Április 27,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Orbán számára nem maradt más, mint nyíltan a saját népe ellen támadni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,552,800 forint, még hiányzik 447,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sorsfordító, Magyarország életét döntően befolyásoló, várva-várt nap ez a mai. Az Országgyűlésnek nevezett bábszínház, ahol túlfizetett képviselők dolgoznak a saját pártjukért – vastagon és nagy ívben figyelmen kívül hagyva azokat az embereket, akik őket a kamuállásaikhoz juttatták -, ma fog szavazni arról, hogy hetedszer is átírják-e a saját maguk által kreált alaptákolmányt, vagy most nem.

Már az alaptákolmány is egy ócska vicc. Az Alkotmány lényegében egy társadalmi szerződés. Ezt az Orbánról elnevezett kormány saját hatáskörben, egyoldalúan eltörölte és írt helyette egy olyat, ami megfelel a saját igényeinek. De ez sem sikerült túlságosan acélosra. Miután a helyzet folyamatosan változik, a jogászkormány pedig kényesen vigyáz arra, hogy a jog keretein belül lopjon és semmizze ki, döngölje földbe az ország népét, újra és újra átírták a gránitszilárdságút. Egyszerűbb lenne szerintem, ha eleve átneveznék az egész cuccot Alaptákolmány-Módosításra és akkor nem kellene ennyit szöszölni minden alkalommal, amikor valami szemétséget akarnak legalizálni, vagy amikor a küldetéstudatos focista ragaszkodik egy teljesen értelmetlen szöveg belegyurmázásához.

Hogy ne legyen félreértés, nézzük, hogyan jutottunk el a mai jeles napig.

Túl sok Rogán, Habony és Tiborcz torlódott össze a csurig töltött bili peremén, amikor is jött az MSZP a baromságaival. Hogy márpedig ők népszavazni akarnak a vasárnapi boltzár eltörléséről, vagy megtartásáról. Mert mégiscsak közel 10 millió embert érint, nem csak a háromfős KDNP-t. Mondhatni: közügy. Akkor kérdezzük meg a közt, mondta az MSZP. A Fiatal Demokraták Szövetsége – édesjóistenem, gondoljunk csak bele azokba a fiatalokba és demokratákba! – első körben ügyesen megakadályozta a népszavazási kezdeményezés benyújtását, amennyiben kopasz barmokat szabadított a választási irodában megjelenni kívánt kezdeményezőre. A kopaszok meg voltak még támasztva egy fanatikus nénivel, hogy el ne dőljenek, mint féldisznó az ólban.

Ebből nem egyszerű botrány, hanem nemzetközi botrány kerekedett. Ártunk és ormányunk kivételesen nem merte tovább feszíteni a húrt, de ki kellett találni valamit. Egyébként amúgy is, mert a harcoláshoz szükséges számú migráns soha nem érkezett, terroristáskodni meg még ezek sem akartak. A hívek pedig egy idő után ráuntak a láthatatlan ellenséggel folytatott harcra és kezdtek ők is figyelni az ész nélkül gazdagodó pereputtyra, valamint őket is bosszantotta, hogy nem tudnak vasárnap boltba menni. Ha az MSZP-nek sikerül kiíratni a népszavazást, azt garantáltan elbukja a kormány.

Orbán Viktor egy átvirrasztott székrekedést követően összetrombitálta a sajtót és bejelentette, hogy akkor népszavazunk a migráncsokról. A vasárnapi boltzárat ahogy van, eltörölték – nehogy az MSZP-nek legyen igaza – majd pedig kiírták a népszavazást az évszázad hülyeségéről. Ugyanis egyrészt most sem lehet tömegesen betelepíteni senkit, egyetlen uniós tagországba sem. Másrészt egyetlen ország népszavazása sem írja felül az Unióval kötött nemzetközi szerződéseket. Harmadrészt nem kell külön sehová sem foglalni egyetlen ország területi integritását, mert az már eleve is garantált.

De azért nekifutottak a srácok, nem feledkezve el a saját zsebükről sem, amennyiben a kampányra szánt tizensok milliárd forintból bőven jutott minden, a kormányt támogató hűségesnek. A vilgátörténelem legdrágább kampányával aládúcolt népszavazás végül érvénytelen lett, mert minden erőlködés ellenére sem ment el szavazni a magyar választópolgárok fele. Itt volt az a pont, amikor az Orbán nevűnek ki kellett volna állnia a nyilvánosság elé és beismerni, hogy bizony elbukta ezt a dolgot és tudomásul veszi az emberek akaratát. Ez az, ami ebben az országban teljesen elképzelhetetlen.

Kiállt az Orbán nevű és szétkukorékolta a legújabb baromságot. Igaz ugyan, hogy nem szavazott elég ember az érvényességhez, de aki szavazott, az többségében a betelepítés ellen szavazott. Orbán kihirdette, hogy ő mostantól kezdve ennek a 3,3 millió magyarnak a miniszterelnöke, őket képviseli és ebben a formában felhatalmazza önmagát az érvénytelen népszavazásra támaszkodva átírni az alaptákolmányt.

Kezdetben úgy tűnt, hogy a Fidesz szárnyai alatt kikeltetett Jobbik támogatja az Orbán nevű fixa-ideáját, ám ragaszkodtak hozzá, hogy akkor azonnali hatállyal szüntesse meg a kormány a letelepedési kötvények értékesítését. Ez dupla taposóakna. Ugyanis egyrészt kell a kötvénybizniszből befolyó pénz (nem az országnak, mert mi azon bukunk) a hű cselédeknek, másrészt a gyengeség jele lett volna engedni a Jobbiknak. Ezért a kormány beintett, mondván, hogy pitiség, egyszersmind hazaárulás most a kötvényekkel foglalkozni, amikor a legfontosabb a tákolmány hetedik átírása.

Így jutottunk el a mai napig, amikor mindenki sarokba szorult gyakorlatilag. A Jobbik – ha meg akarja tartani az arcát – nem szavazza meg az érvénytelen népszavazásra alapozott tákolmánymódosítást, mert a kötvénybiznisz tovább virágzik. Amennyiben a kormány nem talál néhány árulót az ellenzék soraiban, akiknek megéri (nyilván anyagilag) véletlenül rossz gombot nyomni, nem lesz módosítás.

Itthon ez szinte súlytalan történet. A hívek továbbra is csókolják az Orbán nevű lába nyomát akkor is, ha élő egereket zabál mostantól. Az ellenzéki pártoknak is mindegy, úgysem tudnak élni egyetlen lehetőséggel sem. Külföldön, az Unióban azonban nem mindegy. Most főleg nem, mert Orbán, akinek az volt a terve, hogy a V4-ekkel karöltve szétveri, de legalább megzsarolja az Uniót, végül a V4-eket verte szét, amennyiben V2-re redukálta azt. A szép terv, hogy átveszi a felcsúti Európa vezetését dugába dőlt. Most az van, hogy egy hepciás kis pasas döngeti a mellét, a háta mögött egy fél V4-ekkel, egy érvénytelen népszavazással és egy parlamenti kisebbséggel. Tehát nem tud tovább a magyar nép akarata mögé bújva saját játékot játszani, mert egyértelmű mindenki számára, hogy ez csak az ő akarata, támogatás nélkül.

Nyilván ez nem fogja meggátolni abban, hogy tovább tolja a trágyás talicskát. Azonban folyamatosak az uniós vizsgálatok a magyar korrupció virágos mezején, a sameszok már nem ismernek korlátokat és nyíltan nézik hülyének a saját szavazóikat is, az emberek egyre inkább érzik a bőrükön, hogy jólteljesítő-plakátokkal nem tudják megtölteni a hasukat. A munkaerő tömegével vándorol ki az országból, a gazdaság teljesítménye nem teszi lehetővé a jelentős béremeléseket, tehát az elvándorlás folytatódik tovább. Ráadásul Európa felfigyelt Putyin sündörgésére és arra is, hogy ebben Orbanisztán keze is könyékig benne van.

A migránsok csak nem akarnak jönni. Gyakorlatilag megszűnt a hívek harci kedve, mert elegük van az árnyékboxolásból. Orbán számára nem maradt más, mint nyíltan a saját népe ellen támadni. Ez történik most. Az ellenzéki sajtó leMészárlásával, a civilek vegzálásával, a hazaárulózással. Mindenki nyugodjon meg, lesz ez még rosszabb is. De nem baj. Lassan elérjük a gödör alját. Onnan pedig el lehet majd rugaszkodni. Már akinek. Jó lenne addigra összeszedni a bátorságot, mert ha van, ami miatt bele lehet ragadni a sárba, az a gyávaság. Egyszóval: hajrá…a többit levédette a Fidesz, nem írhatom ide.

Frissítés: közben elbukott a tákolmánymódosítás.
adomany

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.