November 19,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Tudom, az én … anyámat

Néha előfordul, hogy tükörbe nézek. Nem tetszik, amit látok, de ez van.

Mit tettem, amikor a kormány megnyirbálta az Alkotmánybíróság jogkörét? Semmit, konkrétan. Az alkotmányosság, mint olyan, nehezen megfogható valami, miért is háborogtam volna?

Nem izgultam akkor sem, amikor átírták az Alkotmányt. Mostanra annyira és annyiszor, hogy már nem is Alkotmány. Kit érdekel?

Nem mondom, amikor a magánnyugdíjamat elvették, hápogtam egy sort, de aztán megrántottam a vállam.

Csökkenteni kellett az államadósságot, hát elvették. Franc se tudja, akkor miért nem csökkent az adósság.

 Ez biztos olyan unortodox dolog, amit én nem értek.

A médiatörvény módosításánál a szemem se rebbent. Miért rebbent volna? A sajtósok se mentek tüntetni, akkor engem mit érdekeljen?

Az egykulcsos adónak még örülnék is, ha a felső tízezerhez tartoznék. Nem tartozom, úgyhogy szimplán leszarom.

Az Állami Számvevőszék, a Főügyészség, az Alkotmánybíróság élére kinevezett vezetők erősen kormánypárt/kormányfő közeliek, de kit érdekel?

A Munka Törvénykönyvéről eddig se tudtam, mi van benne, nyugodtan írják csak át.

A munkanélküli segély átalakítása ügyében meg sírjon az, akinek fáj. Hát nem igaz?

Az adó is csökkent, tessék! Jó, az igaz, hogy bevezettek még vagy tizenöt más jogcímen szedett sarcot, tehát tulajdonképpen nőtt, de mindenki hibázhat.

Az is rendben van, hogy hetente módosítják a jogszabályokat és a BTK.-t.

Hát mindig történik valami, amit nem találnak.

Beleírják. Meg az Alaptörvénybe is. Mert rendnek kell lenni.

Amikor rohantunk megszavazni, hogy ne legyen tandíj, nem hittük volna, hogy lesz.

Na, nem annyi, amennyit a mocskos komcsik akartak, hanem annak a többszöröse. Helyes. Aki hülye, haljon meg.

Lett hozzá Diákhitel II., röghözkötés és minden, amit akarunk. A fiatalok meg hőbörögtek, láttam a televízióban…hogy ezek is mit akartak? Fene érti.

Nem elég nekik, hogy a kormánytagok gyerekei tudnak majd egyetemre menni? Van, akinek semmi nem elég.

Nagyon helyes, hogy a filmgyártás, a kultúrpolitika, a művészetek, színházak, múzeumok is felülről kapnak vezetőket.

Legyen minden egy kézben, nem kell az a nagy önállóság!

Az IMF-et is hogy kivertük az országból! Olyan büszke voltam magamra, hogy csak na!

A mocskos külföld persze feszt ellenünk szervezkedik, rohadjon meg, ahol van! Ők tehetnek arról is, hogy a forint úgy meggyengült. Mert támadnak a gazok! De mi kitartunk, az szentség!

Szerencsére a gyerekem nevelését is kivette a kezemből a kormány, már 3 éves kortól. Egy gonddal kevesebb.

De például vettünk MOL részvényt! Tessék! Mindjárt más érzés. Főleg, mióta gáztárolónk is van.

Épül, szépül az ország. Mint eső után a gomba, úgy nőnek ki a földből a stadionok, kisvasutak, vadászházak!

Az Unió meg csak irígykedik a sikereinkre, ott tesz keresztbe, ahol csak tud.

Pedig csak az a dolga, hogy adja ide a pénzt, ami jár nekünk, aztán kuss van.

Szerencsére és hála a sorozatos törvénymódosításoknak, már elég egységes a sajtó.

Nem kell itt izgatni a népeket mindenféle hazugsággal. Jó az így, hogy központilag irányítják.

Ha az újságíróknak jó így, nekem miért fájna? Hát nem?

A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata is rendben van. Ki tudja, hátha kinőtt azóta a lába és nem szólt?

Úgy is kell, felezzék meg a járandóságát! Gyorsabban hal éhen. Miért fájna az nekem, nem vagyok rokkant?

A kilakoltatott családok is megérdemlik! Minek kellett hitelt felvenni, hát nem?

Meg aztán mehetnek a gyönyörű lakóparkba, nekik épült.

Annyi pénzből, amennyiből egy komplett várost vehettünk volna, de fene vesz használt lakást! Jobb ez így.

Most, hogy a hajléktalanokat berugdossuk a Dunába, a környezet is mindjárt szebb lesz.

A munkanélküliség szinte fel van számolva!

Hamarosan az értelmiségi léhűtők is kaphatnak közmunkát, akkor minden meg lesz oldva.

Miért is hőbörögnék?

A rezsim is csökken! (ezt most így kell írni?)

Meg hát szabad ország vagyunk. Mindenki megy, amerre akar.

Példa erre az az 500 000 ember, aki már el is ment.

Diktatúrában ám nincs ez a mászkálás, itt meg van. Tehát nincs diktatúra!

Jó döntés volt az állami földek újraelosztása is. Aki eddig használta, az csak gabonát vetett volna bele, vagy legeltetné rajta az állatait. Mi értelme annak? Legyen csak egy szűk kör kezén, azon van a haszon.

Az direkt jó, hogy már nem csak bérlik, meg is vehetik a földeket. Mégis jobb kézben van az oligarcháknál, politikusoknál és a pereputtyuknál, mint a parasztoknál volt. Így nem megy annyifelé a földtámogatás, sokkal átláthatóbb a nyereség.

Azt meg majd szétdobják a fiúk maguk között.

Meg a közbeszerzési pénzeket is…de hát nekik is kell valami, ha már ennyit dolgoznak értünk!

A trafikokon is hogy háborgott a nép öt percig. Pedig érthető, hogy meg kell hálálni valamivel a hűséget.

Hamarosan az alkohol árusítás is nemzeti lesz, így kap dézsmát az is, akinek nem jutott föld, vagy trafik.

Most, hogy a Választási törvényt is személyre szabták, már izgulni se nagyon kell, hogy “Jaj, kire szavazzak?”

Szinte mindegy, kire. A választást úgyis a mostani kormánypárt nyeri meg.

Akkor meg mit tépjem magam? Itt úgyse lehet semmit tenni. Ez egy ilyen nép. Teszetosza. Önző.

Lusta. Gyáva.

Én mit csináljak egyedül? Robbantsak ki forradalmat? Ugyan már!

Szarok is az egészre nagy ívben. Szétnézek az ellenzéki oldalakon, csak hogy röhögjek.

Ezek úgy akarnak kormányváltást, hogy idióta fotókat tesznek fel, ökör vicceket,

aztán fröcsögve kurvaanyáznak egy sort. Szánalom.

Na, megosztok néhány tündéri cicás képet, lájkolom a mai életbölcsességeket, abból baj nem lehet, aztán megyek dolgozni.

Hogy mit dolgozom?

Tükröt árulok.

Kérsz egyet? Neked ingyen adom.

Bele mersz nézni?

Felismered önmagad, vagy azt gondolod, engem látsz benne?

 Tudom, az én k… anyámat.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.