December 14,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Búcsú Orbán Viktortól

A szívem állt meg ijedtemben! Azt írja az újság, hogy szemünk fénye, reménységünk és támaszunk a bajban, védelmezőnk a migráncsok áradatában elmegy.

Sajnos nem örökre, pedig jobb lenne. Neki, természetesen, mert én csak az ő boldogságát tartom a szemem előtt. Éjjel-nappal.

Azt írja az újság, hogy Lengyelországba látogat holnap. Kicsit stikában és magánügyben. Vagy ha nem is magánügyben, de feltétlenül magánlátogatásra megy ő. A lengyel Kormányt látogatja meg. Amennyiben nem a tisztázatlan eredetű kürtőskalácsból óhajt kóstolót vinni, vagy a házilag főzött – a pálinkaharc elbukása előtti – házi párlattal óhajt dicsekedni és még nem is az őshonos magyar akácmézzel hencegne, akkor tanácsot fog adni. A lengyeleknek. Orbán.

Merthogy ott, Lengyelországban zűr van. Az új kormány roppantul szeretné mindazt a szépet és jót megcselekedni az országgal, amit Orbán Viktor volt szíves velünk megtenni.

Csak ameddig mi tapsikolva örültünk az alkotmány eltörlésének, az alaptörvény legyártásának, a sajtószabadság részleges felszámolásának, a bíróságok – szerencsére eléggé sikertelen – háziasításának, az alapjogok felszámolásának, a közmédia propaganda-gépezetté silányításának, addig a lengyel emberek nem ilyen béketűrőek.

Ők valahogy ragaszkodnak az alkotmányos jogaikhoz és a szabadságukhoz. Eleget szenvedtek érte. Igaz, hogy mi is, de az most mindegy.

Tehát megy a mi géniuszunk és gondolom elmondja, hogy is kell ezt csinálni ügyesen. Úgy, hogy a sok barom még kezet is csókoljon rohadtnagy örömében azért, amiért máshol egy lapáttal zavarnák el a próbálkozó kormányt. Vagy sok lapáttal.

Hiába, mindig is tehetséges népség voltunk mi, magyarok, de közülünk is kiemelkedik Orbán Viktor, mint egy lángoszlopba zuhant csipkebokor, vagy mi a bánat. Ezt a zsenialitást lesnék el a jóbarátok, akikkel együt isszuk meg a borukat.

Én meg szinte biztos vagyok abban, hogy hiába a tuti recept, ott nem fog működni. A lengyelek csak nem olyan barmok, mint mi vagyunk. Ha meg igen, akkor úgy kell nekik. Üdv a klubban, barátaink!

Majd járunk egymáshoz kisegíteni a Békemenetbe.

Azért, ha úgy alakulna és nagyon megszeretnétek a mi Viktorunkat, tartsátok meg. Fájó szívvel, de lemondanék én róla azért, hogy nektek jó legyen és ne vágyakozzatok hiába. Adnék hozzá ajándékba kicsi lázárokat, rogánokat, matolcsykat, kerényiket, szijjártókat. Nekünk itt marad belőlük elég.

Több, mint elég.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.