NEHAZUGGY

Így ível át a határokon magukat hazafiaknak tartó maffiózók futball iránti feltétlen rajongása

Molnár Bálint | 2016. November 20, Vasárnap | 19:27

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,513,252 forint, még hiányzik 1,486,748 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Csak akartam szólni, hogy holnap reggel a Kossuth rádióban az egyélőisten felvételről bejelenti a jövőre várható 1,6%-os nyugdíjemelést. Nem 0,9 lesz, hanem az idei kirobbanóan jobban teljesítő évhez hasonlóan 1,6%. Lehet kezdeni örömködni. Nem szar lesz, hanem kaka.

Ráadásul az kell hozzá, hogy megállapodás szülessen a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, mert így az emelkedő bérek és a magasabb infláció lehetőséget ad majd a magasabb nyugdíjemelésre. Mivel a kevesebb lopást próbálták, és nem megy, a vállalkozókat kell cseszegetni, az egyesktől el kell venni, hogy oda lehessen adni a ketteseknek. Erről ma már szó volt, ha jól tudom.

Azt már januárban jól megírtam én, hogy mit jelent az 1,6 százalékos nyugdíjemelés, amivel – minden máshoz hasonlóan – féltégla gyanánt verdeste a mellét a kormány. Hogy miszerint ezáltal átlagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szinten a nyugdíjak 2016-ban.

Megismetelném, hogy az érintett hölgyek-urak tudják, minek örülhetnek. Ennyivel nőttek a nyugdíjak 2016-ban: az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegéből (28 500) élőknek ez 456 forintos, a 80 000 forintból habzsidőzsizőknek 1280 forintos, míg az ötcsillagos 120 ezer forintból pöffeszkedőknek 1920 forintos többletet jelentett. Havonta. Ez Vajna András kisnyugdíjasra nem vonatkozik, de arra biztosan elég, hogy kicsivel több csirkefarhátra fussa a lila hajú néniknek, bácsiknak. Meg a többieknek is.

Jól is van ez így, nincs is több mondanivalóm ezzel kapcsolatban, a penetráns választási kampánybűz csavargatja ugyanis az orromat. Ezt is csak azért írtam ide felvezetőnek, hogy a majdnem eseménytelen hétvége (igen, voltak olyan kretének, akik képesek voltak Juhász Péterék emléktábla-avató, korrupcióellenes megmozdulásán Rogán Antonio mellett tüntetni, azaz ellentüntetni) fénypontjára reflektálhassak zavartalanul. Ami úgy nézett ki, hogy udvari seggnyalói társaságában őzavarossága kulturális eseményen vett részt a szomszédban: közvetett módon felavatott egy félkész szlovákiai stadiont. Nem avatta fel, csak megtöltötte magával és kíséretével a díszpáholynak kinéző teret.

Rég nem röhögtem sírva és nem is sírtam vinnyogva újságírói teljesítményen úgy, mint a jobb napokat látott, időközben a barnanyelvű mélységbe süllyedt Origo tudósítójának Dunaszerdahelyen tobzódása nyomán született cikken. Pedig semmi röhögséges nincs benne. A sztori annyi, hogy felavatták a félig elkészült, be nem fejezett MOL Arénát, az FC DAC 1904 stadionját és ennek örömére meccseltek egyet a fiúk a Trencsén csapata ellen.

És igen, ott volt mindenki, aki számít, hiszen a MOL 2 millió eurót (mintegy 600 millió forintot) vállalt a stadion felújításából és úgy gondolom, nem kérdés, hogy TAO-támogatásról beszélünk, ami egyedül az Orbán nevű szerint nem közpénz. Aki szerint meg de, az mocskos kommunista.

Nade a tudósítás gyöngymondataiból idéznék pár kimagasló finomságot: 7000 magyar szív egyszerre dobbant a csallóközi DAC-stadionban; a stadion a MOL Aréna nevet kapta, amely jelképesen a magyar határ egyfajta kitolását is jelentheti a Csallóközre; a helyiek még az építkezésre is kijártak, és ez a létesítmény nekik templom és kulturális központ is egyben; a magyar kormányfő nem bújt el a stadionban, nem is volt megközelíthetetlen, többen is fotózkodtak vele a nézőtéren.

Balról jobbra: Szivek Norbert – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezére, Tiborcz Pityuval is üzletelő szarházi; Orbán nevű Viktor; Dorkota Lajos – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke; Csetényi Csaba – Rogán haver és szomszéd, kormányzati reklámokon milliárdokat kereső seggfej, Parragh László – bukott csempekereskedő, hatalmas hitelekkel sáros Orbán-nyalonc, az Iparkamara elnöke, a MOL igazgatósági tagja, illetve Hernádi Zsolt, a vesztegetéssel vádolt, az Interpol körözési listájáról frissen lekerült MOL-vezér

Lenyűgöző csoportkép, nem igaz? Orbán balján (a kopasz) Világi Oszkár, a dunaszerdahelyi csapat többségi tulajdonosa, szlovákiai magyar oligarcha, a MOL Group igazgatósági tagja, a leggazdagabb felvidéki magyar, milliárdos vállalkozó, akiről ugyanaz a Parameter.sk, amely ezt a gyönyörű csendéletet is lekapta, azt írja: több mint negyed százada piócaként szívja a magyar közösség vérét, miközben az erőforrásokat, melyekhez általunk jutott, nagyrészt kiszervezi a közösség alól. Ez pedig azért különösen szóra érdemes, mert Világi pajtás Orbán gazdasági szövetségeseinek szűk csoportjába tartozó jóember, aki kiváló kapcsolatokat ápol a magyar miniszterelnökkel, és aki a Fidesz propagandaakcióin is részt vesz. Ő a határon túli megbízható seggnyaló, aki pont leszarja a szlovákiai magyar közösséget, de az Orbán recept szerint hülyíti a drága jó magyarokat és követi saját gazdasági érdekeit. A plebsz pedig tapsol a gyönyörűségtől: olyan stadiont, mint Oszkár bácsi, senki nem csinált nekik. És tényleg.

Nem tudom, hogy az egységnyi fotóra hány év letöltendő börtönbüntetés járna, de jó látni, hogyan ível át a határokon magukat hazafiaknak tartó maffiózók futball iránti feltétlen rajongása, amely nem ismer lehetetlent. Az kicsit érthetetlen, hogy Lölö miért nincs rajta a csoportképen, és mivel Rogán sincs rajta, Csetényi Csaba Pasa parki ismerős jelenléte talán hírértékűnek nevezhető.

Egyébként csak a szokásos. Ez a határokon átívelő magyar politikai-gazdasági elit. A stadionépítő arisztokrácia. Amelyik milliárdos üzleteket köt a magyarok feje felett, és amelyik szó szerint nem ismer határokat, ha stadionokról van szó. Mindent elmond a határokon átívelő nemzetegyesítésről, hogy kétes multú és jelenű figurák milliárdos stadionok lelátóin köpködik a szotyolát és üzletelgetnek. A nemzet felemelkedéséhez már nem elég a magyarországi kismillió stadion, exportálni kell a stadionépítési kultuszt. A milliárdos közbeszerzések lenyúlásának árnyékában nyolcadrangú futballmeccseken dől el egy hülyére vett nemzet sorsa. Már csak Pharaont kellett volna valahonnan előkeríteni és teljes lenne a kép.

Ebben az egészben talán mégis ez a legszomorúbb: a magyar kormányfő nem bújt el a stadionban, nem is volt megközelíthetetlen, többen is fotózkodtak vele a nézőtéren. A kétlábon járó személyiségzavar, aki évek óta kerüli a nyilvánosságot, mint ördög a szenteltvizet, aki hosszú ideje retteg emberek közé menni, aki csak a saját mikrofonállványai és seggnyalói körében mer megjelenni, Szlovákiában bátran odaáll fotózkodni a pórnéppel, amelyik tájékozatlanságából, tudatlanságából adódóan megcsókolja a lábnyomát is. Nagy dicsőség ez, tényleg. Hatalmas dicsőség. Mint az 1,6 százalékos nyugdíjemelés.

adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!