Nem először ordítok a kormányzati, állami, nemzeti szintre emelt embertelenség ellen, de annyiszor fogok erről beszélni, ahányszor kell. És mindig kell, újra és újra.
Erzsébet – írtam már róla régebben – ezernyi betegséggel küzd. Alig lát, gond van a hallásával. Két mankóval tud helyet változtatni. Szándékosan nem írom, hogy járni. Ismerem személyesen, láttam közlekedni. A mankóra egy kis hurkot szerelt, hogy ki ne csússzon a kezéből, mert akkor nem tudja felvenni többé.
Erzsébet az orvosi bizottság szerint 40 százalékos rokkant. Nem jogosult rokkantellátásra. Augusztusban fellebbezett. Most kapta meg az ítéletet. Igen, ez ítélet. Halálos.
Idézek néhány beszélgetésünkből:
„A 22.800-at nem vonják el, ez az álláskeresési, ami ugye csalás az állam és az én részemről is. Hogy aláírtam még tavaly, hogy rendelkezem a munkába állás feltételeivel. Náluk is ott volt a papír, hogy munkaképtelen, nem rehabilitálható rokkant vagyok. Ez utóbbi most sem változott, csak még hozzájött néhány új dolog, pl. a kezdődő szürkehályog és ciszták a szememben, ezért mertem mégis fellebbezni. Persze ugyanúgy fele papírt megnézték, másik fele nem számít. Az önkormányzatnál beadtam a lakásfenntartásit, ott meg az derült ki, hogy csak 6 hónapra és csak a közös költségre lehet kérni, gázra nem, mert csak távfűtés van a papíron. Pedig itt városban a 70-es években mindenkit ráállítottak a földgázra.
…
Kár volt fellebbezni, a 25 betegségemből az első fokon is csak 8-at írtak a papírra, ami 40 % lett, a másodfokon is csak 8, de néhányat kicseréltek, így is 40 %. Viszont maradtam B2-es munkaképtelen kategóriában. Nem megyek tovább a Munkaügyi Bíróságra. Részben mert, fizetős, részben meg ők is le vannak fizetve, kezdve az igazságügyi orvosszakértővel, tehát nincs értelme.
…
Az a szörnyű, hogy ez nem csak velem történik! Viszont annak örülök, hogy az akadémikusok elkezdtek foglalkozni a kialakult helyzettel. Talán végre felébrednek azok is, akik tehetnének valamit az országunkért!”
Erzsébet tehát az orvosok szerint munkaképes. Álláskeresési támogatást kap, munkát nem kap. A munkaügyi központban csak lestek, hogy mit akar a két mankójával, miféle munkát?
Mi pedig – Szalonnások – úgy döntöttünk, ha mindenkin nem is tudunk segíteni, Erzsébeten talán igen. Már csak azért is, mert Erzsébet lánya utolsó éves főiskolás és most az eddig tanulással töltött évek kerülnek veszélybe, ha abba kell hagynia az iskolát, hogy eltartsa magukat. Így is dolgozik iskola mellett, amit tud, de túl sokat nem tud, hiszen az anyja segítségre szorul egészen elemi dolgokban is.
Úgy döntöttünk hát, hogy addig is, ameddig az akadémikusok megoldást találnak, vagy ameddig a politikusok megtalálják magukban az emberség szikráját, esetleg megunja az ország az áldatlan állapotokat és kipofozza a húsosfazék körül nyüzsgő férgeket, mi nem csak elégedetlenkedünk és pofázunk, hanem cselekszünk is.
Átgondoltuk a Szalonna fejlesztéséről szövögetett terveinket és megegyeztünk, hogy nem annyira sürgős. Ez most fontosabb. Innentől kezdve egy éven át minden hónapban a nagyvonalú álláskeresési járadékot kiegészítjük az összeg kétszeresével.
Mindezt azért írtam le, mert nem csak ránk tartozik, hanem rátok, olvasókra is. Amit adunk, azt közösen adjuk, hiszen a Szalonna teljes bevétele tőletek származik. Így Erzsébet és lánya biztonságban lesz, hiszen az eseti adománygyűjtés csak átmeneti megoldás. Mi a vállalt összeget minden hónapban utaljuk. Mindentől függetlenül.
Bízunk benne, hogy egyetértetek a döntésünkkel és elviekben támogathatónak tartjátok, hogy így gazdálkodjunk a tőletek kapott összeggel. Ez nekünk nagyon fontos és úgy hisszük, nektek is az.
Így egy család közelebb kerül az emberhez méltó élethez, de nagyon sok Erzsébet az éhhalállal néz szembe. Embertelen, gonosz az a kormány, amelyik így bánik az elesettekkel, miközben két kézzel tömik a zsebüket. Többek között abból a pénzből, amit azért adunk össze mi, adófizetők, hogy az Erzsébetek ne kerülhessenek ilyen borzalmas, kiszolgáltatott helyzetbe.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.