállam felszámolásában

Molnár Bálint | 2016. Április 8, Péntek | 18:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Konszenzus alakult ki a kormányoldal, valamint a Jobbik és az LMP között abban, hogy alkotmánymódosításra van szükség a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatban, a kérdés rendezésében pedig már csak jogdogmatikai nézeteltérések maradtak

– ezt hozta le többek között – Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető nyilatkozatára hivatkozva – a nemzeti propaganda hírgyár (lánykori nevén MTI) arról a négy párt részvételével zajlott ötpárti egyeztetésről (már ha a KDNP-t is pártnak tekintjük), amelynek témáját a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvény-módosítás képezte.

Az MTI és a Fidesz nyomán kábé a komplett magyar sajtó arról számolt be, hogy az MSZP hiányában (ők már korábban közölték, hogy nem hajlandóak ugyanarról a tervezetről tárgyalni, amiről már egyszer februárban is tárgyaltak, de ami azóta mit sem változott) az LMP és a Jobbik konszenzusra jutott az állampárttal a tervezet tartalmát illetően, tehát jöhet a terror-alkotmányzás.

Az MTI nevű hazugsággyár és a Fidesz nevű hasonló képződmény állításaival szemben az igazság az, hogy az LMP és a Jobbik kizárólag abban értett egyet a Fidesszel, hogy valamilyen módosításra szükség van, ám ez egyáltalán nem a Fidesz által javasoltakra vonatkozik. Nem mintha ezért most különösebben meg lehetne dícsérni őket, mert igazából azt se értem, hogy mit kerestek ott az egyeztetésen. Mert ha az egyeztetésen ott voltak és akármivel is egyetértettek, azzal semmi mást nem tettek, mint hogy a Fidesz korlátlan hatalmi törekvéseit legitimálták. Extra-bónusz-jutalomfalat, hogy legalább a fél ország is már úgy tudja, támogatják a kormány harcát a terror ellen. Kellett ez, mint egy falat kenyér, ugye Schiffer úr?

Akkor is igaz ez, ha az ellenzéki pártok azzal nem tudnak mit kezdeni, hogy a kormány maga dönthetné el, mi számít terrorveszélynek, pontosan meghatározott feltételek nélkül. Egyebek mellett az MSZP ezért is maradt távol ettől a tárgyalástól, amiről nekem az egyoldalú bohockódás konstruktív vitába csomagolásának sikertelen kísérlete jut eszembe. Meg azok a hosszú hetek óta tartó köznevelési kerekasztalok. Ahol soha semmi olyasmiről nem születik döntés, ami ne az asztal tulajdonosainak kizárólagos érdekét szolgálná.

Szóval itt állunk a nem létező (?) terrorveszélybe kapaszkodva (amennyiben legfeljebb Bakondi szerencsétlenkedései és Gizike fenyeget konkrétan), totálisan fölösleges sokpárti egyeztetések közepette, és azt látjuk, hogy a Fidesz Kósa Lajost tolja előre az ő összes létező agyi kapacitásával, hogy mondja, ami eszébe jut abból a néhány szavas szótárából. Kósa meg, mivel ismeri a konszenzus szót, kényszeresen ismételgeti azt. De mivel Kósát meg a Fideszt egyáltalán nem érdekli, hogy 5 perc múlva, esetleg fél óra múlva derül ki a nyilvánvaló csúsztatás, legalább a média addig is tele van fosva azzal, hogy a kormánypárt javaslata ügyében konszenzus született. Hogy pontosan miről született konszenzus, hogy mit mondott a Jobbik vagy az LMP, a legkevésbé sem érdekel senkit.

Ezért itt ezen a ponton fel kell tennem a kérdést: vajon az a nagyobb baj ránk nézve, hogy a Fidesznek már megint nem sikerült visszafognia magát a hazudozástól, vagy az, hogy a Jobbik és az LMP biodíszletként asszisztál a Fidesznek oly kedves és szükséges alkotmánymódosítás álvitájához. A válaszom az, hogy igen.

Mivel azt már levezettük néhányszor, hogy miért nem indokolja semmi, de a világon semmi ezt a hisztérikus összefutást (igaz, akkor még nem tudtuk, hogy egy több tízezres túlterheléses támadástól is simán összehugyozzák magukat a kormányzati oldalak testületileg), nem szorul egyéb bizonyításra, hogy mekkora baj az, ha a kormány kormányzás helyett uszít és hazudik. A migrációs (v)álsághelyzetkor megtanultuk, hogy teljesen mindegy, teljesülnek-e a bevezetéséhez szükséges feltételek, bevezetik és coki. Majd amikor a közvéleménynek el kellene magyarázni a miérteket, 10 évre titkosítanak. Ezek után azt szeretném megkérdezni a Fidesz kerekasztalánál ülő ellenzéki pártoktól, hogy mégis mi a frászt kerestek ott? Nem tök mindegy, hogy miről álvitáznak? A Fidesz csak a csomagolást keresi egy elvtelen, gátlástalan gyalázat elfogadtatásához, mindenki aki azt az asztalt körbeüli egy lépéssel közelebb segíti a totális hatalomhoz a kormánypártot.

Amikor már minden Kósa Lajoson túlmutató agykapacitású ember látja, hogy a Fidesz éjt nappallá téve építi lefele a jogállamot, mit keresett Schiffer András az elvek és az elvtelenség, a jobb és a bal, a kormány és ellenzék között lavírozva? És Orbán korrupciós ügyeit oly kitartóan firtató Jobbik mit keresett ott? Ez a taktikázás vállalhatatlan, és lesújtó képet fest arról, hogy az a két szavazat, amivel alkotmányba betonozzák a terrort, könnyebben összejön, mint gondolnánk.

Mit keres a Fidesszel egy asztalnál az az ellenzék, amelynek most ugyanazt a javaslatot tolták bele a pofájába, amit februárban egységesen elutasítottak és amelynek sarkalatos kérdésein nem változtattak? A Jobbik és az LMP annak ellenére ült asztalhoz a Fidesszel, hogy ezzel tisztában volt. Már nem elég, hogy Kósa Lajosok hangján keresztül a kormány ott csúsztat, ott hazudik, ott sunnyog, ott hallgat el, ahol nem szégyelli, de úgy tűnik mától megszűnt az egységes ellenzéki ellenállás is. Az az ellenállás, amely arra kényszeríthette volna az erőből tárgyaló kormánypártot, hogy meghátráljon. Ehelyett a Jobbik és az LMP egy látszategyeztetéstől megrészegülve hiszi azt, hogy most jól az asztalra csapott.

Pedig a potenciális terrorcselekmények elhárítása továbbra sem merülhet ki a rettegés szétterítéséből, a páncélozott járművekből kiugráló kommandósokból, a láthatatlan ellenségre mutogató egyre korlátlanabb hatalom iránti vágyból és Kósa Lajosok félanalfabéta halandzsáiból. Aki ehhez asszisztál, az cinkos a magyar jogállam végső felszámolásában. Ma ez alól csak az MSZP bizonyult kivételnek. Szégyen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!