DÜHÖNGŐ

Elégedetten röfög és hazudozik tovább a puskaporos hordó tetején ülve

H. A. | 2016. Szeptember 16, Péntek | 10:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,052,606 forint, még hiányzik 947,394 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A harcoslábú katasztrófa-, árvíz- és határvédő- felvételről kampányolta végig a szokásos péntek reggeli rádióinterjúját, ugyanis időközben eltrappolt Pozsonyba az informális EU-csúcsra, ezért már tegnap felvették az óbégatását. Az elmúlt hat év tükrében abban egyfelől semmi meglepő nincs, hogy eme országban, ahol a pórnép zöme soha, vagy időtlen idők óta nem látott menekülteket, a kormányzás helyét átvette a frászkeltés, illetve a démonokkal való vélt és valós pszichológiai küzdelem. Másfelől nem tudom megszokni ezt a kappanhangot és azt, amit gazdája abba belecsomagol hétről-hétre.

Hogy önmagában mekkora katasztrófa az, hogy az egész életünk már semmi másról nem szól hosszú hónapok óta, mint erről a lázasan tömény riogatásról, az rövid- és hosszútávú nyomorúságunkban egyaránt megmutatkozik. Még ha sokan nem is tudnak róla, vagy nem érdekli őket. Mert ugyanis.

Nem babra megy a játék – énekelte Orbán Viktor árvízvédő miniszterelnök, aki a migrációs válság nemzeti hatáskörbe helyezése mellett kampányolt és eköré szervezte eszméjének futását, midőn szemrehányást tett az Európai Uniónak, amiért közös megoldást ígért tavaly, amiből nem lett semmi. Szerencsére azonban Magyarország a kerítéssel megoldotta a kérdést. A kvótanépszavazásról úgy vélekedett, hogy az nem egy absztrakt, elvont kérdés, hanem rögvalóság: ha ide betelepíti Brüsszel a migránsokat, akkor pénzt kell adni nekik és minden magyar ember a saját bőrén fogja érezni, ha ezeket itt szétosztogatják nekünk.

Mindazonáltal – ó, anyám, borogass – Európa egy fantasztikus hely, nem véletlenül vagyunk szerelmesek bele, nem kellene egy rossz migrációs politikával tönkretenni. És igen, meg lehet állítani a migrációs, fegyvertelen tömeget katonai eszközökkel a határon. És milyen közjogi következményei lehetnek a sikeres (sikertelen) kamureferendumnak? Mindent a maga idejében – így válaszolt Orbán, aki természetesen már látja, hogy merre az arra, de erről még nem akart beszélni. Most az a fontos, hogy nagy egyetértést kell létrehozni a migrációs krízis ügyében.

Már tegnap is kiborultam, amikor a kormányinfó-felelős benyögte, hogy halvány fogalmuk nincs, mit jelent majd, ha a nemek érvényesen győznek október 2-án, de ez ebben a formában még annál is rosszabb, mint amennyire már így is. Tehát lassan fél éve dübörögtetik a gyűlölet gépezetét, tapétázzák az országot uszítókékre, beszéltetik a félanalfabéta Kósáikat, Németh Szilárdjaikat a mindmeghalunk evidenciáiról, a kormánymédiát belefullasztották a hazug, de legalább kurvadrága hirdetéseikbe, és két héttel a népszavazás előtt elismerik, hogy valójában nem tudják, mire égetnek el tizenmilliárdokat. Orbán Viktor és kormánya úgy kér széleskörű népi felhatalmazást, hogy nem hajlandó elárulni, hogy miért kéri és mire kéri. Ki néz hülyének kit, drága véreim a rettegésben?

Azzal egyértettem eddig is, most is egyetértek vele, hogy az összeurópai megoldás a válság kezelésére elkésett, nehézkes és valójában hatékony irányvonalakról még most sem beszélhetünk. De álljunk meg egy kurva szóra! Ha egy ország, amely tagja egy szövetségnek, ahol demokratikus szabályok szerint döntenek, nem szavaz meg akárhányad magával egy olyan döntést, amit a többség – a demokrácia szabályai szerint – megszavaz, akkor onnantól az a megoldás, hogy kurvaanyázni kell a kötelező érvényű döntést és ott keresztbe tenni ahol lehet? Amikor a Fidesz kétharmaddal, futószalagon gyártotta az aljas törvényeit a lopáshoz, akkor az volt a szöveg, hogy a többség akaratát el kell fogadnia a kisebbségben maradottaknak is, akkor hogy van ez?

Hát úgy van, hogy ahol nem Orbán Viktor akarata szerint hoznak döntéseket, ott rá kell szarni az asztalra és sivalkodni kell. Ha nem működik, akkor oda kell ülni a mikrofonállvánnyal szembe és azzal kell riogatni a népeket, hogy róluk húzzák le a bőrt, ha nem Orbán lesz az EU vezére. A frászt kell hozni a nyomorultakra, cigányokra, kiszolgáltatottakra. Kövér László gennyes jászberényi haknija óta ez az új kommunikációs csapásirány.

