Szeptember 26,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Ha Orbán Viktor egy reggel úgy gondolja

Az Európai Tanács brüsszeli, kétnapos csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján, amely találkozó témája (a többi mellett Nagy-Britannia reformköveteléseiről szólt), Orbán Viktor körül újabb adag tömjénfüst szállt fel a rothadó Nyugat fővárosának levegőjébe:

„Megvédtük a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni. A brit követelésekkel kapcsolatban elért eredményeket a visegrádi országok közösen készítették elő, közösen képviselték és közösen érték el. (…) Ha az európai unió bármely polgára, köztük mi is egy reggel úgy gondoljuk, hogy Nagy-Britanniában akarunk munkát vállalni, akkor ezt semmilyen jogcímen nem akadályozhatják meg az ottani hatóságok. (…) Jó, hogy megtartottuk a szabad munkavállalás elvét.”

Egy olyan becsléssel is példálózott, amely szerint 2-300 magyar család dolgozik kint Angliában szemben a több ezer, esetenként több tízezer lengyellel, ehhez hozzáfűzte: „nem hagyják”, hogy a Magyarország és Nagy-Britannia között ingázó magyarokat hátrány érje a jövőben.

Az orbáni sikertörténettel szemben tény az, hogy Nagy-Britannia – amellett, hogy David Cameron szerint „új felhatalmazást kapott, hogy megállítsa a bűnözőket” a határain – konkrétan hét évig korlátozhatja az EU-tagországokból érkező munkavállalók foglalkoztatással összefüggő juttatásait. Ez azt jelenti Orbánról lefordítva, hogy – ugyan az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya – az újonnan Nagy-Britanniába érkező uniós munkavállalók esetében a nem Nagy-Britanniában élő gyermekeik után járó családi pótlékot már mostantól csökkenteni fogják.

Orbán Viktor megvédésünkre irányuló sikerére nézve további jó hír, hogy a németek, az osztrákok és a dánok is fontolgatják már: ők is szívesen bevezetnék a rendszert. És ha ők igen, akkor a svédek, a hollandok és a többiek miért ne? Ennek fényében szeretném kérni, hogy jelentkezzen az az Orbán Viktor-rajongó a szerkesztőség bármely elérhetőségén, aki most sem érzi úgy, hogy megint beleokádott az arcába a szeretett vezér. Nem hogy erős túlzás, hanem orbitális hazugság sikernek nevezni a V4-ek vergődését és pofátlanság ezt oly módon kommunikálni, hogy állampolgáraik érdekeit sikeresen képviselték.

Amellett, hogy eleve is korábban meglévő jogok csorbulásáról van szó, Orbán Viktor és „visegrádi” kollégái kizárólag a szigetországra szerették volna szűkíteni ezt a korlátozást, de – amint az ábra is mutatja – ezt nem/sem sikerült elérniük. Bár bizonyos értelemben tökéletesen érthetőnek tartom a brit szempontot (saját polgárok érdekei előrébb valók, mint a gazdasági bevándorlóké), az ugye mindenki számára egyértelmű, hogy az eddigi status quo megváltozása szó szerint azt jelenti, hogy a magyarokat és a többi kelet-európai nyomorult kisállam polgárait innentől arrafelé diszkriminálják. Konkrétan azokat, akiknek nem áll módjukban magukkal vinni a gyerekeiket is, amikor kalandvágyból egy londoni pizzériában vállalnak feketemosogatói állást. Akik pontosan ugyanannyi adót fognak fizetni, mint amennyit a náluk egy évvel korábban kivándoroltak, csak közben kevesebb juttatásban részesülnek.

Miközben Orbán és visegrádi cimborái egyáltalán nem voltak képesek megakadályozni azt, hogy Nagy-Britannia különleges státuszának elnyerésére vonatkozó törekvéseit, azaz a keleti munkavállalók diszkriminációját, olyasmivel verdesi a mellét – a munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv  – aminek korlátozása ebben a formában nem volt napirenden, de facto nem képezte vita tárgyát.

Szóval nézhetjük úgy is az M1 előtt üldögélve, hogy Orbán Viktor valamit már megint nagyon megvédett, egy hős ő, egy igazi kelet-európai hős. És tulajdonképpen ez igaz is abban az értelemben, hogy kialakulófélben van az a bizonyos kétsebességes Európa, amely különbséget tesz első- és másodrangú uniós állampolgárok között. Az, hogy a minden reggel felkelő magyarok történetesen az utóbbi tábort erősítik ezután (tekintve, hogy Magyarországon nem verik le egymást a brit, dán, német, holland munkavállalók), azt Budapestről szemlélve viszont csak úgy lehet sikernek tartani, ha valami nagyon rosszul van összerakva az emberben.

Bár én magam is csodálkozom, hogy sikerült megőriznem viszonylagos higgadtságomat és szentségelés nélkül lefordítottam Orbánról tisztességes emberek nyelvére azt, amit megint fényes sikertörténetként gyömöszölnek lefele a torkunkon, összefoglalom még egyszer a lényeget. Brüsszelben az dőlt el, hogy a V4-ek eredményes ügyködése ellenére azok a magyar (és persze lengyel, cseh, szlovák) családok szívják meg a tegnap elfogadott szabályozást, amelyek esetében az egyik (legrosszabb esetben mindkét) szülőnek külföldre kell mennie dolgozni, mert sem a CSOK-ra nem jogosultak, se nem tudják tisztességesen eltartani és felnevelni gyerekeiket. Ha ők holnap reggel úgy gondolják, hogy Nagy-Britanniában akarnak munkát vállalni, akkor érdemes tudniuk, hogy kevesebbet fognak keresni, mint azok a barátaik, szomszédaik, ismerőseik, akik már most is ott dolgoznak. Ugyanis itthon maradt gyermekeik után nem tarthatnak igényt a brit családi pótlék teljes összegére, hanem azt a hazai kereseti viszonyokhoz igazítva indexálják majd.

Igaz, hogy azokat a fiatalokat, akiknek nincsen családjuk és nem szültek egyetlen unokát sem Kövér Lászlónak, de ők is úgy ébredtek, hogy kitántorognának, semmilyen módon nem érinti ez a korlátozás. De hogy a családbarát magyar kormány ezt a történetet sikerként adja elő, az nem egyszerű csúsztatás, hanem útszéli, ordas hazudozás.

Biztos vagyok benne, hogy a tábor most is elhiszi becsszóra, hogy megvédték, hogy Orbán Viktornak köszönhető, hogy az Unió egyáltalán még egyben van és működik. Ennél már csak az lesz borzasztóbb, ha Orbán Viktor úgy ébred egy reggel, hogy a nap is csak azért kelt fel, mert ő is és miatta követi a telet a tavasz. A fényes sikereknek ezen a szintjén már nem sokat kell erre várni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!