Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


A hosszú bájtok napjai

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

1998-ban, Orbán kormányra lépésekor csak egy éjszaka adatott az APEH frissen kinevezett elnökének. Ezért is nevezték el a halottak napján levezényelt műveletet  „hosszú bájtok éjszakájának”. Most – úgy tűnik – több nap áll a rendelkezésükre, hogy szépen nyugodtan letöltsék a Népszabadság összes újságírójának a laptopjáról az összes magáninformációt, valamint a fideszes potentátok disznóságait leleplező források nevét, címét, munkahelyét, lábméretét és nyakbőségét. Amit a ma még érvényes törvények szerint is megvédhet az újságíró. Kiadnia nem kell, legfeljebb ellophatják tőle.

Na, és ki fogja mindezt letölteni, raktározni és „feldolgozni”? Talán Pecina úr, a „pénzügyi befektető”? Vagy a Mediaworks menedzsmentje? Aligha. Vannak erre szakosodott szervezetek. És ki fogja fölhasználni ezeket az információkat? Talán Pecina úr, a „pénzügyi befektető”? Vagy a Mediaworks menedzsmentje? Aligha, mert nem valószínű, hogy ezek az informátorok náluk dolgoznának. Nem a Mediaworks üzleti titkait szivárogtatták ki, miért érdekelné hát mindez Pecina urat vagy a menedzsmentet?  Biztosak lehetünk benne, hogy a népszabis újságírók számítógépein talált információkat azok fogják fölhasználni, akiknek kellemetlenséget okoztak. Vagyis a fideszes potentátok. És mire fogják felhasználni? Bosszúra. Azok ellen, akik – bár korábban feltehetően a Fidesz hívei voltak, hiszen másképp nem is kerülhettek volna pozícióba – megelégelték a csalást, a lopást, a hazudozást. Azok ellen, akik látják, hogy nem az történik, amiért a Fidesz hívei lettek. Azok ellen, akikben megvolt a bátorság, hogy lebuktassák a reményeiket és elveiket megcsúfoló fideszes potentátokat.

Aki az előző bekezdésben írtakat összeesküvés-elméletnek minősítené, egy kérdésre adjon választ: mi a magyarázata annak, hogy a Népszabadság bezárása óta már eltelt öt nap, és még mindig nem adták vissza az újságíróknak személyes dolgaikat? Hiszen miután jól átverték őket a költözködéssel és a csomagolással, és miután elintézték, hogy az épületbe se mehessenek be, már a felfüggesztést közlő levélben megírhatták volna nekik, hogy másnap reggel a kapuban mindenki átveheti a becsomagolt cuccát. (Ha már annyira nem voltak gálánsak, hogy hazaszállítsák nekik.)

A lebuktatott fideszes potentátok bosszúja sokféle formát ölthet. Alapesetben az informátort egzisztenciálisan ellehetetlenítik. Nem csak kirúgják, hanem utánanyúlnak, és azt is megakadályozzák, hogy máshol munkát kapjon. Van rá példa dögivel. Gondoljunk csak az APEH-et lebuktató Horváth Andrásra, a feketeruhás Sándor Mária nővérre, a nyíregyházi Orosz Zoltánra, a kaposvári iskola megmaradásáért tiltakozást szervező tanárnőre, a kockás inges tanárokra vagy a szentendrei Csató Kata bábrendezőre. (Az utolsó kettőre nyugodtan rákattinthat az olvasó, és meglátja, mit jelent, hogy a Népszabadság archívumát is kiirtották. Talán sóval is behintették.)

Még a versenyszférába is elér a kezük, jól kidolgozott módszereik vannak arra, hogyan kell tönkretenni egy magáncéget, ha nem tetszik a pofája, vagy ha tetszik nekik a cég, és olcsón meg akarják szerezni. Egészen nagy nemzetközi cégek is igyekeznek Magyarországon úgy lavírozni, hogy magukra ne haragítsák Orbán Viktort, mert akkor aztán hoz egy olyan törvényt, hogy a nyereségük rögtön veszteségbe fordul. (Alig vannak olyan kivételek, mint az RTL Klub.) Közmunkára se számítson az áldozat, mert azt eleve a Fidesz helyi döbrögijei osztják.

Ölthet a bosszú olyan formát is, hogy ráuszítják a rendőrséget és az ügyészséget, aztán járhat évekig bíróságra. Rosszabb esetben hónapokra előzetes letartóztatásba helyezik. Aztán  számíthat olyan ítéletre, mint Dávid Ibolya, akit azért marasztaltak el, mert nyilvánosságra merte hozni az ellene irányuló törvénytelen akciót.

A Dávid Ibolya hasonlat azért is találó, mert itt is törvénytelenségről van szó. Egyszerűen ellopják egy csomó ember legszemélyesebb magántulajdonát – a magáninformációit. Semmiben sem különböznek attól a betörőtől, aki a lakásunkból elviszi a noteszünket és az iratainkat, hogy az így eltulajdonított személyes információinkkal később zsarolhasson minket. Ennél  még az is jobb, ha a családi ezüstöt viszi el, mert az egyszeri veszteség. A zsaroló viszont addig fenyegethet, ameddig akar, és annyit kérhet, amennyit nem szégyell.

És ezek egyáltalán nem szégyenlősök. Sőt, egyre pofátlanabbak.adomany