November 21,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


És akkor most örüljünk, ahogy a seggünkön kifér

Mivel drága kollégám – a mindenkori magyar államfő (esetenként áLamfő vagy köztársasági elnök) élete és munkássága iránti lankadatlan érdeklődés szellemében – már lecsapott Áder János vérfagyasztó újévi köszöntőjére, rám hárul a megtisztelő feladat, hogy tolmácsoljam az új év legjobb híreit. Hogy ne érhesse szó  a ház elejét.

Az eseménydús óévi forgatagban elkerülte a figyelmünket néhány olyan jótéteménynek álcázott kormányzati intézkedés, amelynek nyomán a (szalonnára ivott) tej és az akácméz jótékony hatásai lesznek úrrá rajtunk 2016-ban. Akit nem érint, ne vegy magára, csak mondom: Kánaánnak hívják. Ők.

  • Bruttó 111 ezer forintra a minimálbér (eddig 105 ezer volt) és 129 ezerre a garantált szakmunkás bérminimum  (eddig 122 ezer volt). Ha őket kérdezik, ekkora béremelésre 2002 óta nem volt példa. Igaz, hogy erről sem szokás beszélni, de e drámai növekedés költségeit nagyrészt a vállalkozások állják.
  • 5, azaz öt százalékkal növekszik az egyenruhások (katonák, rendőrök, tűzoltók) fizetése is. Ezt követi 2019-ig minden évben további öt-öt százalék, ami összességében ötven százalékot jelent.
  • A honvédségi dolgozók – a korábbi ötezerrel szemben – január 1-től 11 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak, ruházati illetményük pedig 24 ezer forinttal lesz több.
  • A felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók bére három lépcsőben nő: 2016 januárjától 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban pedig további öt-öt százalékkal.

Bármilyen józan, részeg, másnapos vagy simán  dilettáns közgazdasági megfontolást használunk is az értelmezéshez, elég nehéz csordogáló akácméz patakokat vizionálni e perspektivikusan is kampányízű osztogatás mögé, alá, fölé. Még akkor sem, ha a növekedés (mármint a nem unortodox, hogy miszerint -15 fok az több és jobb, mint a -10) minden esetben pozitívum. Még akkor is, ha tök véletlenül a Fideszhez köthető valamely naccerű megvalósítás. Aminek természetesen örüljünk, ahogy a seggünkön kifér, csak lehetőleg ésszel.

Az van, hogy a beígért, abszolút nonszensznek beillő teljes foglalkoztatáshoz és az 1 millió munkahelyhez képest (amiből lett vagy 350 ezer közmunkahely), most sikerül oly módon kiszúrni kábé egy millió ember szemét holmi emeléssel, hogy az ráadásul nem az állami költségvetést terheli.

Miközben (ha nem nézünk oda, nem fáj) a létminimum alatt vergődő, 6 ezer forintos béremelésnek tapsoló szerencsétlenek országában eme intézkedés igazi nyertesei – mások mellett – például a Matolcsy-féle jegybank alkalmazottai lesznek. A Magyar Nemzeti Bank felső vezetőinek mellékjövedelme ugyanis a minimálbérhez kapcsolódóan nő. Nem kell megjegyezni, csak szólok, hogy van olyan vezető, aki 2016-ban több mint 80 millió forint tiszteletdíjat tehet zsebre ennek köszönhetően. Ez pedig egészen pontosan 1111 minimálbéren vegetáló magyar ember egy éves béremelkedésével egyenértékű. Csak és kizárólag a minekörülés végett tettem szóvá, ugorjunk.

Amint a lépcsőzetes, évenkénti, megfelelően időzített, választásokba  belenyúló emelésekből is látszik, kinyilvánított szándék az egyenruhások, oktatók kollektív amnéziájára appellálni majd akkor. Amikor. Ráadásul ez a nagylelkű alamizsna (6-7 ezer havonta) amit most hamarosan kézhez kap az éhezést életvitelszerűen gyakorló magyar ember, pontosan – a mikroszkóp nagyítója alatt sem látszó – töredéke annak, amit ő maga hordott össze a kétszer kétharmados dicső évek alatt, kínnal, keservvel, verítékkel az oligarcha elvtársak elmebeteg hobbijaira. Amit e nevetséges béremeléssel ellentétben, talicska- és kamion számra lapátolnak ki a közösből, az államiból.

A helyzet a következő: ha nem változik, így marad (fotó: innen)

Ne csűrjük-csavarjuk szerintem: a bruttó 111 ezer forint minimálbér nettóben 73 815 forint. A havi 129 ezer garantált bruttó bérminimum pedig nettóban 85 785 forint. Ehhez képest az egyfős, egy keresős létminimum szintje 88 ezer forint. Vagyis sem egyik, sem másik nem éri el a lét ama minimális szintjét, ami elég lenne emberhez méltó módon levegőt venni.

Mindazonáltal a ruházati illetmény növelését őszintén díjazom, egyben figyelmeztetni szeretném a katonákat, rendőröket, tűzoltókat, hogy csak módjával verjenek a seggére ennek az öt százalékos növekedésnek, nehogy karácsony előtt felszólító levelet hozzon a posta. Kollektív amnézia ide vagy oda, volt már példa rá, nem is oly régen, hogy több tucat rendőrtől munkáltatójuk több százezer forintnyi túlóradíj visszafizetését követelte. Az meg nagyon kellemetlen tud lenni. Nem csak karácsonykor.

És végül az oktatók, kutatók bérnövekedésének fékezett habzásúlag örvendezve, nem egészen demagóg hiányérzet gyötör amiatt, hogy az egészségügyet már megint sehol nem látom ebben az osztogatósdiban. Mint ahogy a közoktatást sem látom, bár érteni vélem, hogy stratégiai kormányzati érdek a minél nagyobb létszámú, tanulatlan szavazóbázis bővítése.

Bár nyilvánvalóan örülni lehet némely társadalmi csoportok béremelésének, sőt kell is, arról fogalmam nincs, mi indokolja továbbra is, 2016-ban is, a hálapénz alapú, alulfinanszírozott egészségügyi rendszer fenntartását. Azon túl, hogy létminimum alatt élőknek – annyi minden más mellett – az egészségügyi ellátás is teljesen fölösleges.

Úgyhogy örüljünk, ahogy a seggünkön kifér. Kérdés az, hogy vajon minek is?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.