December 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Egyelőre csak listáznak

Gépjárművét igénybevételi céllal nyilvántartásba veszik és az autójával kapcsolatban rendszeres adatszolgáltatásra kötelezik – ez áll egyebek mellett abban a levélben, amelyet a Magyar Honvédség a napokban küldözget szét azoknak az állampolgároknak, akik terepjárók és mikrobuszok tulajdonosai.

Miközben Matolcsy 250 milliárdos közpénzét sikeresen megvédték a nyilvánosság rosszalló tekintetétől, már csak annyi tennivaló maradt, hogy az emberek magántulajdonát is szépen, rendre listázzák. Ami azért fontos (nekik), mert – bár azt elfelejtették közölni, pontosan milyen célokra akarják használni az autókat – ha szükségük van a gépjárműre, egyszerűen megjelennek, elkérik a slusszkulcsot és elhajtanak vele. Ugyan azt állítják, hogy egyelőre csak listáznak, szó nincs rekvirálásról, aki elfelejt válaszolni a szerelmes levélre, akár milliós büntetést is kaphat.

Szóval itt tartunk most, 2016. március 2-án: az egykor boldog tulajdonosnak minden év március elsejéig nyilatkoznia kell lajstromba vett járműve adatairól és 8 nap áll rendelkezésére fellebbezni a honvédség határozata ellen, ha nem örül annak, hogy kemény munkával megszerzett tulajdonát idegenek rendelkezésére kell bocsátania, ha azok igényt tartanak rá.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]Vajon az övét is viszik? (fotó: Tuba Zoltán/Origo)

Nem hiszem, hogy különösebben megnyugtató az sem, hogy nem először csinálnak ilyet. Persze nem a történelmi távlatokra gondolok, mert akkor egyenesen gyomorgörcsöt kapok. Hanem arra, hogy a katasztrófavédelmi és a honvédségi törvények 2011-es bevezetése óta már többször összeírták a behívható autókat, igénybe vehető ingatlanokat. Három éve, a dunai árvizek után akkor ijedt meg sok tulajdonos, amikor az önkormányzatok vették nyilvántartásba a katasztrófavédelmi helyzetekben bevethető lakossági eszközöket – írja az Index.

Csakhogy ez itt, ma – a vasárnap meghirdetett háború évének kontextusában – teljesen más helyzet, és azt hiszem, hogy miután a magyar adófizető pénze tegnaptól hivatalosan is elveszítette közpénz jellegét, immár nem túlzás kijelenteni: a magyar adófizető állampolgár szabadságának jellege is megváltozott. Mert itt nem pusztán arról van szó, hogy civilek tulajdonában lévő gépkocsik elveszítik magántulajdon-jellegüket.

Hanem arról, hogy ha a közpénz mindenféle indoklás és elszámolási kötelezettség nélkül, tetszőlegesen kezelhető,  és következmények nélkül akár el is lopható, akkor általában vett magántulajdonunk – lakásunk, autónk, vagyontárgyaink – ugyanilyen logika alapján elvehetőek. Mert miért ne lennének? Van-e még bármilyen akadálya ennek?

Habony Árpád és Andy Vajna a fekete kisbuszban, az RTL Klub felvételén
Biztosan ezt is listázták már? (fotó: RTL Klub)

Nincsen nekem terepjáróm, kisbuszom még kevésbé, azonban szabadnak vélt hitvány életem birtokában félelmetesnek tartom ezt az intézkedést. Nem tudom, feltűnik-e, hogy amit látunk, az – a fosszilárdságú gránit alaptörvény megerőszakolása jegyében – éppen a magántulajdonhoz való jog esetlegessé tétele és legyilkolása? Csak nekem tűnik úgy, hogy a moszkvai látogatás óta fénysebességre kapcsolt a kormányzati ámokfutás? Csak én látom vajon, hogy fene nagy unalmukban arra próbálnak rájönni, messze van-e még az a fal, ameddig retorzió nélkül el lehet menni?

mlorincÉs ezzel mi lesz? (Fotó: RTL Klub/Index)

Kérdezem egyre fogyatkozó türelemmel és tisztelettel: ha van egy szájbatekert gépjármű-nyilvántartás, nem lehet abból valahogy kikockázni, mégis hány darab és milyen típusú, potenciálisan bevethető harckocsi áll rendelkezésre az országban? Miért kell levelet írni és a pénzbüntetéssel való fenyegetést meglebegtetve, adatszolgáltatásra kötelezni a tulajdonosokat úgy, hogy közben minden egyes, magyar rendszámú Lada Niva, Mercedes, Suzuki és egyéb típusú terepjáró adata nyilvántartott formában rendelkezésre áll?

Ja, értem: mert a sima nyilvántartás alapján nem lehet büntetni, zaklatni, megfélemlíteni és a tudtunkra adni, hol a helyünk. És meg lehet tenni mindezt úgy, hogy az igénybevételi célról egy hangot nem ejtünk, mert az nem nyilvánosságra tartozó információ? És a tankot is kötelező lesz tele tartani? És a deviza alapon lízingelt kisbusszal mi a teendő, arról kinek kell adatot szolgáltatnia? És miért csak a terepjárókat, miért nem rögtön az összes gépjárművet? Innen mi a következő lépés? A lakásunkat is a honvédség rendelkezésére kell bocsátani, ha valamelyik elvtárs úgy ébred, hogy terrorveszély van? És vajon abból a pénzből, ami éppen tegnap veszítette el közpénz jellegét, miért nem lehet terepjárókat és kisbuszokat beszerezni? Ha lőszert lehetett, akkor ez miért nem?

Méretes léptekkel haladunk vissza az időben és bár egyelőre csak lajstromoznak, listázgatnak az urak, azért történelmi léptékkel mérve, nem volt még olyan régen az utolsó rekvirálgatás. Igen, tudom, a másét elvenni könnyebb és olcsóbb, mint megvásárolni ugyancsak a máséból azt, aminek az árát zsebre is lehet vágni. Bele sem merek gondolni, mi lesz, amikor elfogynak az uniós források, ha már most ez van.

Észveszejtő, hogy néhány éve (ami végképp nem volt nagyon régen) egy freudi elszólás elég volt ahhoz, hogy lángba boruljon a főváros, ma meg már ott tartunk, hogy magánszemélyek magántulajdonát listázzák és a tulajdon jellegét konkrét magyarázat nélkül, a hatalom igényei szerint változtatják meg. Ellenkezésnek nincs helye, jön a fenyítés. Nem pofázunk, nem ugrálunk, nem kérdezünk vissza, ha kell, úgyis viszik slusszkulcsostól az autót.

Nem emeltük fel a hangunkat, amikor a nyugdíjakat államosították, mert nem a miénket vitték. Nem szóltunk, amikor alkotmányosan vegzálták a hajléktalant, mert nekünk volt lakásunk. Nem néztünk oda, amikor egészségügyi dolgozók ezrei hagyták el az országot, mert mi nem vagyunk egészségügyi dolgozók és nem is vagyunk betegek. Nem mentünk ki az utcára, amikor az állam kifizetetlen számlái miatt gyerekek fáztak és nem tudtak iskolába menni, mert nekünk nincsen iskoláskorú gyerekünk. Nem szólunk majd most sem, amikor a szomszéd terepjáróját viszik, mert nekünk nincs autónk, minket nem érint.

De majd akkor, amikor ránk kerül a sor, vajon lesz még, aki szóljon értünk?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.