Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Polgári engedetlenség

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Együtt – vagy inkább párhuzamosan – harcol az MSZP és az LMP. Mégpedig azért, hogy a Pukli István által meghirdetett egy órás munkabeszüntetés legális legyen.

Ennek érdekében az MSZP egyeztetni szeretne a szakszervezetekkel, és még a héten olyan törvénymódosítást nyújt be, amelynek révén legitim módon lehet csatlakozni a pedagógusok március 30-ra tervezett egyórás sztrájkjához.

Az LMP a sztrájktörvényen szeretne módosítani.

Bár a parlamenti törvénygyár akár órák alatt elfogad bármit és annak az ellenkezőjét is, kötve hiszem, hogy ebben az ügyben ilyen rugalmasan állnak majd a kérdéshez.

Ezzel szemben úgy gondolom, Pukli István valami másról beszélt. Erről:

Polgári engedetlenség

„Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. Ilyen tettre akkor kerül sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenség jellemzője, hogy nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait. Az engedetlenkedő tudja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát.

Előfordul, hogy az engedetlenkedők demonstratív módon direkt a kifogásolt szabályt sértik meg (pl. azért visel valaki bizonyos politikai jelképeket, mert a törvény tiltja azt). Vannak esetek, amikor ez nem lehetséges, ezért a résztvevők más jogszabály megsértésével hívják fel a közfigyelmet a problémára (pl. megszállják az egyetem épületét, mert diszkriminatív a felvételi rendszer).

A polgári engedetlenkedő indokoltan várhat el társadalmi szolidaritást, és bízhat a kifogásolt szabályozás vagy gyakorlat megváltoztatásában, de ehhez el kell fogadnia, hogy cselekedete joghátránnyal járhat számára. A jogrendszerben nem magáért a polgári engedetlenségért vagy a vélemény tartalmáért járhat büntetés, hanem az engedetlenség keretében elkövetett jogszabálysértésért. Bár a magyar joggyakorlat ebben még bizonytalan, a TASZ szerint nem járhat büntetés a polgári engedetlenségért akkor, ha a kifogásolt szabály alapvető jogot sért.” (tasz.hu)

„ A polgári engedetlenség eredete a felvilágosodás korához, a kispolgárság tömegeinek kialakulásához és a demokrácia (népuralom) bevezetéséhez kapcsolódik. A demokráciában a közhatalom feladata, hogy védje a nép (polgárság) szabadságát, tulajdonát és biztonságát. Ha a közhatalom nem teljesíti a tőle elvárt feladatokat, a törvényeket a maguk céljaira formálják, vagy ha az sérti a társadalmi igazságosság elvét, például a többség akaratát rákényszeríti egy kisebbségre, akkor a polgároknak jogukban áll rámutatni erre, és ha szükséges, akkor pedig morális joguk ellenállni. A polgári ellenállás támogatói szerint az állampolgároknak kell rámutatniuk a társadalmi igazságtalanságokra. Azonban előfordul, hogy a tiltakozás törvényes módját (a hatalom képviselőjének megkeresése, beadvány írása, tüntetésen való részvétel) figyelmen kívül hagyja a közhatalom. Ilyenkor a polgároknak még a törvények megsértése útján is meg kell tenniük, hogy jobb belátásra ösztönözzék a sokak által tévedhetetlennek tartott közhatalmat, ugyanis a kialakult helyzet lehet olyan rossz, hogy megalkuvásnak számít annak létét elfogadni.”(Forrás: Wikipedia)

Nem tudom, mennyi értelme van attól a hatalomtól, kormánytól várni egy olyan helyzet jogi rendezését, amely helyzetet ő maga, tudatosan, szándékosan állított elő. Mégpedig éppen azért, hogy a polgárok ne léphessenek fel a hatalommal szemben, szabályos keretek között ne gyakorolhassák demokratikus jogaikat.

A polgári engedetlenség éppen erről szól. Ezért ez a neve. Ezért erre szólít fel Pukli István.

Lehet kapaszkodni a jogi lehetőségekbe, kell is. Lehet tárgyalni, kell is, szükséges is. Lehet kompromisszumokat kötni, az is kell. De egy bizonyos határon túl csak erőlködni lehet, eredményeket elérni nem.

Erre találták ki a polgári engedetlenség fogalmát. Hogy túl lehessen lépni azokon a korlátokon, amely korlátokat éppen a hatalom állít a polgárai elé, miközben ő maga a polgárok által felállított korlátokat régen felszedte és eladta a hulladékgyűjtő telepen, fillérekért.

A polgári engedetlenség egy olyan eszköz, amivel meg lehet mutatni a kormánynak (bármely kormánynak): nem pajtás, nem te vagy az erősebb. Erős addig vagy és addig lehetsz, ameddig én engedem. És én eddig engedem.

Hát ennyi, azt hiszem.

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.