Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Sajtószabadság: Matolcsy Rómeó megint fullba nyomja az elszabadult jegybankelnököt

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ameddig a KDNP a magyarok zömének korábbi felháborodásán harrachi gátlástalansággal átlépve ráerőszakol a társadalomra egy újabb szabad vasárnapot, lehetőleg szombattal együtt, és mielőtt a Magyar Idők arrogáns tulajdonosa eldönti, hogy mi lesz a Népszabadság sorsa (nem olyan nehéz kitalálni), nézzük, hogyan gyomrozza tovább a már így is földön fekvő magyar sajtószabadságot futóbolondok és korrupt gazemberek hada.

Szerintem (nem állítás, vélemény) az Orbán-kormány legpofátlanabb, leggátlástalanabb, legkorruptabb cinkosainak és fegyverhordozóinak egyike – dobogós helyezéssel – a Magyar Nemzeti Bank független elnöke (ezt minden alkalommal leírni már önmagában felér egy jól irányzott gyomorszájon rúgással), Matolcsy Rómeó Gyuri, aki ezúttal így jön képbe:

figyelo

Tehát a Figyelő című lap, amely immár egy éve felszámolás alatt áll és mások mellett Schmidt Mariska forradalmár-lovagina-milliárdos üzletasszony is ott sündörög valahol a potenciális új tulajdonosok között, 22 hónapja megírta, hogy miután az állam megvette a német anyacégtől az MKB Bankot, majd továbbadta azt, az árnyékban maradó új tulajdonosok egyike mögött Szíjj László, a kormányzati közbeszerzések egyik fő haszonélvezője áll. Igen, ő a Duna Aszfalt tulajdonosa, akinek kismillió közös vállalkozása van Mészáros Lölö univerzális zsenivel.

Hiába, kicsi ez az ország, itt néhány tehetséges milliárdos érdekei valahogyan mindig találkoznak és összeérnek. Akármerre, bármerre nézünk. Mindenesetre az államosítás idején a kormányzat a szokásos tempóban verdeste az ő egyébként is horpadtra verdesett mellét, hogy micsoda jó állapotú, kiterjedt hálozatú bankot sikerült megkaparintani. Erre írta meg a lap – szintén kormányzati forrásokra hivatkozva -, hogy nem egészen úgy van az: az MKB ugyanis masszívan és penetránsan veszteséges. Más szavakkal: a felvásárlás idején egymás között arról csacsogtak az állami vezetők, hogy brutális veszteség termelődik a bankban, és rengeteg adófizetői pénzre lesz szükség a megmentéshez. Vagyis a színfalak mögött tudták, hogy milyen állapotban van a megvenni szándékozott pénzintézet, de közben nyilvánosan azt kommunikálták, hogy micsoda jó üzletet kötöttek.

Mivel tehát lelepleződött a bank állami megvételének igaz története, Matolcsy Rómeó György (kösz, Robi), az MNB jogi képviselőjén keresztül üzleti titok megsértése miatt beperelte Brückner Gergelyt, a gazemberség ízű tényeket feltáró újságírót. Konkrétan arra akarják kényszeríteni az újságírót, hogy kiadja forrásait. Bár a Figyelőnél nem ismerik a feljelentés pontos tartalmát (ez külön szép), Brücknert már kihallgatták a rendőrségen 22 hónapja írt cikke miatt. Nem kértek helyreigazítást, lapítottak majd közel két év után lecsaptak. A rendőrségi vallatáson elhangzottak alapján az valószínűsíthető, hogy Matolcsy Rómeó azon akadt ki, hogy a lap idézte Lázár Jánosnak írott levele tartalmát, amelyből egyértelműen kiderül: a hivatalos kormányzati melldöngetéssel szemben veszteséges üzletet kötöttek. Nem a saját zsebükre, hanem a mindenki máséra. Megint, újra és újra.

Mindez annyit tesz, amit egyébként a Figyelő is hozzáfűzött:

„a precedensértékű ügyet a sajtó megfélemlítésének, vagyis újabb támadásnak értékeljük a független újságírás és a sajtószabadság ellen.”

Bizony, ha még sokat ugrál a Figyelő, Vajda Zituka lesz az új tulajdonos és olyan Jóga- és Egészséges Életmódmagazint faragnak belőle, hogy Schmidt Mariska néni is megnyalja az összes ujját. De a hülyeséget félretéve: nem írnám a szerelembe esés számlájára, hogy Matolcsy fullba nyomja a kretén jegybankelnököt, mert nem ma kezdte, nem kispályás az alattomosságban és sunnyogásban.

Ő az a közméltatlanság (a közméltóság inverze), aki 60 éves, vénülő fejjel egy tisztes fürdőskurva hisztériáját is bármikor képes megszégyeníteni. Ami nem lenne baj, ha a jegybank a Showder Klub forgatási helyszíne lenne, és ha Rómeó nem adófizetők forintjai fölött rendelkezne és – újabban – újságírókat perelgetne. De mert Matolcsy megnyúzta már a devizahiteleseket, a haszonból meg nagyvilági életet él, eltartja a nőjét, a nője családját, a saját családját, ezért senkinek nem támad röhöghetnékje midőn a legújabb palotáról, festményről, vagy feltőkésített életművészről szerez tudomást. Amiket és akiket a hősszerelmes Tolcsy az ország pénzével szórakozva szerez be, esetenként töm ki zsetonnal.

Új lépcsőfok a négy kézzel-hat lábbal harácsolásban, illetőleg a blöff szó magas hangon történő neoprimitív rikácsolásában, hogy – bár az ármánykormánypárt éppen nagy erőkkel dózerolja lefele a tőle még független médiapiacot, egyben ráteszi enyves patáját – Matolcsy egy nem kormányseggnyaló újságírót perel, azaz hurcol meg azért, mert ő egy ordénáré nagy gazember.

Tehát már megint nem az a baj, hogy pontosan ismert információk birtokában károsították meg a magyar adófizetőket, hanem hogy van sajtó, amely ezt megírja. Nem az a baj, hogy Matolcsy Rómeó, lánykori nevén György, eltitkolta a nyilvánosság elől, hogy egy frankón veszteséges üzletet köt, amibe a nyilvánosság pénzét kell majd beleönteni, hogy mukodjon, hanem az, hogy noha már egészen jó úton halad a teljes sötétség ráborítása az országra, még mindig van sajtó, amely képes szivárogtatni, leleplezni.

Matolcsy Rómeó nehezen viseli az igazságot, ezért hallatlan disznóságnak tartja, hogy egy lap nem hazudik az olvasóinak, hanem ellenkezőleg: felvilágosítja őket arról, hogy kicsoda valójában a jegybank elnöke. Matolcsy Rómeó nem viseli el, hogy a közpénznek közpénz jellege van, és miután csak félig járt sikerrel annak titkosításában, ezzel a precedensértékű kreténséggel valójában azt üzeni: mi köze az adófizetőknek ahhoz, hogy egy adóforintokból működő bank veszteséges?

Üzleti titok, mi, Rómeó? Akkor is hazudsz, amikor Zituka oldalán hortyogsz, de van bőr azon a sunyi ábrázatodon, hogy bűnözőt kreálj abból, aki leleplezi, hogy miben mesterkedsz állandóan, mekkora istencsapása lesz mindenből, amihez hozzányúlsz. Amikor abberált, minden jóérzést átíró marhaságokról van szó, nem ismered a viccet, ezért hisztizel és hatalmaskodsz. De tudod mit? Ha nem jöttél volna az üzleti titok megsértésével, ha nem kezdesz el rögtön perelni, mint egy megbokrosodott Rogán Antal, akkor talán nem lennénk teljesen biztosak abban, hogy igaz, amit írtak rólad. Talán. Azért ne vegyél rá mérget.

Ha nem a NER-ben élnénk, akkor elő nem fordulhatna, hogy a közpénzeket és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat egy mondatban lehetne emlegetni az üzleti titokkal. De ti a saját alaptörvényeteket is képesek vagytok lehugyozni úton-útfélen, pedig ott a varázsszó: közérdekű. Ha nem a NER-ben élnénk, akkor minimum a hűtlen kezelést már a nyakadba varrta volna egy normális igazságszolgáltatás, akkor nem te fenyegetőznél és pereskednél, nem egy újságírót cseszegetne a rendőrség, hanem te ülnél a vádlottak padján.

Ilyen kontraszelektált szakember, ilyen erkölcstelen-korrupt pártkatona soha nem állt az MNB élén, igaz, hogy ez már nem tegnap óta világos. Aki ugyanannak a gyalázatos autokráciának a szekértolója, amelyik attól kap idegrohamot, hogy hiába önti zsákokkal a közpénzt a propagandamédiába, hiába vásárol fel minden kritikus sajtóterméket, azért még mindig ereszt az a köcsög, még mindig szivárognak a gazemberségek foszlányai.

Úgyhogy szerintem hiába akarjátok Mészáros Lölö nevére íratni az országot, hiába külditek rá a kopasz verőembereiteket a polgárokra, hiába rúgjátok ki a sípot a szájukból, hiába szabadultok rá a civilekre, ez a kétségbeesett kapálózás a rossz végeteket sejteti. Addig is lubickolj a rádtalált szerelemben, Rómeó és toporzékolj, hisztizz, perelj! Vége lesz a jó világnak, még akkor is, ha téged ágyban, párnák közt fog érni a csattanós pofon. Csak szimbolikusan gondoltam, még mielőtt felkapnád a vizet.
adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.