NEHAZUGGY

Üzenem a büdösrománozó, hazaárulózó mélymagyaroknak: nyugodtan köpjenek fel és álljanak alá!

Molnár Bálint | 2016. Szeptember 15, Csütörtök | 17:26

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

magyar

Hát ez itt már megint az, aminek látszik. Egy magvas, velős komment tudniillik egy mai cikk alatt, amely arról tudósít, hogy lemond magyar állampolgárságáról egy romániai magyar újságíró.

A sepsiszentgyörgyi újságíró a Facebookon üzente meg Orbán Viktornak, hogy a kormány idegenellenes kampánya miatt lemond magyar állampolgárságáról:

Ez idő tájt már szépen tele van fosva az újságíró közösségi oldala a szellemi-nemzeti honvédők ellentmondást nem tűrő szentenciáival, talán mind közül annak a bizonyos Sándor Kingának a ténykedése a leginkább lenyűgöző, aki nagyívű lírai alkotásban dicsőítette Orbán Viktort születésnapja alkalmából. Ide teszem, nehogy elvesszen:

magyar2

Hát így állunk mi nemzetegyesített magyarok a gyűlöletben tökig, megkérdőjelezhetetlen igazságok birtokában. Ez van, amikor kiderül, hogy nem minden határon túli magyar azért igényelt állampolgárságot, hogy élete végéig hű legyen az egyigaz Orbán Viktorhoz és annak minden vitán felül álló nemzetpolitikájához.

Valóban nem kellett sokat várni arra, hogy az igazi hazafiak, akik minden kizárólagos erkölcsi, morális alapvetés birtokában vannak, jól megmondják, ki a szarházi szemét, a nem magyar, a hazaáruló, a magyarságától jogosan megfosztandó selejt, aki nem érti, hogy magyarnak lenni kiváltság.

Rövidebb-hosszabb zárójel: van ettől egy sokkal szomorúbb alapvetés is, amit nem az ilyen jöttment küldetéstudatos nyanyák képviselnek, hanem a határon túli magyar pártok – kamunépszavazási kampányban egyébként aktívan nyomuló – vezetői példának okáért. Éppen tegnap olvastam egy ilyen rendkívül intelligens okfejtést arról, hogy állítólag mindazok, akik igényelték a magyar állampolgárságot, azok automatikusan egyetértettek az Orbán által kijelölt úttal, legitmálták azt az utat, akik pedig regisztráltak a szavazásra meg is erősítették ezt a legitimációt. Ergo visszataszító és hiteltelen, hogy aki igényelte és meg is kapta az állampolgárságot és kérte, hogy élhessen szavazati jogával, az ugyanannak az Orbánnak ugyanazon nemzetpolitikáját bírálja most a referendum kapcsán. Mert – édesjóistenem, ne hagyj el – közvetlenül hozzájárult Orbán nemzetpolitikájának megerősítéséhez, tehát kuss legyen.

Úgy vélem, a zavar hatalmas, a puszítás még hatalmasabb az agyakban határon innen és túl. Nem kérdeztem meg tőle, de úgy vélem, Bús Ildi újságíró (akit ráadásul Bothként tartanak nyilván Fideszék – noha időközben elvált, ez korábbi férje neve, a Bús viszont a jelenleg is használt lánykori neve – abban a rendkívül megbízható, önbevalláson alapuló nyilvántartásukban) ugyanis azok közé tartozik, akik nem gondolják úgy, hogy a magyar állampolgársággal igaz magyarságot is kaptak. Nem kérdeztem meg tőle, de úgy vélem, a nagyon buta és felelőtlen politikusi érveléssel szemben Bús Ildi romániai magyar újságíró nem gondolja, hogy az Orbán Viktortól ajándékba kapott állampolgársága a menekültellenes népszavazással való egyetértés kötelezettségét is magában hordozza.

A fenti, lelkileg sérült egyének reakcióit leszámítva két lehetőség van: egyet lehet érteni az újságíró döntésével és el is lehet utasítani azt. Lehet úgy vélekedni, hogy egészséges lelkületű ember csak undort érezhet, amikor az állítólagos jótevő és nemzetegyesítő félelemre apelláló gyűlöletet szít ott, ahol egyáltalán nem kellene, ezért természetes, hogy az értintettnek valamilyen módon tiltakoznia kell. Én magam is úgy vélem, hogy idegengyűlöletet elvárni azoktól a magyaroktól, akiket saját hazájukban bélyegeznek hazátlannak és idegennek a többségi nemzet elborult képviselői, ocsmány, veszélyes játék. Lehet másfelől azt is mondani, hogy az állampolgárságról való lemondás fölösleges, értelmetlen, hiszen ez nem függhet egy politikus és elvakult rajongói elmeállapotától, mert egy kormány nem lehet azonos egy országgal. Hogy a magyar állampolgárság nem ajándék, nem jutalom, nem érdem és nem büntetés, tehát nincs miért eldobni azt.

Egy dolgot viszont nem lehet tenni: összemosni Orbán nemzetpolitikáját a nemzetközi menekültkérdéssel, a kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó állampolgársági aspektusokat az uniós/globális menekültügyi politikával. Nem hiszem, hogy Bús Ildi romániai magyar újságíró Orbán Viktorra, a Fideszre és a nagy nemzetegyesítő bullshitre tett volna esküt, midőn hivatalosan is magyar állampolgár lett. Feltételezem, hogy örült ennek a lehetőségnek, de legfeljebb a már nem létező magyar köztársaság nem létező alkotmányára esküdött fel és alá. Következésképpen nagyon remélem, hogy amennyiben tehát nem a Fidesz kormánypropgramjára tette le az esküt, úgy állampolgári joga véleményt mondani erről a programról anélkül, hogy ezt a jogát bárki megkérdőjelezné. A véleménynyilvánítás legmarkánsabb módja ezek közül a magyar állampolgárság visszaadása. Amihez ugyanúgy joga van, mint sugárban hányni attól, amit Orbán Viktor nemzetegyesítés címszó alatt művel.

A határon túli hirtelen nagy Fidesz-baráttá avanzsált politikusoknak legyen nagyon világos: erre az árokásó gyűlöletnépszavazásra akárcsak Bús Ildi, úgy valószínűleg sokan mások sem kérték a regisztrációjukat. Ezek a kettős állampolgárok alighanem a 2014-es parlamenti választásra regisztráltak, amikor is bekerültek az említett igen megbízható választói névjegyzékbe, most pedig automatikusan megkapták a levélcsomagot. Akkor is, ha nem kérték, ha nem regisztráltak. Mert Népszavazási Ilonka néni a megkérdezésük nélkül postázta nekik a szajrét.

A határon túli és határon inneni Sándor Kingához hasonló fanatikusoknak, akik pillanatok alatt zsigerből nekiállnak büdösrománozni, hazaárulózni, nihilistaballiberáliskommunistázni, üzenném, hogy nyugodtan köpjenek fel és álljanak alá! Ugyanis ezzekkel a fröcsögő megszólalásokkal valójában azt ismerik be szándékolatlanul, hogy nekik nem a határon túli magyar testvéreik oly nagyon fontosak, hanem azok politikai identitása, meggyőződése szerint válogatnak és bélyegeznek meg. Jó magyarnak, rossz magyarnak, igaz magyarnak, szarházi magyarnak. Hogy a szeretett határon túli magyarból akkor lesz esküdt ellenség számukra, amikor kiderül, hogy nem rágja a nemzeti gittet és mást gondol a világról, mint ők. A nemzeti hovatartozás nem egy minőségi, megkérdőjelezhetetlen definíció, netán egy hierarchikus konstrukció, amelyben eleve elrendeléses alapon legfelül állnak és ítélkeznek a Sándor Kingák, akik lefele köpködnek Bús Ildire, a pirézekre, szírekre, románokra és bármilyen tőlük különböző náció tagjaira.

Mindenki, aki Bús Ildihez hasonlóan megcsömörlött ettől a tömény gyűlölettől, az nem migránssimogató, büdösromán hazaáruló, hanem pusztán emberségért kiált. A demagóg-populista lázítás helyett párbeszédre vágyik, az elmebeteg toporzékolás és fegyverkezés helyett pedig együttműködő problémamegoldást sürgetne ebben a kérdésben. A magyarsághoz való tartozás definíciója nem Orbán Viktor, nem a gyűlöletkampányban való részvétel, de mégcsak nem is a magyar állampolgárság. Amely bizonyára Ildikó számára is fontos volt, de nem kell minden áron.

Igen, van olyan, hogy az ember meggyőződésből, önként lemond arról, amit egykor boldogan vett át. És akkor jönnek a piranhák és széttépik. Mert egy Bús Ildire jut többszáz Sándor Kinga, aki semmi másra nem képes büszkének lenni, mint a magyarságára. És jön a másik és a harmadik magyarság-letéteményes, meg a századik, ezredik és vicsorog azokra, akik felhívják a figyelmet erre a határokon átívelő gyűlöletkeltésre, ami családokat, barátságokat, szerelmeket tesz tönkre és a nagy nemzetpolitikus kalandor örökre hatalomban maradását szolgálja.

A hörgő, vicsorgó magukból kikelt igaz magyaroknak írom, hogy minden tiszteletem az újságíróé és minden megvetésem az övék. Azért javasolnám, hogy olvassanak, tanuljanak, művelődjenek, hátha ragadna rájuk valami más is a koszon kívül:

„Ha valami használna a nemzetemnek s ártana egy másiknak, nem javasolnám uralkodómnak, mert elsősorban ember vagyok s azután francia; szükségszerűen vagyok ember s véletlenül francia.”

– Montesquieu –

adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!