Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Lázár hazug mosolya

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Lázár János legendásan nagyvonalú, finom modorú úriember. Azt szavalta el a minden csütörtökön megtartott kormányinfón, hogy nem lenne szép dolog a kormány részéről, ha kiröhögnék a pedagógusok polgári engedetlenségi megmozdulását, de hát ugye (hehehe) összesen az iskolák hat százaléka csatlakozott az akcióhoz, ami lássuk be: lebőgés.

Én meg azt gondolom, hogy a nagyhatalmú mindenminiszter hazudik, bár ez nem újkeletű felfedezés részemről. A kormánynak – minden handabandázása ellenére – oka van a félelemre. Ezt ők is tudják. Ahogy azt is, hogy a megmozduláshoz csatlakozó 250 iskola lehetséges, hogy kevésnek tűnik, de az kormány mellett kiálló 9 iskola még annál is nagyságrendekkel kevesebb. Főleg akkor, amikor rohadtul nem kell félnie ebben az országban senkinek, aki a kormány, vagy Orbán Viktor dicsőségét zengi, ellenben a kritika mindig elnyeri méltó büntetését. Az egyébként sem kimondottan forradalmár hajlamú pedagógusok, akiket ráadásul a kormány tökéletesen megfosztott az önállóságuktól és kiszolgáltatottá tette őket a végtelenségig – hiszen a Klik az összes pedagógus foglalkoztatója, ha egy pedagógust kirúg Mátészalkán, az nem fog állást kapni Sopronban sem – mégis ki mertek állni többezren. Mégpedig úgy, hogy az iskolák egy részébe kimondottan kormányhű igazgató ejtőernyőzött be. Úgy, hogy sok helyen nem az egész iskola, főleg nem annak vezetője csatlakozott, csak néhány pedagógus. Úgy, hogy nem ugyanaz egy nagy, országos demonstráción felvonulni tízezer másik ember között, mint egy kétezer lakosú faluban kiállni az iskola elé. Ott, ahol mindenki mindenkit ismer, ahol nincs kinek a háta mögé bújni, ahol kettő perc alatt értesül a polgármester arról, hogy Marika tanítónéni elégedetlen.

Lázár János minden cinikus vigyora mögött ott a bizonyosság: baj van. Most még ekkora baj, holnap nagyobb baj. Olyan baj, ami jön, mint a gleccser. Lassan, de feltartózhatatlanul. Az indulat ott fortyog a felszín alatt és nem lehet egyszerűen legyinteni rá. Mert ugyan Lázár remekül kiszámolta, hogy az ország iskoláinak hány százaléka csatlakozott a megmozduláshoz, azt nagyvonalúan elfelejtette megemlíteni, hogy az ország több, mint kétharmada rossznak tartja a kormány oktatáspolitikáját és egyetért azzal, amit a pedagógusok (valamint szülők, nagyszülők, diákok) képviselnek.

Lázár arról sem mesélt, hogy a legnagyobb pedagógus szakszervezet egész napos sztrájkra készül. Arról sem esett szó, hogy a különböző ágazati szakszervezetek összefogtak. Lázár mélyen kussolt arról is, hogy az autóiparban már meg is kezdődtek a sztrájkok.

Nem őszinte Lázár mosolya, ahogy hamis az a sunyi törekvés is, hogy lejárassák Puklit. Ugyanis nem Pukliról szól ez, soha nem is róla szólt. Ő csak arcot, nevet ad, de lecserélhető. Pont őt dobta fel egy hullám. Bárki más lehetett volna és bárki más lehet holnap. A baj nem Pukli és ha már itt tartunk, nem is Juhász Péter.

A baj a rendszerben van. A lopásokban, pofátlan, nagyképű, mindenkit lenéző és sárba tipró arroganciában, a hazugságokban, az embereket ostoba haszonállatnak néző hatalmi gőgben van. A baj az oktatás egészében van, az egyre jövőtlenebb társadalomban, a külföldre menekülőkben és a kényszerből maradókban van.

