Október 20,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Erkölcsi magaslatról jó nagyot köpni

Mivel Magyarország egy permanens sikertörténet, decemberben – nem volt még olyan régen – értesülhettünk például a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által elért világraszóló sikerről. Aki nem hallott róla, szégyellheti is magát. Én is szégyellem magam, mert elkerülte a figyelmemet a közlemény, miszerint Szuromi Szabolcs Anzelm rektor úr kutatóprofesszori címet szerzett (adományozták neki) a cambridge-i egyetem világhírű Trinity College-én, ahol aztán elő is adott. És mert nem volt elég a sok jóból: az egyetem akkreditációs testületébe is meghívták.

A siker súlya alatt megrogyott térdekkel vettem tudomásul tegnap: a cambridge-i Trinity College nem tud róla, hogy ilyen címet adományozott volna Szurominak; bár tény, hogy többször járt kutatóúton az egyetemen, a cambridge-i Trinity College nem tud róla, hogy Szuromi előadott volna náluk; Cambridge-ben nem is létezik akkreditációs testület.

Mielőtt az embert darabokra marcangolná a kétely, hogy vajon amott tévedett valaki, vagy emitt hazudott egy oltári (témába is vág) nagyot valaki más, kiderül, hogy a rektor urat idegesítik az ügyet firtató, frontálisan kötözködő kérdések. Miután ingerülten a diktafon kikapcsolására szólította fel az újságírót, miután közölte, hogy lehet Cambridge-ben érdeklődni, ha valami nem kerek, miután szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy ő nem nyilatkozta soha, hogy kinevezték volna, érdemi magyarázat nélkül, – a helyzet indokolta ingerültséggel felvértezve – hagyta faképnél a kíváncsi médiamunkást. Az már csak apró adalék, hogy az eredeti közleményt a kellemetlen kérdezősködés után nem sokkal később eltávolították a Pázmány oldaláról.

Natehát. Adott ez az ember, egy 44 éves, viszonylag fiatal, kánonjoggal illetve kora-középkori egyházi iratok elemzésével foglalkozó, ötszáznál is több tudományos publikációval rendelkező római katolikus pap, kanonok, kánonjogász, teológus, egyetemi tanár és rektor, aki egy raklapnyi amerikai (pl. Yale), spanyol, olasz és ki tudja még milyen egyetem vendégtanára volt. Már amennyire a fenti csúsztatás után ezt még komolyan lehet venni.

Szuromi Szabolcs a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektoraSzuromi Szabolcs a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora (fotó: Soós Lajos)

Felvetődik a földhözragadt kérdés, ami ilyenkor mindig felvetődik: egy ilyen tekintélyes szakmai múlt birtokában mi szüksége lehet bárkinek a sumákolásra, a kamuzásra? Egy elvileg intelligens, tanult, művelt ember, akinek elméletileg nincsen szüksége arra, hogy már amúgy is kellően fényes szakmai múltját tovább fényezze, milyen indíttatásból vetemedik egy ilyen – igencsak hazugságnak tűnő – hiúságot legyezgetni hivatott, hamis információ belengetésére? Hiszen minden tudományos fokozattal rendelkezik ahhoz, hogy boldog lehessen, hogy rektor lehessen, hogy a vörös szőnyeget mindenhol leterítsék előtte. Akkor miért?

Tudom, hogy lehetne erre megint nagyvonalúan legyinteni, hogy és akkor mi van? Nem mindegy hogy hány és milyen jellegű címe van Szuromi Szabolcs Anzelmnek? Tényleg olyan fontos ez? Mivel szeretném hinni, hogy Magyarország védjegye – a látszat ellenére – nem az, hogy diploma nélküli, vagy hazudott diplomával, netán összemásolt diplomával, nem létező címekkel, kitüntetésekkel, fokozatokkal tagságokkal rendelkező egyének – gondolok itt a Habony Árpádtól, Mocsai Lajoson, Schmitt Pálon át Nógrádi Györgyig vezető fényes ösvényre, amely Semjén Zsolttal van kikövezve – felelős döntéshozókként irányítanak a szakadék felé, nem kellene elbagatellizálni az asztalon heverő ügyet. 

