Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


A képmutatás releváns, nemzeteken átívelő szakértője

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szijjártó Péter villatulajdonos és frizuraügyi divatguru alig ért haza az azeri diktátor fényesre nyalásának jeles eseményéről, máris felszólamlott ő a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által szervezett járműipari konferencián.

Ez már önmagában is jelenthet bajt, amennyiben bármiféle szakértelem szükségeltetne a megszólaláshoz. Szerencsére ezt a problémát úgy hidalta át Magyarország összes külügyminisztere az orbáni sötétségben, hogy pont leszarta, hol van és amúgy mi lenne a téma. Ő arról beszélt, amiről az összes – megélhetését a jelenlegi kormányhoz kötő – politikai svindler: a migránsokról.

Esküszöm, ha meghívták volna egy óvodába, hogy avassa fel a frissiben átadott (hála legyen a kormánynak!) villanykapcsolót – merthogy mostanság ezeket is avatják felfele, mint a térfigyelő kamerákat – ott is ezzel zsibbasztotta volna a hároméveseket.

Nem állítom, hogy Szijjártó képes egységnyi idő alatt a legtöbb baromságot összehordani, de azt lássuk be, erősen versenyben van ezen a téren. Sajnálatos, hogy egyedül járnak ilyen helyekre, mert egy Szijjártó-Németh Szilárd-Kósa Lajos trió szerintem bátran indulhatna bármilyen megmérettetésen, amennyiben nem szempont az igazmondás és nem átlagolják a résztvevők IQ-ját, hanem köbre emelik.

Volt tehát ez a járműipari konferencia, ahová a szervezők – mit sem sejtve – meghívták a még mindig az azeri nép barátságos diktátorától félájult külügyminisztert, aki megkaparintotta a mikrofont és közölte az egybegyűltekkel:

Jelenleg képmutatás jellemzi Európát: azt nevezik szolidárisnak, ha egy ország fittyet hány a közös schengeni szabályokra, az európai biztonságra, valamint napi több ezer bevándorlót enged be a kontinensre, vagy szállít át szomszédos országokba.

A járműipart tekintve valóban rendkívül érdekes megállapítás és bizonyára minden szakember azért ment oda, hogy ezt megtudja végre. Lehetőleg Szijjártótól, mint a képmutatás releváns, nemzeteken átívelő szakértőjétől, Orbán Viktor hódolójától, kabátjának örökösétől.

Esküszöm, az a benyomásom, hogy a kormány provokálja az embereket. Talán szándékosan neveznek ki mindenféle posztokra semmihez – leginkább az adott szakterülethez – nyomokban sem értő, nagypofájú, arrogáns, egyebekben értéktelen és értékelhetetlen figurákat.

Ártunk és ormányunk elveszíteni látszik azt az előnyét, amivel idáig gyakorlatilag vitte a bankot. A közélet tematizálását. Ez megzökkent, a nővérek, pedagógusok és diákok kirúgták az állkapocsba ékelődött penészes csontot. Azóta a kormány együttesen és egyenként is egy farkát kergető ebre hasonlít.

A mindenhol, minden alkalommal kötelezően tuszkolt migráncsozás már régen átfordult vásári komédiába, de még mindig képtelenek felfogni, hogy bár mindenki látja és érzékeli a problémát, de azon kívül a mindennapi életünk, a közvetlen környezetünk nem erről szól és nem is fog erről szólni. Akkor sem, ha Szijjártótól Kósán keresztül Kövér Lászlóig mindenki, mindenhol, minden esetben erről habog.

Ez a nagyon nagy gond a papagájokkal. Egyszer betanítják nekik a szöveget és mondják, mondják, mondják. Csakhogy nem ártana gondolkodni, logikusan érvelni, reagálni, agyvelőből tudni dolgokat, vitaképesen és naprakészen. Mármint egy politikusnak nem ártana.

Egy papagájnak nem kell ezeket tudnia, ahogy egy bádogvödörnek és egy mosogatószivacsnak sem.