Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Bayer Zsolt nagymamája és rendületlenül báncsák a magyart

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kell némi (nem kevés) perverzitás ahhoz, hogy az ember éhgyomorra, kómásan Bayer Zsolt és Kövér László mélymagyarkodásával kezdje a napot. Pedig ennél erősebben aligha kezdődhetett volna 2016. Évet értékeltek az urak az Echo  Tv-ben, tudniiillik az elmúlt évet, de mivel mindenhez értenek ők, így természetesen a sötét jövő is szóba került.

Csak azért teszem ide a Bayer szokásos gondterhelt, szolgai sóhajtásaival és okoskodó csámcsogásaival teletűzdelt alákérdezős, összekacsintós, összeröhögős, kínos anekdotázgatásokba és cinikus, felsőbbrendű tempóba fulladt egy órát, hogy ha majd kiesik a kollektív emlékezetemből, vissza tudjam keresni. Hogy akkor is elhiggyem: ez tényleg van.

Az évértékelő elvtársak, különösen Bayer Zsolt mély mikrofonállvány figyelmét elkerülték ugyan az elmúlt év magyar társadalmat leginkább érintő, húsbavágó kérdései (pl. a növekvő szegénység, a csillapíthatatlan kivándorlás, az erőszakos államosítás, vagy éppen Sándor Mária)  de legalább minden másról szó esett. Amitől dagad a kebel, szakad az ing, a gatya.

A szegény Kövér Lászlót ért elképesztő támadásokról, akinek “a nyilvánosság kivégzőosztagai megpróbálják elvágni a torkát”; Ákosról-Telekomról; a menekültválságról; a rothadó nyugat idiótáiról; a homo sapiens szaporodni (így!) nem akarásáról; Bayer nagymamájáról és Telekomos szerződéséről, amelynek felbontására bíztat mindenkit; Orbán Viktorról, aki malacként harcol a jégen azért, hogy mi itt a béke szigete lehessünk. És úgy általában rólunk, volt kelet-európai szocialistákról, akik utolsókként őrizzük az európaiságot, midőn AZOK elpusztulnak. Mert “a Notre-Dame nem jön ide, az ott marad Párizsban, amíg le nem rombolják AZOK, vagy át nem alakítják mecsetté.”

Kövéri mélységű erős mondatok: “Mióta demokrácia van, nem tud kikeveredni a magyar politika abból az alantasságból, amibe a bolsevizmus keverte, de ezt a Fidesz politikusai szerencsére jól tűrik. (…) A családok szétrohasztása, szétbomlasztása, a nemzetek felbomlasztása a multik érdeke.(…) Csak az európai fehér rassz közösségei képesek populáció szintű öngyilkosságra, (…) A brüsszeli bürokrácia Európán kívüli érdekek zsoldjába szegődhetett, zsoldosok, szélhámosok, de legjobb esetben is alkalmatlan tökfejek ők. (…) A legalpáribb, legaljasabb, legkörmönfontabb módon próbálnak minket felbuktatni.”

Meg sem próbálom az elhangzott gondolatokat a teljesség igényével ide hányni, bár biológiai értelemben aligha leplezhető émelygéssel hallgattam végig az egy órányi tömény suttyóságot. A tenyérbemászóan dölyfös, elégedetten, gúnyosan sunyi ábrázatukat látni kell. Pedig nem érdemes.

És ez is ugyanúgy ténymegállapítás, mint a mélymagyar duó lesajnáló ítélete a mai világról. Amely szerintük (fúúúúúúújjj) úgy néz ki, hogy öregedő leszbikusok sírnak buzi barátaik vállán, és Coelho-idézeteket küldözgetnek egymásnak a Facebookon. Igen, ezen vinnyogtak-röfögtek már megint két pofára az urak. És micsoda undor, hogy ez a világ már nem Bayer Zsolt ötkor kelő nagymamájáról, a nagycsaládokról szól, amelykben mindenkinek megvan a helye, senki nem depressziós, nem veri az asszonyt, nem lesz öngyilkos és alkoholista.