Ugyanis valahogyan meg kell úszni azt a dolgot, hogy az Orbán-kormány az unióban példátlan módon megvágta a szociális juttatásokat (válogatás nélkül büntetve ezzel a valóban rászorulókat is), és ezekhez mérten igen hülyén nézne ki, ha az úgynevezett kvóta szerint elosztott migránsok többet kapnának az Uniótól, mint egy árokba rugdosott közönséges magyar. Persze nem azért, mert a migránsoknak olyan sok jut, hanem mert a gyalázatos létminimum szakadékának szélén tántorog 4 millió koldus magyar. Ezért aztán azt kell fej- és orrhangon üvölteni reggeltől estig lehetőleg, hogy tőletek veszik el, parasztok. Az egziszenteciális veszély árnyékában szökken szárba a leginkább a gyűlölet, az idegenellenesség, a mindenki mással szembeni zsigeri averzió. A gyógyszerekkel szinten tartott Orbán, aki egyszerre árvízi hős és migránsverő tábornok pedig elégedetten röfög és hazudozik tovább a puskaporos hordó tetején ülve.

Mára odáig fajult, hogy benyögte, most nem fontos arról beszélni, mi értelme van ennek az egész gyászos kvótanépszavazásnak. Tehát nem arról beszél a tömény személyiségzavar, hogy alig két év alatt 50 milliárdot kommunikáltak el a közösből a semmire, amiből nem lett munkahely, nem fejlődött az ország, nem állt tartós növekedési pályára a gazdaság; hogy a Matolcsy közpénzből kitartott szertője hány nyomorult havi megélhetését lehetetleníti el; hogy Mészáros Lőrinc és társai közpénzmegsemmisítő gépezeteinek csúcsra járatása mellett, a stadionok, a kormánykommunikáció és a térkövek országában Magyarországon feleannyit se költenek oktatásra, mint másutt. Ehelyett van pofája azt mondani, hogy a romák és általában a magyar emberek szociális segélyét kell megvonni a menekültek miatt. Nem arról beszél, hogy a letelepedési kötvényes üzlet már most 90 milliárdba fáj a magyar adófizetőknek, hanem a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat manipulálja.

Az újabban Európába szerelmes hazudozó, aki korábban Kazahsztánban állapította meg, hogy neki keletre kell utaznia ahhoz, hogy otthon érezze magát, mert Brüsszelben az idegenség érzése keríti hatalmába, gyakorlatilag hivatalosan is egzisztenciális okokra hivatkozva zsarolja saját polgárait azért, hogy érvényes legyen valahogy a kamunépszavazása. Az évek óta Putyin-, Alijev-, Erdogan-félék barátságát kereső populista, aki Európának kizárólag a pénzébe szerelmes, mindent egy lapra tett fel ezzel a népnemzeti hőbörgéssel és – mint fent látszik – már megint átvert mindenkit. Hangsúlyozom: azokat is, akik két hét múlva hanyatt-homlok rohannak majd nemmel szavazni. Nincs válasz arra, hogy mi van, ha érvényes és eredmény lesz a népszavazás, és mi van, ha nem lesz az? Mire költöttek el tizenmilliárdokat a közös kasszából? És ha nem lesz sikeres, Orbán lemond, vagy beismeri, hogy átvert mindenkit? De ha sikeres lesz, mi lesz utána? Ez lett volna a lényegi kérdés, erre sem sikerült választ adnia. Akkor felmerül a kétely, ha eddig még nem: egyáltalán milyen felhatalmazást érdemes adni annak az embernek, akinek nincs egyenes válasza arra, hogy mit akar kezdeni ezzel a felhatalmazással? Két héttel a történelmi pillanat előtt.

A helyzet az, hogy a magyarok hetedik éve érzik a bőrükön – na, nem a migránsok leheletét -, hogy hová vezet az, amikor egy kormány kormányzás helyett szervezetten lop. Ráadásul alig 1300 menekült menekültügyi eljárásának lefolytatásába (nem egyenlő a kényszerbetelepítéssel!) Orbán személyesen ment bele, az unió pedig várhatóan ma-holnap engedi el a kvótákat. A dolgok összeértek: a népszavazást immár hivatalosan sem ér semmit. A pénz elúszott, a migránsellenesség pedig folytatódik, mint ahogy akkor is folytatódott volna, ha nem b*sznak el rá tizenmilliárd forintot. Jön az újabb réteg kerítés és a szokásos pávatánc. Az Unióból való kilépésről szó sem lehet, ameddig van pénz, Orbán viszont tovább tolja azt az egy dolgot, amihez ért: a szarkeverő, érdemi politizálást nélkülöző, pusztító szabadrablást. A keményen átvert idióták pedig előbb-utóbb elfelejtik, hogy szavaztak valamire, amiről azt sem tudták, mire lesz jó, de legalább drága volt és ők fizették. Ennyi.

adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

DÜHÖNGŐ

Elégedetten röfög és hazudozik tovább a puskaporos hordó tetején ülve

Iratkozz fel most!

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY