November 17,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Minden nappal tovább rothad

Minden nappal büdösödik a perzsaszőnyeg alá lapátolt szemét. A kormány agyatlan kapkodása nem véletlen, nem a tavaszi pezsdület jele. Ennek lehetne is örülni, ha eltekintünk attól a nem elhanyagolható ténytől, hogy megint minden a mi hátunkon csattan.

Jelen állás szerint Matolcsy György vergődik rendkívül látványosan. Lehetett volna sejteni, hogy baj lesz a nagyvonalú műkincsvásárlásokból. Igazából az már komoly figyelmeztetés szokott lenni a szakemberek szerint, ha valaki veszett harácsolásba kezd és ezzel párhuzamosan elhatalmasodik rajta a rettegés. Olyankor kell a magántestőrség, de az sem hoz megnyugvást, ugyanis a baj nem kívül van, hanem belül.

A nol.hu információi szerint maga az unortodox gazdaságpolitika atyamestere kuncsorogta ki a miniszterelnöknél az MNB költéseinek hozzáférhetetlenné tételét. Az eddig áttörhetetlennek tűnő fideszes sziklafal repedezik és szivárog a szennylé minden hasadáson. Érthető és teljesen jogos Matolcsy félelme. Ebből botrány lesz. Ebből is.

A dolgoknak az a természete ugyanis, hogy amikor egy magasra kupacolt trágyahalom borulni kezd, azt gyorsan és feltartózhatatlanul teszi. Normális országban normális politikusok és egyéb közpénzfogyasztók tisztában vannak azzal, hogy egyszer el kell számolniuk a működésükkel. Nem normális országban ezt nem hiszik el a nem normális hatalom közelébe vergődöttek, mert az velük soha az életben nem fordulhat elő. Mindenki mással igen, de velük nem. Őket megvédik az előjogok, a hűségesen szolgált vezér és talán még a megvetett és kirabolt pórnép is, mert úgy hiszik, a polgárokat arról lehet megismerni, hogy retardáltak.

Az emberek, a civilek, általában az adófizetők totális hülyének nézése ennek a jelenlegi rezsimnek az alapköve. Erre épült minden. A butaságra, az aljas ösztönökre, tudatlanságra, gyávaságra. A kormány ezt erősíti minden megnyilvánulásával, erről szól a propaganda, ebben bízik mindenki, aki bőven meggazdagodott a lenézettek kizsákmányolásából.

Működik is a dolog. Egy darabig. De amint elkezd nem működni, ahogy homok kerül abba a bizonyos gépezetbe, azt már soha többé nem lehet onnan kikotorni. Hiába dolgoznak lógó nyelvvel az egyébként is nyelvükből élők, a szerkezet recseg-ropog.

Az a gyanúm, hogy igen rossz hangulat uralkodhat most a kormány környékén. Igaz, eddig sem vágytam oda, de most kimondottan nem lennék a helyében senkinek, aki Orbán Viktor környezetében munkálkodik. Abban biztos vagyok, hogy senki sem mer szólni a főnöknek, hogy rohadtul nagy baj van. Orbán kiadja az utasításokat és kötve hiszem, hogy elfogadná, pláne kikérné bárki véleményét, ellenben biztos vagyok benne, hogy nincs pardon annak, aki nem képes teljesíteni a parancsot.

Ez önmagában is elég kezelhetetlen egy idő után, de a helyzeten még sokat lehet rontani, amikor a szintén érdekes tüneteket produkáló kebelkegyencek is kezdik elveszíteni a kontrollt a ténykedésük és ezzel párhuzamosan a gondolkodásuk felett.

Így fordulhat az elő, hogy egy olyan helyzetben, amikor mindennél fontosabb lenne annak a deklarálása, hogy ez igenis egy országáért dolgozó, a becsület mezején nyílt siasakkal harcoló, a civilek véleményét meghallgató, a korrupciónak a látszatát is kerülő kormány, akkor vetkőzik meztelenre a hatalom és vonul peckesen az orrunk előtt és elvárja, hogy a lottyadt, ráncos, görnyedt kis alakját Herkulesnek lássuk.

Ahogy növekszik a nyomás bizonyos fejekben és a fejek tulajdonosainak környezetében, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá mindenki számára a rendszer rothadása. Ahogy Matolcsy most érzi a bajt és igyekszik védelemért fordulni Orbánhoz, úgy Orbánnak nincs senki, akihez fordulhatna. Eleve sem bízik senkiben, nem fogadja el senki tanácsait, ellenben ott lappang az árnyékban az egykori kebelbarát, aki minden titkát ismeri és nem tudni, mikor látja jónak kiteregetni azokat.

A kormánytagok viselkedésén is remekül látszik az egyre nehezebben kezelhető pánik. Azt már nem leplezheti sem Áder húzd-meg, ereszd-meg taktikázása, sem Kövér taplósága, sem Balog kenetteljes mosolya, sem Németh Szilárd leplezetlen sötétsége. A most éppen előtérbe tolt Kósa pandamacis szellemi szárnyalása mögött eltűnni látszik a mindig jelen lévő Lázár, mintha Orbán is bujkálna és akik eddig mindig és mindenről alkották a véleményt, valahogy mintha kevésbé lennének zajosak.

Most igyekeznek eldugni Matolcsy működésének gyümölcseit, de ezer és ezer ilyen eset van és minden nappal csak nőni fog a számuk. Nem annyira nagy ország ez, hogy el lehessen benne bújtatni ennyi ügyes üzletembert és minden pereputtyát, vagyonokkal együtt.

Egy ember van, aki biztosan megússza azt, ami következni látszik. Ő már vígan fog szipákolni valamelyik tengerparton, vagy ridikült lóbálva sétál egy másik üdülőhelyen, biztonságban és lesajnáló szemöldökrándítással gondol vissza a sok hülyére, akik megtömték a bankszámláját. Ő a nemzet névtelen, ismeretlen, milliárdos munkanélkülije.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.