Lehet gúnyos vigyor mögé rejteni az egyre áthatóbb szarszagot, az attól nem lesz rózsaillat. Ahogy erősödik a társadalom elszánt igénye a változtatásra, úgy fordul visszájára a kormány minden ötlete és ami eddig szinte fel sem tűnt, az egyszeriben fontos és érdekes kérdéssé válik.

Értem én, hogy van, aki csalódott, mert úgy gondolta: a pedagógusok majd elzavarják Orbánt és holnapra minden jó lesz. Ez nem így működik. Aki erre számított, az ostoba. A pedagógusok nem ezt vállalták. Ők az oktatást akarják egy normális, fejlődő pályára állítani. Ha ennek a fejlődésnek éppen a kormány áll az útjában, az már egy más kérdés. De megindult egy erjedés a felszín alatt és az a bor ki fog forrni. Akkor is, ha ezt most még sokan nem hiszik.

Lázár mosolya hazug. Ő pontosan tudja, mekkora veszélyt jelent az, ha az eddig lefojtani igyekezett társadalmi feszültségek felszínre törnek és mekkora ereje tud lenni az összefogásnak. Az összefogás pedig megkezdődött, a civil bátorság elszórt kis szigetei összeérnek és a végén nem Pukli lesz az, akinek lehajtott fejjel oda kell állnia az emberek elé.

A végére, nemrég érkezett a Tanítanék Mozgalom sajtóközleménye.

Sajtóközlemény: A Tanítanék Mozgalom válasza Lázár Jánosnak

Szomorúan vettük tudomásul, hogy Lázár János, a Miniszterelnökség első embere nem tájékozódott pontosan a tegnapi polgári engedetlenségi akcióról, mielőtt beszélt volna róla.
Lázár János szerint 3200 magyar iskolából csak százban volt valós megmozdulás, de a kormány komolyan veszi a kritikákat és tiszteletben tartja a tüntetést.

A tiszteletet köszönjük, a többiben azonban pontosítanánk. A Tanítanék Mozgalom által március 30-án reggel 8 és 9 óra közé meghirdetett polgári engedetlenségi akció ugyanis legalább 300 iskola előtt történt – a megjelentek erről írásban is beszámoltak, illetve fényképeket is küldtek akcióikról. 200 helyszínről azt is jelezték, hányan vettek részt megmozdulásokban. A Tanítanék Mozgalom ezért szeretné tudatni Lázár Jánossal, hogy a tegnapi polgári engedetlenségi akcióban legalább 15 ezer ember – tanár, diák, szülő és a mozgalom céljaival egyet értő magyar állampolgár – vett részt.

Ezért kijelentjük: az akció sikeres volt.

Fontosnak tartjuk jelezni: bár az akciót mindenhol azonos időben, de nem egy helyen, hanem az ország legkülönbözőbb pontjain szervezték meg. És volt, ahol egy ember, máshol százak álltak az iskolák előtt. Mi mind a két formáját a tiltakozásnak példaértékűnek tartjuk. Mert mindenki, aki tegnap részt vett ebben az akcióban, egyszerre mutatta meg: a magyar oktatásban változásra van szükség. Ilyen erejű megmozdulásra Magyarországon még nem volt példa. Most viszont megmutattuk: ha a törvény gátat szab a sztrájknak, mi akkor is képesek vagyunk hallatni a hangunkat. Méltóságteljes, erőt mutató akcióval bizonyítottuk be, hogy együtt nem félünk kimondani: változást követelünk.

Bízunk azonban Lázár János szavában. Ha valóban komolyan veszi a kormány a kritikákat, akkor továbbra is megadjuk a lehetőséget arra, hogy tárgyaljanak velünk. A holnapi napon ennek feltételeiről részletesebb tájékoztatást is adunk, sajtótájékoztató keretében, déli 12 órakor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt.

2016. március 31.

Törley Katalin, Pilz Olivér, Pukli István
A Tanítanék Mozgalom képviselői

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.