Két magyar mélymagyar, ha összehajol (fotó: Echo TV)

Készült egy semmi újat nem hordozó, de stratégiailag megkerülhetetlen műsor, január elsejére a híveknek.Hogy biztosak lehessünk abban, pont onnan folytatódik idén, ahol tavaly abbahagytuk. Hogy nekünk, két millió igaz magyar embernek, aki tűzön-vízen át a Fideszre szavaz, világos legyen: nem a saját lustaságunk, ostobaságunk, tehetetlenségünk okozza a nyomorúságunkat, hanem mások aljas, körmönfont cselszövése. Hogy nem azért nem “szaporodunk” ahogy kellene, mert lassan nem látunk kettőig a szegénységtől, hanem mert romlottak vagyunk. Mármint nem mi, ezek a buzi, balliberális, bolsevik véleményterroristák. És nem azért nem lesz nyugdíjunk 10-20 év múlva, mert ellopták azok, akiknek vigyázniuk kellett volna rá, hanem mert nem szülünk bele a vakvilágba, felelőtlenül.

Nem, nem értitek, pedig már 2016 van: nem az a baj, hogy a nagy jólét elől fejvesztve menekül innen az is, akinek két anyja van, de főleg az aktív, “szaporodni képes” korosztály (feltétlenül és tömött sorokban), hanem hogy báncsák, támaggyák a magyart rendületlenül.

Simán szomorú lenne, ha nem volna tragikus, hogy Bayer és Kövér hátrafelé nyilazós mélymagyarsággal kesereg Európa pusztulásán, arról egy árva hangot nem ejtve, hogy az egyébként is hanyatló Nyugatot magyar szakemberek, becsületes (nem köz)munkások “ássák alá” jó pár éve. Akiknek elegük lett ebből a langyos gulyáskommunizmus iránti nosztalgiából, amely Kövér-Bayer egész lényét áthatja, árad kifele az Echo Tv képernyőjén át bele az arcunkba, és amely miatt évek óta egy helyben toporog, úgy értem, megállt a fejlődésben ez az ország.

Lehet persze közhelyszerű igazságokat puffogtatni, hogy gyerek nélkül nincsen jövő, de ez semmivel sem nagyobb igazság, mint az, hogy jövő(kép) nélkül sincs gyerek, basszátok meg. Ezek a vájtfület egyáltalán nem igénylő közhelyek rendben vannak, de a vádaskodások, gyűlölködések mellett már megint nem hallottam egy darab számonkérhető, kézzelfogható tényt sem, ami túlmutatna a csúnya sötét brüsszeli boszorkánykonyhákon, a libsibolsigyíkembereken és a geci terrorista bevándorlókon.

Visszavonom: aki nem akar magának az év második napján az űr kapuját súroló vérnyomást, ne nézze meg semmilyen körülmények között a műsort. Annyi a lényeg, hogy ha két mélymagyar összeborul, lehetetlen értelmes vitát folytatni bármiről is. A többit meg ismerjük: kötelező címkézés, megbélyegzés, indokolatlanul harsány böfögés, sírva vigadás, lesajnálás.

Egy felsőbbrendű kaszt-rassz-faj két oszlopos képviselője (gyengébbek kevdéért az egykori Népszabadság vitriolos tollú újságírója és az egykori MSzMP KB egyik tagja) odahányta az újévi moslékot a disznók elé. Ezt kell beosztani most egy hétig. Nem lesz nehéz, hiszen igény az van rá. És amíg a gyávákkal együtt Bayer és Kövér többségben marad, ez lesz. Minden héten, a megszokott időben.

És még valami: Zsoltika! Ha gyakrabban beszélgettél volna nagymamával, aki minden reggel ötkor kelt, mert te csak tócsnit voltál hajlandó zabálni, (te aki valószínűleg a büdös életben nem keltél reggel ötkor) akkor kicsit árnyaltabb képet kaptál volna a depresszióról, és kevésbé nagy pofával sajnálnád le a ma emberét. Csak azért, mert esetleg nem ugyanabban a nemzeti pöcegödörben él és virul, mint te. Kevesebbet okoskodnál, kevésbé rettegnél, és ritkábban gyűlölnéd a világot. Akkor is, amikor nem iszol rá a gyógyszerre.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.