Ne tegyünk úgy, mintha rendben lenne, mintha minket nem érdekelne, hogy valaki – aki nem mellékesen közfeladatot ellátó közszereplő is – hazudik szakmai életrajzáról, jövedelméről, vagyonáról, vagy úgy általában bármiről, ami eszébe jut. Jelen esetben egy felsőoktatási intézmény, egy tudománnyal foglalkozó műhely vezetője hazudik saját tudományos munkájáról, ami nem éppen egyenértékű azzal, mintha az általa vezetett intézmény éppen szolgálatos takarítónője lódítaná, hogy az ablakokat is megpucolta, miközben csak a folyósót mosta fel kétes tisztaságú szennyvízzel. Jelen esetben ez a hazugság nem csupán a tudós munkásságának hitelét ássa alá, hanem az egész intézményét, de megítélésem szerint a jelenlegi keresztény-nemzeti kurzus értékrendjéről is sokmindent elmond. Pedig már így is éppen eleget tudtunk róla. 

Helyezzük kontextusba a tényeket. Szuromi Szabolcs Anzelm annak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a rektora, amely egyetem (éppen tavaly decemberben) nemlétező egyházi privilégiumaira hivatkozva – hogy tudniillik  a katolikus egyetem egyházi egyetemi státusza miatt nem tartozik az információszabadságról szóló törvény hatálya alá – nem éppen alkalomhoz illő fenyegetések kíséretében tagadta meg gazdálkodási adatok nyilvánosságra hozatalát. Konkrétan azt, hogy mennyit keresnek a hallgatói önkormányzat tisztségviselői.

Zárójel: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem az az intézmény, ahol Szuromi Szabolcs rektor úr kezdeményezésére, a szakmai bírálatokra fittyet hányva tették kötelező tantárggyá A holokauszt és emlékezete című kurzust.  A pontatlan, nívótlan, recenzióra érdemtelen szakirodalomra épülő tantárgy – amely a magyar állam vagyonelkobzásokkal, gettósítással, deportációkkal kapcsolatos részvételét illetően is fölöttébb aggályos –  kötelezősége okán óriási visszatetszést és elutasítást szült a diákok körében.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem utolsó sorban az az intézmény, amely annak ellenére nem indított vizsgálatot az ügyben, hogy 2012. november 18-án a HVG című lap honlapja azt írta: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 1991-es, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián (PPKE HTK) megvédett teológiai témájú laureatus doktori disszertációja jelentős mennyiségű szövegazonos átvételt, illetve szó szerinti fordítást tartalmaz korábban megjelent művekből, idézőjelek megfelelő használata nélkül.

És végül: ezeknek tudatában – és a fenti, eléggé nyilvánvaló keresztény hazugság ismeretében – értelmezendő az is, hogy Szuromi Szabolcs „több magyarországi jogszabály előkészítésében működött közre, mint egyházi, ill. felsőoktatási szakértő”. A magyarországi oktatás általában vett rossz közérzetére tekintettel igen kíváncsi lennék, hogy vajon mely jogszabályok lehetnek ezek. Szerencsére soha nem fogom megtudni.

Történik mindez abban az országban, ahol hatodik éve mindent a keresztényi erkölcsökre hivatkozva tesznek a legfelsőbb kormányzati szintekig, ahol a katolikus egyház a kormánnyal – vállat a vállhoz vetve – köpködi a hanyatló európai kereszténységet. Szeretném megkérdezni, hogy akkor ez itt mi? Azt sejtem, hogy megint aljas támadást intéztek a katolikus anyaszentegyház ellen, hogy Soros György, a migránsok és a balliberálisok közös aknamunkája próbálja lejáratni ezt a drága jó embert, de soha nincs egy felső határa ennek az ájtatos szélhámosságnak?

Azt is nehezen veszi be a saját maga módján hívő, becsületes ember gyomra, hogy az adófizetői pénzen fenntartott egyházi közintézmény – a kormányzat legundorítóbb és legaljasabb gyakorlatát követve – nem hajlandó elszámolni vagyoni helyzetéről, de ez itt mindennek a legalja. Nem akarom elhinni, hogy ilyen állapotok uralkodhatnak emberi fejekben és a közéletben úgy általában. Pedig de.

Ülnek az urak, atyák, Isten földi helytartói a Pázmányon, egyszer csak valamelyikük a homlokára csap: írjuk már ki a honlapra, hogy a rektorpajtást kinevezték valaminek egy jó nevű, hanyatló nyugati egyetemen. És nincs senki, aki azt mondaná neki, hogy ülj le, fiam, egyes! Ennek utána lehet nézni. Bármikor, könnyedén.

Ehelyett a legnagyobb erkölcsi magaslatokon ülve, erkölcsi alapokra hivatkozva hazudnak bele büntetlenül az arcunkba. Vagy azért mert ők maguk – tanult, művelt emberek – ennyire ostobák, vagy azért mert mindenki mást annak néznek. Ha meg véletlenül kiderül (márpedig előbb-utóbb úgyis minden kiderül) ingerülten csapják ránk az ajtót. A kereszténység ajtaját. Méltatlan, szánalmas, undorító.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!