Ostoba, alázatos, az egyház tanításain túllátni nem tudó és nem akaró vakbuzgó birkákat akarnak

MTI Fotó MTI Fotó

A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények – mondta Lázár János pénteken Mezőtúron, a református kollégium felújított ókönyvtárának átadásán….

A kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet, hogy jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle.

Úgy fogalmazott: ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető, és nem tudni, kiállja-e a következő évszázadok próbáját.

Hát ez rohadtul nagy baj. Nem is tudok annál szörnyűbb dolgot elképzelni, minthogy a huszonegyedik században odacsámpázik valahová egy viszonylag fiatal miniszter és ilyen mérhetetlen, sötéten ostoba és tragikusan ijesztő dolgokat beszél. A hideg rohangál a hátamon, amikor a beteges diktatúra és a vallás összekapaszkodik, hogy a víz alá nyomjanak egy egész országot.

A Fidesz-kormány legnagyobb ellensége a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a civil kurázsi és a mindezekkel együtt járó szabad, bátor, önállóan gondolkodó ember. A körmány gyűlöli és retteg a szabad gondolatoktól. Minden rohadt lépésével abba az irányba nyomakszik, ahol az államnak kizárólagos joga döntéseket hozni minden területen és minden pillanatban.

Orbánék semmitől sem rettegnek annyira, mint az önállóan gondolkodó, a gondolatait elmondani képes és kész bátorságtól. Gyenge, gyáva és szánalmasan ostoba kormány az, amelyik ennyire törekszik a diktatúrára. Ellenőrizni akar mindent és meg akar szabni mindent. A magánélet-, a vallás-, a gondolat szabadsága halálos ellensége.

Lázár bejelenti – mert van hozzá pofája és van az egész nyomorult, teljhatalomra törekvő, beszari, nagypofájú, korrupt kormánynak – hogy mostantól nem csupán a földeket, kastélyokat, piacokat, trafikokat fogják elrabolni és maguk között felosztani, hanem a gyermekeink oktatását, a hitünket, vagy a hitetlenséghez való jogunkat is. Lázár és elvtársai számára az összeharácsolt vagyon biztosítja azt a szabadságot, amit el akarnak venni az ország polgáraitól.

Lázár és elvtársai magánóvodába és magániskolába járathatják a gyerekeiket, külföldi oktatást biztosíthatnak nekik. Ahogy Orbán, ahogy Schmitt Pál és sokan mások. Ők meg tudják fizetni a magántanárt, a különórákat, meg tudják fizetni a különleges elbánást. Mindenben. Lázár és elvtársai számára biztosított a korlátlan szabadság. Mindenben. Törvény védi őket a törvénnyel szemben. Törvények védik őket tőlünk, akik hatalmat adtunk a kezükbe.

Egy olyan országot akarnak felépíteni, ahol jogaik csak nekik vannak, mégpedig mindenhez. Már felszámolták az önkormányzatiságot, a szabad sajtót, a szabad valláshoz, gondolathoz való jogot és minden mocskos eszközt bevetnek azért, hogy a szólás szabadságát is felszámolják. Nekik nem gondolkodó emberekre van szükségük, hanem jobbágyokra. Ostoba, alázatos, az egyház tanításain túllátni nem tudó és nem akaró vakbuzgó birkákat akarnak.

És nem, nem a református egyházzal van a bajom. A katolikussal sem. Általánosságban nem. Mindaddig, ameddig ez szabad döntés kérdése. Mi a faszt keres az egyház a magyar közoktatásban? Mi a faszt keres bárhol, ahol semmi dolga nincs? Sőt, mi a faszt keres az állam és az egyház a magánéletemben?

Beszari, gyenge és sötét az a kormány, amelyik irányítani akarja a polgárok gondolatait. Az állam feladata nem az, hogy megmondja, mit tanuljon a gyermek, mit gondoljon, miről mi legyen a véleménye bárkinek is. Az állam feladata az, hogy biztosítsa a polgárai számára a szabadságjogokat, a polgárait megtanítsa ezek használatára. Nem kötelező vallásoktatásra van szükség, hanem a jogok és kötelességek megtanítására, a másik ember tiszteletben tartására, az elfogadásra, megértésre. Mindenki számára elérhető, modern, kritikus gondolkodást fejlesztő oktatás kell, nem ima. Az mindenkinek legyen a legteljesebb magánügy, hogy hisz-e és ha igen, miben.

