NEHAZUGGY

Hagyjuk ezt mostmár, Olga!

Nem hiszem, hogy aktuálisan bárkit jobban érdekelne Rogán Antal propaganda-helikopter, mint az amerikai elnökválasztás eredménye, viszont engem igen. Különösen azok után, amiket tegnap este Egyenes beszéd címszó alatt Kálmán Olga műsorában az ATV-n előadott. Bár néhány órával korábban a parlamentben prezentált ábrázata láttán azt hittem, az embert komoly lelki bajok gyötrik (nem lenne alaptalan), estére egészen káprázatosan kisimult és olyan súlyos show-t nyomott le, hogy évek múltán egyetemi tananyag lesz.

Igaz, hogy a kőkemény 25 percet igen hosszadalmasnak bizonyult leiratozni, nem kíméltem sem magam, sem a drága időmet nem sajnáltam még akkor sem, ha Antonio elég gyakran szimultán ugatott Olgával, szóval végképp nem volt egyszerű megérteni a csaholását. Nem is fogom idehányni a közel félórás tömény gyönyört, kiemelnék viszont jó néhány gyöngyszemet abból, ami az egyenes gerincű, minden körülmények között igazat mondó, feddhetetetlen múltú és jelenű, minden balhétól, botránytól, pofátlan rongyrázástól magát távol tartó, tisztességes és becsületes állami propagandafelelős aranyszáját elhagyta.

Az alapfércművel, Jobbikkal, ellenzékkel, illetve a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos részt (Tudta? Rogán Antal szerint az a 3000 ember, aki vásárolt ilyen szart, az valójában szívességet tett a magyar embereknek?) nagyvonalúan kihagyom, nem rontom Antonio helyzetét. Ez utóbbiból csak annyit teszek ide, hogyan reagált Rogán Sunyi Antal (a testbeszéd, a mimika, az érzékeny kérdéseknél nyilvánvaló zavarodottság), amikor arról kérdezte Kálmán Olga, a barátai, ismerősei, illetve ő személyesen részesült-e nyereségből a biznisz nyomán.

Rogán: Ezt a leghatározottabban cáfolom. (…) Egyébként ami a barátokat illeti, ha jól emlékszem, nyertem én már pert ezzel kapcsolatban.

Olga: A bevétel vagy a barátok tekintetében?

Rogán: Hát abban a tekintetben, hogy az én barátaimnak ehhez bármi közük lenne (issza a vizet vadul).

Olga: Akkor ne beszéljünk barátokról, hanem cégekről, azok az ön barátai, ismerősei, ügyfelei, kicsodák? (…) Közel állnak önhöz ezek az emberek?

Rogán: Nem állnak, Olga, és szeretném, ha nem keverednénk megint abba a helyzetbe, egyszer már volt ilyen, amikor én kénytelen voltam perelni az ATV-t, és meglehetősen hosszú helyreigazítási per lett a vége, úgyhogy zárjuk le ezt a témát, mert nincs így.

Olga: Nade ez a legrövidebb útja annak, hogy lezárjuk ezt a témát, hogy megkérdezem öntől, hogy közel állnak önhöz , vagy van köze ezekhez az emberekhez, és akkor válaszol. Helikopter-ügy: miért tagadta le?

Rogán: Akkor most térjünk vissza szerintem Olga a perhez. Talán emlékszik rá, hogy alig valamivel több mint egy évvel ezelőtt, itt az ATV-n egy közel 10 perces helyreigazítást olvasott fel a híradóban, és 850 ezer forint sérelemdíjat fizetett nekem. Olyan állítások után, amelyek valótlanok voltak és amiket hónapokon keresztül soroltak, többek között az ön műsorában is. Most akkor hadd kérdezzek vissza: hónapokon keresztül akkor hazudott rólam az ATV, vagy nem így van?

Olga: Én ezt most nem értem, esküszöm. (…) Én most azt kérdeztem, hogy amikor azt mondta önnek a Népszabadság újságírója, hogy van egy fotónk arról, hogy ön helikopterrel utazik, ön először letagadta, és azt nem értem, hogy miért tagadta le.

Rogán: Én aznap minden adatot nyilvánosságra hoztam, én azon voltam fölháborodva, ezen szerintem még lehetnék is akár, hogy egy magánútnak semmilyen részlete nem tartozik egyébként ebből a szempontból a Népszabadságra. Én nem hivatali minőségemben utaztam sehová, és én megkértem, meg a feleségem is azt a céget, amelyik  az utazásunkat bonyolította, hogy minden részletet még aznap hozzanak nyilvánosságra. Ezért is tudtak másnap egyébként cikket írni. Abszolút korrektül jártam el azon a napon, ez megtörtént, minden adatot nyilvánosságra hoztunk és ezen túlmenően magánutakról nem is nagyon áll szándékomban beszélni.

Olga: Ön először azt mondta, hogy ez nem igaz.

Rogán: Én azt mondtam, hogy nem vagyok hajlandó beszélni egyébként egy magánútról és perelni fogok, ha arról az útról egyébként bármilyen formában írnak. De hagyjuk ezt mostmár, szerintem. Az a lényeg, hogy aznap én minden részletet nyilvánosságra hoztam.

Olga: Nem értem. Ráadásul nagyon régóta ismerem önt, mint politikust. Miért kell rögtön a perre gondolni?

Rogán: Szerintem azért kell, mert ha ön egy kicsit megérné azt, amit nekem végig kellett élni mondjuk az elmúlt egy hétben, amikor ha megnézi, már a harmadik verziót találják ki arról, hogy én hol jártam az ünnepek alatt, miközben elmondtam, hogy egyébként ott voltam Szakonyfaluban, a temetőben, és több tucat szemtanú van rá, mert a fél falu látott, amikor egyébként kimentünk a gyerekeimmel együtt. Ehhez képest papírt kell kérnem Dubaiból, a hatóságoktól arról, hogy nem jártam ott, ahol nem jártam. Maga szerint ez nem nonszensz?

Olga: Amikor politikus lett, amikor miniszter lett, nem gondolta, hogy ez ezzel is járhat?

Rogán: Érdekes módon ezt másokkal ebben a formában a liberális sajtó egy jelentős része nem csinálja.

Fotó: ATV

Olga: Miért van az, hogy ön körül ennyi ilyen ügy van?

Rogán: Azért azt gondolom, Olga, mert elvállaltam egy feladatot a miniszterelnök úr mellett, amit úgy érzem, hogy hatékonyan is csinálok. Mert a munkám mércéjét az mutatja nagyon jól, hogy ha megnézi a Fidesz népszerűségét, akkor az ma magasabb egyébként, mint 2014-ben és ez másfél éve, amikor frakcióvezetőként elvállaltam ezt a munkát, még nem így volt. (…) Én tisztában voltam vele, hogy ezért sok támadást fogok kapni, de azt gondolom, hogy mindent – sem a személyemmel, sem a családommal kapcsolatban – nekem sem kell elviselni. És lehet, hogy ha egy-egy alkalommal ingerülten reagálok, én is elvetem a sulykot, de én ezt képes vagyok még azon a napon belül helyrehozni, Olga. Mások következetesen, folyamatosan, heteken keresztül képesek ugyanarról a hazugságról beszélni. Ezért vagyok kénytelen perelni. Pedig higgye el, utálok bíróságra járni és utálok egyébként ügyvédekkel egyezkedni. De az a helyzet, hogy nincs más választásom.

Olga: Mi van az ön ügyvéd ismerősével, akit tetten értek, akit úgy ismernek állítólag, hogy az ön táskás embere, aki viszi a sok-sok pénzt Rogán Antalnak

Rogán: Ezzel kapcsolatban már hoztak le helyreigazítást 24 óra leforgása alatt, úgyhogy ezt ne ismételgesse Olga, mert nem szeretném megint…

Olga: De most komolyan mondom. Azért abban egyezzünk meg, hogy kérdés formájában az önnel kapcsolatban felmerült ügyeket …

Rogán: A Vasárnapi Hírek egy orbitálisan nagyot hazudott még a megjelenés előtt szombaton.

Olga: Juhász Péter szerint ön szándékosan megvezette a sajtót.

Rogán: Persze persze, hogy én szándékosan megvezettem arról, hogy Dubaiban jártam, arról, hogy álarcosbálban vettem részt vagy nem tudom micsodában, hogy két nappal azelőtt Abu-Dzabiban voltam. Az egyébként senkit nem zavart, hogy akkor éppen sajtótájékoztatót tartottam Budapesten, amikor Abu-Dzabiban jártam.

Olga: Akkor most megint kérdőjellel, és ne mondja egyből a pert, mert akkor nem jutunk egyről a kettőre…

Rogán: Magát még sose pereltem be, és nem is szeretném.

Olga: Amikor a Népszabadság ezt a helikopterezést megírta, nem sokkal azután lett vége a Népszabadságnak és ebben az esetben is összehozták ezzel az üggyel önt személyesen. Nevezetesen, hogy a miniszterelnöknek lett elege abból, hogy a Népszabadság miket ír, megfogalmaz ellenvéleményeket és az utolsó csepp a pohárban az lehetett, hogy na még a Rogán Antalnak a helikopteres útját is kiderítették (issza keményen a vizet a fiú ezen a ponton). Volt köze önnek a családjának a kapcsolódó történeteknek a Népszabadság megszűnéséhez?

Rogán: Nézze, nem vagyok én egy olyan fontos ember, hogy miattam egyébként megszűnjön egy lap.

Olga: Most mondta, hogy önön múlik a Fidesz sikere.

Rogán: Inkább a munkatársaimon és a csapaton, akik valószínűleg nélkülem nehezebben végeznék a munkájukat, de ezt most tegyük félre… Én azt tudom mondani önnek, hogy ha valaki, akkor az általam vezetett csapat egyébként adott segítséget a Népszabadság kiadójának. Tehát a Mediaworks-nek mi közel 1 milliárd forint értékben adtunk hirdetéseket azóta, amióta egyébként én ezekért felelek a kormányban. Az, hogy ezt ők nem a Népszabadságra költötték, az nem az én dolgom. De mi aktívan támogattuk azt a kiadót, amelyik egyébként a Népszabadságot is kiadta. Gondolom ha rájuk költötték volna, akkor nem zárták volna be. Ezért azt gondolom, ennek gazdasági okai voltak, ők úgy döntöttek, hogy a nyereség az fontosabb egyébként, mint egy veszteséges lapnak a fenntartása. Ehhez a nyereséghez a kormány is hozzájárult azzal, hogy adott hirdetéseket. Én azt tudom mondani önnek a magam nevében is meg a miniszterelnök nevében is: ha van olyan baloldali médiacsoport, amelyik segítséget kér a kormánytól (ezt soha nem tette meg a Népszabadság egyébként), akkor mi hajlandók vagyunk erre. Tehát semmi kifogásunk nincs az ellen, hogy mondjuk hirdetéseket helyezzünk el a Népszavában, ha mondjuk a Népszava új tulajdonosa ezt kéri. Ennek semmi akadálya nincs a részünkről.

Olga: Vigyázzon, mert innentől a szaván fogják.

Rogán: Miért? Az ATV-ben is megtesszük, nem?

Olga: És máshol is megteszik, így igaz. De úgy lehetett ezt érteni most, hogy komplett lapok megmentése érdekében jó vastag állami hirdetéseket…

Rogán: Hogy elősegíti-e a megmentést azt nem tudom, mert mi annyit tudunk ígérni, amennyi azokon a felületeken korrekt módon elhelyezhető és elfér, azon kívül még mást is kell tenni, hogy egy lap életben maradjon.  Tehát másféle bevételekre is szert kell tennie és piaci hirdetőket is meg kell nyernie.

Olga: Például kell egy megmentő. Mészáros Lőrinchez köthető cég lesz a Népszabadság megmentője. Erről tud valamit?

Rogán: A Népszabadság?

Olga: A Népszabadság.

Rogán: (Látványosan szemfényvesztő fejtörés) Most ön nekem is újat mondott.

Olga: Lesz még Népszabadság?

Rogán: Fogalmam sincs, de a jelekből nem úgy tűnik.

Nekem pedig úgy tűnik, hogy ezt a magvas interjúfoszlányt érdemes jól eltenni, még nagy szükség lesz rá. Nem főleg azért, mert a kormány propagandájáért felelős miniszter hetek múltán is szemrebbenés nélkül hülyének néz egy országot (magánutas helikopterezés, most hallja először LeMészáros nevét a Népszabadsággal összefüggésben), mert képtelen az önkorrekcióra és önkritikára, mert változatlanul félrebeszél és mártírként próbálja beállítani önmagát, miközben visszaél a pozíciójával és érdemben semmit nem tud cáfolni. Nem ezért.

Hanem mert teljesen nyíltan beszél arról, hogy Magyarországon a sajtót a kormány kénye és  kedve szerint finanszírozzák, nem az a cél, hogy a kommunikáció minél több emberhez eljusson, hanem hogy az elosztás politikai alapon az állampárt érdekeit szolgálja. Rogán beismerő vallomását olvashattuk fent arról, hogy a magyar kormány igenis hűtlenül kezeli a közpénzt. Pofára adnak segítséget (!) adófizetői pénzből annak, akinek akarnak, gyakorlatilag önkényesen mentenek meg lapokat, vagy hagynak megdögleni. Juhász Péterrel egyetértve mondhatnám azt is, hogy közpénzből zsarolnak. Tudtuk, csak nem sejtettük. Hogy ezt is vigyorogva képes beletolni a pofánkba Antonio. A vélt vagy valós dubaiozás, az arcpirító helikopterezés ehhez képest pitiáner ügy. Erre viszont egyszer majd nem lehet az mondani, hogy hagyjuk már, Olga! 

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább