Hogy a Puklik jöjjenek, a Deutschok menjenek

Fotó forrása: Veres Viktor / Népszabadság Fotó forrása: Veres Viktor / Népszabadság

Rég olvastam annyira gyomorforgató interjút, mint ami a nol.hu-n a minap megjelent és bár nem akartam megemlékezni róla, kénytelen leszek. Főleg, hogy pár napja – két Facebookos dühkitörés kapcsán – szándékosan mulasztottam el véleményt alkotni a magyar politikai paletta egyik leghaszontalanabb léhűtőjéről, Deutsch Tamásról. Bár tisztában vagyok vele, hogy ami saját magát minősíti, ahhoz felesleges hozzászólni, most mégis teszek egy kivételt.

Mint szombati cikkünkben írtuk, a kormányoldal és hű csatlósai (médiástól!) összehangoltan ütik azt az embert, aki a pedagógustüntetés vezéralakjává nőtte ki magát néhány hét alatt. Pukli István személyével és nyilatkozataival kapcsolatos Facebookos kirohanásairól kérdezte a Népszabadság azt az embert, aki gyakorlatilag évtizedek óta abból él egészen jól, hogy tagja egy pártnak. Aki annyira hasznavehetetlen és vállalhatatlan, hogy kizárólag a legalantasabb kommunikációs lejárató feladatokat bízzák rá, de azokat legalább kivétel nélkül, örömmel végrehajtja.

Igen, ez az az ember, akiről egyszerűen nem lehet tudni, hogy több évtized alatt mit tett le a nemzet asztalára a végtelenül arrogáns pofáján kívül. Ez az az ember, akiből 1998-ban azért nem lehetett ifjúsági- és sportminiszter, mert ugyan 1986-ban megkezdte egyetemi tanulmányait, államvizsgáznia azonban nem sikerült, így Orbán Viktor kénytelen volt megvárni, amíg nagy nehezen, 13 év után összehozza azt.

Arcpirító az a nyegleség, ahogy a való világban egyetlen percet nem dolgozó, internetkonzultáló pótcselekvés, kicsapongó életmódjáról híresen-hírhedt parazita, aki legfeljebb vulgáris megnyilatkozásaival volt képes valaha is felhívni magára a köz figyelmét, olyan hangnemben beszél egy tanárról-pedagógusról, ahogyan Deutsch ebben az interjúban.

Miután köpönyegforgatással vádolja és olyan kijelentéseket ad a szájába, amelyeket Pukli tényszerűen nem mondott (utalva az „Orbán, takarodj”, „rablóbanda” skandálásokra, amelyek Deutsch olvasatában mit kerestek egy demonstráción), miután visszakérdez és a kínos kérdéseket elintézi azzal, hogy nincs kedve az egyébként is fantáziáló riporter sületlenségeivel foglalkozni, miután kikéri magának, hogy ő ugyan nem hánytorgatta fel senkinek a magánéletét, és szolidáris mindenkivel, akit ilyen aljas támadás ér, megállapítja, hogy „Pukli igazgató a Fidesztől jobbra és balra lévő ellenzék nettó töketlenségét szimbolizálja. (…) Ezek a Puklik jönnek, mennek (…).”

Deutsch szerint itt ha valakit lekaraktergyilkoltak, az esetleg Klinghammer professzor, semmiképpen nem Pukli igazgató, ráadásul „köpönyegforgató dolog, hogy 2012-ben szakmai alkalmasság és tantestületi támogatottság hiányában politikai hátszéllel lesz iskolaigazgató, és persze egy árva szót nem szól az oktatási rendszer hibáiról.”

Nekem úgy tűnik, hogy jól tökönrúgtad magad, Deutsch! Mert ha 2012-ben, a Fidesz-KDNP országlása idején ez megtörténhetett, akkor ez is felhasználható lesz ellenetek, a többi rengeteg disznóság mellett, amit elkövettetek. Ugyanis a KDNP támogatásával, Papcsák Ferenc kinevezésével lett iskolaigazgató ebből az emberből, ezért most ávós nagyapja fölött szemet forgatni és szocialista kötődéssel vádolni legfeljebb azon a szellemi elfekvőt idéző szinten lehetséges, amit egyébként Deutsch Tamás egész munkássága is képvisel.

Jövés-menésről és köpönyegforgatásról már megint egy olyan ember beszél, akinek titkárnők ágyán keresztül vezetett az út a liberálisból népnemzeti-keresztényérzelmű konzervatív megvilágosodásig. Már megint egy olyan ember oktat erkölcsiségből, aki a Paralimpiai Bizottság alelnökeként megkárosította (meglopta!) a hatalmas áldozatok árán hatalmas teljesítményt nyújtó sérült sportolókat, akik szerinte nem teljesértékű emberek. Deutsch Tamás ugyanaz az ember, akinek kezei között köddé változott a 4 milliárdos stadion-beléptető rendszer és aki mindezek dacára még szabadlábon van. És nem elég, hogy szabadlábon van, de megállás nélkül pofázik és pálcát tör mindenki fölött, aki a hatalmára tör.

Ha Deutsch Tamást bármiről kérdezik, nem válaszol, hanem nekiáll hőzöngeni. Egy, a tényeket tudomásul venni képtelen Fidesz-tartóoszlop ő, akinek egész lénye és minden megnyilvánulása annak a rendszernek az ideáltipikus megtestesítője, amely hosszú évek óta úgy tartja fenn a hozzá hasonlók egész hadseregét, mint a víz az ürüléket. Ez a kártékony, de legalább pökhendi és arrogáns  élősködő – további hasonmásaihoz hasonlóan – két évtizede szívja egy egész ország vérét úgy, hogy közben pofátlansága nem ismer határokat.

Elcseszett ország az, ahol egy félművelt tahó egy pedagógust rendreutasíthat, ahol dologtalan senkiháziaknak van kiszolgáltatva egy sokkal jobb sorsra érdemes ország értelmisége. Hiszem, hogy ezek a minősíthetetlen kirohanások mostmár tényleg csak arra jók, hogy akinek még kétsége volt afelől, hogy kikkel áll szemben, annak is minden kételye ugyanúgy köddé váljon, mint Deutsch(ok) kezében a kemény közpénzmilliárdok.

Szégyen, hogy az oktatást érintő releváns kérdések nem szőnyeg alá söprése helyett, Deutsch Tamás-féle semmirekellő, politikából és közpénzből élősködők formálnak jogot arra, hogy beletöröljék a lábukat rendre mindenkibe, aki számukra aktuálisan éppen kényelmetlen. Deutsch ebben az értelemben a mi egyik legnagyobb sarunk. Ideje lenne fordítani a kockán és lerúgni azt a sáros cipőt: hogy a Puklik jöjjenek és a Deutschok menjenek. Oda, ahol már régóta a helyük lenne. A süllyesztőbe.