Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Mikor a gyomor már nem veszi be, kiegyenesedik a gerinc

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Végre elérkezett az ideje annak, hogy vidám dolgokról írjak. Amelyek persze távol állnak mindenféle vidámságtól, de ezúttal legalább kevésbé fogom összeráncolni a homlokomat. Ezt az utóbbi időben gyakran nem sikerült megúszni.

A hír úgy kezdődik, hogy felmondott. Nem sok ilyen típusú történésre kellett mostanság reflektálnom, ezért alig titkolható érdeklődéssel vettem tudomásul, hogy azonnali hatállyal felmondott bizonyos Szabó Tibor, a TV2 Tények című műsorának munkatársa (az mekkora képtelenség egy mondatban: TV2 és tények) és a büdös életbe’ nem akar többé tévézéssel foglalkozni.

Szabó Tiborról soha senki nem hallott, egészen tegnapig, amikor valami hihetetlen amatőrizmussal próbált Facebookon (magán Facebook-fiókból, magántelefonszám megadásával) interjút kérni Torsa Mátyás egykori Milla-aktivistától azért, hogy Juhász Péter piszkos ügyeinek feltárásához közelebb kerüljön a két nap leforgása alatt oknyomozóvá előlépett kereskedelmi propaganda-csatorna.

A naív riportert Torsa könnyedén és elegánsan utasította el arra hivatkozva, hogy a TV2-nek inkább Vajna, a NAV, esetleg az MNB dolgai után kellene oknyomoznia. Miután ilyen módon lavírozta magát kínos helyzetbe, Szabó Tibor ma reggelre döntött úgy, hogy elege van: innentől nem hajlandó részt venni Juhász Péter karakterének gyilkolásában.

A comment:com információi szerint a riporter kezdettől fogva szeretett volna kimaradni ebből a nemes küldetésből, meghagyta volna Kunfalvi Nórának a nagy lehetőséget, de első körben valamiért mégsem állt ellen az utasításnak. Pedig állítólag már akkor tisztában volt azzal, hogy mire megy ki a játék, amikor a Pukli István lejáratására készült Zuschlagos tényfeltáró riport szövegét úgy olvastatták fel vele, hogy semmi köze nem volt hozzá. Azt ugye nem kell hozzátenni, hogy az interjút ugyanaz az időközben elhíresült Kunfalvi Nóra készítette, akinek a nevét viszont nem jelentette meg a TV2 sehol. (Ezek szerint az oknyomozó-tényfeltáró újságírást egyetemi szinten oktató naccsága a saját riportjaihoz se adja a nevét? Hát nem csodálom.)

Most akkor szerintem az van, hogy jegyezzük meg legalább egy kis időre Szabó Tibor riporter nevét. Addig is, amíg a TV2 holnapi, Tények című förmedvény műsorában Kunfalvi Nóra megpróbál utánajárni, hogy állás hiányában mégis MIBŐL futja albérletre neki. Miután ma Orbán Viktor a parlamentben valami elképesztő arroganciával világossá tette, hogy nincs itt semmiféle probléma, az ő vagyoni helyzete egy nyitott könyv és – kollégámat idézve – lehet oszlásnak indulni, nem kellene a jelentőségét és fontosságát elvitatni ennek a lépésnek. Csak egy nyomorult egyéni döntés ez a foszladozó magyar demokrácia tengerében, de éppen ezért felbecsülhetetlen.

Szabó Tibor ma reggelig apró alkatrésze volt annak a gépezetnek, amely pár nap alatt bebizonyította, hogy a hatalom parancsára képes olyan erkölcsi mélységekbe lemenni és olyan módon belegázolni emberek életébe, ahogyan azt korábban elképzelhetetlennek tartottuk. Lehet cseszegetni Szabó Tibort (cseszegetik is épp elegen a különböző fórumokon) azért, mert ahelyett, hogy az első intő jelre felállt volna a helyéről, ő még bevállalta a második aljas küldetést is. (Megjegyzem: ha nem a TV2-ről beszélnénk, talán még bele is fért volna, hogy Juhász egykori harcostársát is megkérdezik arról, hogy szerinte mi újság.)

Lehet bőszen moralizálni a fotelból, de lássuk be, aki fintorog, az Tiborral ellentetben semmit nem kockáztat. Ez az ember viszont ezzel a lépéssel megélhetést, egzisztenciát kockáztatott. Millió kifogást találhatott volna hétfő reggel is, hiszen emberek százezrei hasonló okok miatt vállalnak megalázó küldetéseket ebben az országban. Leszarhatta volna Torsa Mátyást, a nyilvánosságot, mondhatta volna, hogy a gyerek, hitel, család, karrier felülírja a karaktergyilkolási undort. Csinálhatta volna még hetekig, hónapokig, évekig mondván, ha nem ő, majd valaki más úgyis bevállalja az aljasságot.

Igen, Szabó Tibor pontosan ugyanúgy féltette az állását, mint oly sokan mások. Valószínűleg pontosan látta a TV2 habonyizálódásának következményeit, de elhitette magával, hogy végzi majd a munkáját, ahogy eddig, ő végül is csak egy riporter, mi baja lehet, valamiből meg kell élni. Nem tudom, hogyan alakult volna a történet, ha Torsa Mátyás nem azt válaszolja neki, amit, és ha nem válik közkinccsé az a párbeszéd. Tulajdonképpen nem is érdekel, mert ehhez a lépéshez ma Magyarországon bátorság kell. Sajnos.

Igen, Szabó Tibor egy ideig még féltette az állását, aztán mégiscsak eljött az a pont, ami erkölcsileg már nem volt vállalható. Mert mégiscsak van valamiféle újságírói becsület és moralitás, amit nem Kunfalvi Nórákból faragtak. Ez volt ma reggel, amikor el kellett dönteni, hogy van egyáltalán bármi, ami miatt az ember vállalja, hogy lemegy kutyába. És ha nincs, akkor ennyi volt.

Nem kétlem, hogy Szabó Tibor utódja már megvan, aki boldogan-dalolva nyomozgat majd nevetséges és rejtélyes összegecskék után az urak és parancsolók milliárdjainak frissítő árnyékában. Egyáltalán nem lesz nehéz eligazodnia egy olyan közegben, ahol hivatalból le van tiltva a hatalom képviselőinek baszogatása, ám mindenki, aki a másik oldalon áll könnyedén lejáratás áldozata lehet. Sőt, kötelező lejáratni.

Számomra Szabó Tibor lépése nem veszített értékéből azért, mert csak útközben jött rá, hogy tévedett, vagyis arra, hogy aki kurvának áll, azt előbb utóbb megb*sszák. Ebben az arroganciával párosuló irdatlan ostobaságra és szolgalelkűségre épülő tekintélyelvű rendszerben nem magától értetődő Szabó Tibornak lenni. Egy ilyen rendszerben mindenki a kifogásokat keresi, hogy miért jó ez neki mégis, miért fontosabb a ma, mint a holnap.

Ezt a rendszert csak úgy lehet legyőzni, ha egyre többen utasítják el a kifogásokat, ha egyre többen néznek szembe a félelmeikkel és egyre többen ébrednek úgy egy hétfő reggel, hogy elég volt. Ezeken a jelentéktelennek tűnő, egyéni, Szabó Tibor-féle döntéseken múlik ennek a haldokló demokráciának a sorsa. És az, hogy ne a parancsot teljesítő Kunfalvi Nórák emberi és újságírói aljassága legyen az erkölcsi világítótorony és a cinkos garancia arra, hogy soha semmi nem derülhet ki az urak sötét jelenéből, amivel egy egész ország jövőjét kártyázzák el.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.