Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Akiket ott kell hagyni az út szélén

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ragyogó tavaszi napon mi mást csinálhatnék, mint nagy gondolkodók veretes szavait olvasom. Nyitott ablaknál, madárfüttyös, lengedező langy melegben nincs is annál jobb, mint néhány magvas Bogár László gondolat. Ilyeneket ír az úr:

„ A globális véleményhatalmi terrorgépezetként működő mainstream média, és a lokális kollaboránsok hada most is ugyanazokat a hazugságokat terjeszti gonosz cinizmussal, és ezek a pusztító hazugságok egyelőre most is célba találni látszanak az elvakított, megvezetett többség körében. ” mondja Bogár úr.

A cikk természetesen a migrációról szól és az ehhez feltétlenül kapcsolódó, mi több, minden létező témához kapcsolódó uralkodó beszédhatalom (ez a kifejezés is a szerző találmánya lehet) mindenhol jelenlévő elnyomásáról.

Az rendben van (francokat van rendben!), hogy az egyeduralkodó, egypárti kormány hat éve nyüszít, védekezik, harcol és küzd. Mintha nem megnyerték, hanem elveszítették volna a választásokat. Árkot ásnak, beleülnek, nyilaznak. Van ilyen. Normális országban nincs, de itt nálunk van.

Ehhez a maga természetességében kapcsolódik a kormánymédia permanens vergődése, halálsikolyai, bömbölése. Amely kormánymédiát egyébként az adófizetők pénzéből tömi a kormánypárt. Akár közvetlenül – ezt hívjuk közmédiának – akár közvetett módon, kizárólag a jelenlegi hatalamat fényező szereplőknek juttatva a hirdetési piac minden szeletét és morzsáját. Egészen elképesztő összegek landolnak olyan internetes portáloknál, amely portálok olvasottsága valahol a földigiliszta téli vacka környékén szökken szárba. Tehát normál piaci körülmények között ezek a médiapiaci selejtek rakásra pusztulnának, így viszont remekül megélnek, fizetik a nagyon színvonalas szerzőket.

Mindettől függetlenül úgy tűnik, az anyagi biztonság nem elég, ők is (mint a kormány és kormánypárt) szeretetre vágynak. Megbecsültségre, hírnévre, elsimertségre, rajongásra, nem tudom, mire. Ameddig rajtuk kívül mást is olvas a nép egyszerű gyermeke, addig ők boldogtalanok.

De nem csupán boldogtalanok, hanem sértettek is. Mert hogy jön ahhoz a nem kormánypárti média, a nem Orbán-hívő szerző, a kritikai hangot megütő publicista, hogy olvassa valaki az írásait? És nem elég, hogy ezeket a vélemény- és beszédhatalmi terroristákat olvassák az emberek, de úgy tűnik, nagyobb irántuk az érdeklődés, mint Bogár úr véleményformáló és minden kétséget kizáróan érdekfeszítő és szórakoztató eszmefuttatásai iránt.

A kormány, a párt és a közpénzből gömböcre tömködött propagandagépezet ellnére úgy tűnik, hogy még mindig nem pusztult ki az ellenzéki véleménynek teret adó weboldalak, blogok és ezer más formában felbukkanó, a hatalom hibáira és túlkapásaira érzékeny média. Elképesztő!

Az a helyzet, hogy nem lehet mindent megvásárolni. Semennyi pénzért sem. Hiába keres egy neves publicista havi egymilliót, egy másik pedig fillérre semennyit. Az olvasó dönt. Ő választ. Ha van ellenzéki sajtó, akkor azért van, mert az olvasók életben tartják. Ha életben tartják, az azért van, mert az átlagember – minden ellenekező hírszteléssel szemben – nem hülye. A lopás, hazugság akkor is az marad, ha azt állítjuk róla, hogy egyébként rántotthús.

Tehát érdemes lenne a kevéssé sikeres, viszont rendkívül boldogtalan szerzőknek, publicistáknak és egyéb betűvetőknek eltöprengeniük azon, hogy talán nem azért érzik túlsúlyosnak az ellenzéki médiát, mert valami alattomos háttérhatalom pénzeli és egyenként lefizeti az olvasókat. Azért érzik túlsúlyosnak, mert minden remek statisztika ellenére is érdekli az embereket más is, nem csak a jobbanteljesítés, amit ők egyébként sem éreznek a saját mindennapjaikban.

Valamint ideje lenne frissíteni a szókincset, mert az ilyen hülyeségek, mint elnyomó háttérhatalom és hasonló lózungok, már évtizedekkel ezelőtt is avasak voltak. Második lépésben célszerű lenne olyan szerzőket találni, akik a felgyorsult kornak megfelelő módon képesek írni. Harmadik javaslatom pedig az, hogy egy lépéssel közelebb kellene menni a valósághoz és nem ragaszkodni feltétel nélkül a központilag kiadott miheztartás szájbarágásához, mert arra csak egy nagyon szűk réteg vevő.

Van olyan helyzet, amikor a hatalmi filozófia alapján kell otthagyni az embereket az út szélén. És van olyan is, amikor az emberek hagyják ott a hatalom filozófusait az út szélén.

A magam részéről sok sikert kívánok a megújuláshoz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.