Jó keresztényt ne neveljen a közoktatás. A jó kereszténység – ha az állam és az egyház közös ágyba fekvéséből születik – jó rabszolgákat, kritika nélküli alázatot, önállótlan, mindent a felsőbb hatalomtól váró és minden parancsot elfogadó tanulatlan tömegeket jelent. A néhány kivételezett család korlátlan uralmát jelenti a vakbuzgó, tudatlan, alázatos, frusztrált és befolyásolható tömegek felett.

Az, hogy Lázár Jánosnak van pofája nyíltan meghirdetni az egyház hatalmát és nyíltan bejelenti, hogy a kormány ennek rendeli alá a teljes magyar közoktatás rendszerét, súlyosan ijesztő képet fest a magyar jövőről. A szabadság bármely formájának kormányzati szintű támadása, a liberális gondolkodás mocskolása és lejáratása, az értelmiség gúnyolása, a szabad szellem sárba tiprása, a civil társadalom, a kritikus sajtó, a kormányt szolgálni nem hajlandó művészek, gondolkodók és egyéb közéleti szereplők ellehetlenítése nem más, mint a kormány hatalmának kiterjesztése, vagy ennek kísérlete.

A magyar kormány semmi mást nem akar, mint totális diktatúrát, teljes irányítást az életünk, a gondolataink felett. A magyar kormány és az egyház semmi mást nem akar, mint egy engedelmes, tanulatlan, kiszolgáltatott és kizsákmányolható társadalom kinevelését. Közös erővel. Hogy a Lázárok, Orbánok, Matolcsyk, Rogánok és társaik kiépíthessenek egy új főúri rendszert, ahol a vagyon és a hatalom generációról generációra öröklődik. Ahogy a nincstelenség, az igénytelenség, a mindenbe beletörődő alázat is öröklődik.

Igazat mondott Lázár, amikor az ezer évvel ezelőtti eszményekhez nyúlt vissza. Valóban ezt akarják. A modern, fejlődő, fogékony, versenyképes, kritikusan gondolkodó, bátor és szabad polgárok helyett ők szolgákat akarnak nevelni.

Mostanra ezek a gecik kirabolták az országot, az ő nevükön vannak a földek, a bányák, a kastélyok és minden, amihez csak hozzá tudtak férni. Most a jelenünk után a jövőnket is akarják és a gyermekeink jövőjét. És vannak, akik tapsolnak ennek a példátlan aljasságnak, akik csókolják ezeknek a bűnözőknek még a lába nyomát is. Ők azok, akiknek már nincsen szükségük egyházi nevelésre és állami butításra. Ők már így születtek. A többiek, akik még képesek a gondolkodásra, lassan döntéskényszerbe kerülnek. Vagy fogják a családjukat és menekülnek, ameddig még tehetik, vagy megvédik a gyermekeik számára ezt az országot. Más lehetőség már nem maradt.

És nem, az oktatás legfontosabb szereplői kurvára nem az egyházi intézmények. A legontosabb szereplők a gyerekek, a pedagógusok és a szülők. A legfontosabb szereplő a tudás, a kritikus gondolkodás, a másik megértése és elfogadása, egymás tiszteletben tartásának megtanulása. Az egyháznak itt semmi keresnivalója. Ahogy Lázár Jánosnak sem. Az egyház és az állam egységéből még csak kiszolgáltatottság, szegénység, tanulatlanság, majd elégedetlenség, vér és könnyek születtek, semmi más. A sunyi hatalomvágy, a korlátlan vagyon iránti olthatatlan éhség, a kivételezett élethez való ragaszkodás házasságát jelentette be Lázár János. Ha engedjük, hogy ennek a mocskos násznak megszülessen a beteg, torz gyümölcse, akkor kiírtuk magunkat Európából is és a huszonegyedik századból is.adomany