Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Hétszentség, hogy én másik országban élek, mint az Orbán Viktor névre hallgató tudathasadás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Péntek van, szürke borongó és szottyadás. De lehetséges, hogy csak az ország egyik felében, mert az hétszentség, hogy én például másik országban élek, mint az Orbán Viktor névre hallgató tudathasadás és az ő sereglete.

Én például tegnap azt láttam a tévében, hogy ott feszengett a kis pasas a mikrofon előtt a frissen ronda MTK stadionban és igyekezett szóhoz jutni, a közönség pedig harsányan fütyült és fújolt. Deutsch Tamás digitálisan nagyonbiztos kínosan vigyorgott és próbált úgy tenni, mintha semmi, pedig meg de. A lakájmédia mindebből annyit akart felfogni, hogy a dakota közmondások szülőanyja megint kipréselt magából valami baromságot a tóról és a békáról. Mármint ha van tó, lesz béka is. Lehet, hogy a stadion nem csak ronda, de be is ázik? Mindegy.

A tegnapi kifütyülés után – azért érdekelne, hogy nyugtatta meg a kis pasast a szolgahad és hogy győzték meg róla, hogy a feltétlen rajongás hangjait hallotta – ma becsámpázott a Kossuth rádióba, hogy elmesélje, mennyire fasza gyerek is ő.

Ez azért elég gáz. Az egyik példaképe – Putyin – például félmeztelenül lovagol, medvét öl, gyereket ment, tigrist simogat. A másik bálvány – Erdogan – újságírókat börtönöz be, sőt, mindenkit bebörtönöz, aki nem tetszik neki. Szegény Orbánnak meg marad a Kossuth rádió, hogy ott hirdesse a saját nagyszerűségét.

Vadhajnalban – fél nyolckor – el is kezdett szónokolni. Kezdésnek előadta a jóságos cáratyuskát, akinek nyitva az ajtaja mindenki előtt, aki csak be akar menni hozzá csacsogni. Azt nem mondta, de évek óta tudjuk: csak ellentmondani nem szabad neki, vitatkozni, olyat mondani, ami nem egyezik az ő világképével és kérdezni nem lehet. Mert felidegesíti magát és ki tudja, mi lesz a vége. De amúgy mehet mindenki. Akit nem pofoz le időnek előtte Havasi Balázs titkárnő, a TEK, Kövér László portás, vagy más kirendelt ápoló.

Második lépésben Orbán ismét előadta, hogy marhára megnyerte a népszavazást, mert mindenki vele ért egyet. A 3,3 millió ember különben is több, mint ahány füle Gyurcsánynak valaha is lesz, de meg egyébként is ő győzött volna akkor is, ha Kósa Lalán kívül senki nem megy el szavazni, mert Lala úgy szavaz, ahogy mondják neki. És akkor egyből 100 százalékos többség is lenne, de így csak 98 százalékos.

Egyszóval nem használnak a gyógyszerek. Igaz, hogy személyiségzavar ellen franc se tudja, van-e hatásos patikaszer. A valóság ellen viszont semmit nem kell szednie, mert egyszerűen nem vesz róla tudomást és kész.

Azt is elmesélte a kivénhedt focista, hogy Magyarországon olyan magasan van a demokrácia mércéje, hogy ő például el sem lát odáig. Az a baj, hogy mi sem. Csak más okból.

Arról is csacsogott, hogy nagyon szép szöveg született az alaptákolmány aktuális átfarigcsálása örömére. Te jószagú élet! Remélem, nem L. Simont kérték fel, hogy foglalja versbe a dolgot, mert akkor az még nagyobb gáz lesz, mint ami már most is. Pedig.

Nem telt el 15 perc a szónoklat megkezdése óta és az Orbán nevű máris az új egységről papol. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de nekem a szőr feláll a hátamon ettől a baromságtól. Lelki szemeim előtt egy ütemre lépő, fényes csizmába bújtatott lábak és egyszerre a magasba lendülő karok jelennek meg.

Változatlanul ott tart az agyával, hogy Magyarország védi egész Európát, sőt, a világegyetemet is a rárohanó hordáktól, de Európa most is magára hagyta a hősies magyarokat (a magyarok alatt kizárólag a 3,3 millió szavazó értendő), de Orbán megvédi az Uniót akkor is, ha beledöglik. Az Unió.

Hurráéljen, felminősítették Orbánt! Meg a 3,3 millió magyart. Ésmég. Idézek.

Hat év kemény munkájával sikerült elérni, hogy az emberek munkából és ne segélyekből éljenek. 660-670 ezer körül lehetünk abból az egymillió munkahelyből, amit annak idején megígértem.

Mit lehet erre mondani? Ez az ember vagy beteges hazudozó, vagy beteg.

Beszélt még 1956-ról is, amit szerinte nem lehet különválasztani a migrációtól (miért nem, te nagyonhülye?), ezért nem választja külön. Amúgy az a benyomásom, hogy ’56-ot is kisajátította a kezelés híján miniszterelnök, mint a himnuszt, a kokárdát és az állami földeket, valamint mindent, amihez csak hozzáért eddig. Most majd jön a lengyel elnök és együtt fognak szónokolni. Vagy külön-külön. Remélhetőleg elnyávogják a halszagú harci indulót is, mert úgy szép az ünnep, ha nagyon.

A Népszabadságról nem volt szabad kérdezni a beteget, a kifütyülésről sem, Mészáros Lőrinc barátjának újabb bizniszéről, Rogán Tóni rongyrázásáról, valamint az érvénytelen népszavazásról sem. Az sem került szóba, hogy mekkora szarban leszünk, ha az Unió megmakacsolja magát és nem küld több ellopható pénzt, Matolcsy trubadúr ámokfutása fel sem merült.

Tehát minden terv szerint ment, senki nem izgatta fel szerencsétlent a stúdióban. Onnan meg már sima ügy, mert egész hadsereg vigyáz rá, nehogy valahogy szembesülnie kelljen a valósággal. Mert azt nem bírná ki. Pedig jobb lenne szoktatni a gondolathoz, mert el fog jönni az a perc. Bizony.adomany