NEHAZUGGY

Juci néni zsebből kifizeti az atomerőművet

Tamás Róbert | 2016. Szeptember 5, Hétfő | 7:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hamarosan megszülethet az uniós döntés az Orbán-kormány dédelgetett kedvence, az évszázad üzlete, Paks II engedélyezésének ügyében. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint bizonyosra vehető Magyarország elmarasztalása tiltott állami támogatás ügyében. Is.

Itt egy részletes cikk a témáról. Mi térjünk vissza egy időre az előzményekhez. Az Orbán-kormány foggal-körömmel ragaszkodott a beruházáshoz. Tette ezt akkor, amikor bőségesen lett volna idő arra, hogy megfelelő tanulmányok készüljenek, lett volna idő (még most is van) a döntés előtt akár évekig is várni és megnézni, hová fejlődik a megújuló energiát alkalmazó ágazat. Másfél évtized múlva is elég lett volna eldönteni azt, hogy az atomenergia-e a legjobb választás, vagy célszerű módosítani az arányokon és egyéb energiaforrásokat bevonni a lakossági ellátásba.

Orbánéknak borzasztóan sürgős volt a dolog, a legnagyobb titokban megállapodtak az orosz féllel, mindenféle szakmai és társadalmi vita, vagy akár tájékoztatás nélkül szerződést kötöttek, majd ezt a szerződést titkosították.

Érthető is a kapkodás, hiszen egy választási eredmény soha nem borítékolható előre. Bár most úgy tűnik, hogy a Fidesz behúzza a 2018-as választást, erre azért senki nem venne mérget. A közhangulat akár néhány hét alatt is megfordulhat, akkor pedig a klientúra bukja a jó kis zsíros üzletet. Nem kevés pénzről, ezermilliárdokról beszélünk.

A csókosok helyzetbe hozása csak úgy biztosítható, ha kormányon van a párt. Mert egy esetleges következő kormánypárt távolról sem biztos, hogy pont a nagyon tehetséges Mészáros famíliát, Tiborcz valamelyik cégét, vagy Garancsi Istvánt tartaná a legalkalmasabbnak a munkálatokban való részvételre. Sőt, az is előfordulhatna, hogy egy következő kormány nem atomerőművet akarna, vagy akarna, csak kisebbet, kiegészítve egyéb energiaforrásokkal, de még az a veszély is fennáll, hogy bár atomerőművet akar, de mondjuk nem orosz közreműködéssel.

Ugyanis több dolog nem igaz a kormánykommunikáció állításai közül. Tételesen mondjuk semmi nem igaz általában, de legyünk nagyvonalúak. Tehát: egyáltalán nem volt sürgős döntést hozni ebben az ügyben. Egyáltalán nem csak az oroszok tudnak megfelelő technológiát biztosítani, rajtuk kívül még három másik ország is képes erre. Egyáltalán nem volt szükség a szerződés ilyen szintű titkosítására, hiszen senki nem a minden más országban is államtitoknak minősülő technikai részleteket feszegeti, hanem azokat, amelyek nem veszélyeztetik a létesítmény és az ország biztonságát, ellenben kiderül belőle, hogy mennyi hitelt vett fel a kormány a mi kontónkra, ezt milyen feltételekkel tette, pontosan ki és milyen részt hasít ki a beruházásból és menyiért. Szintén a mi kontónkra.

Ehhez képest semmit nem tudunk, csak annyit, hogy baj lesz ebből. Szakértők kiszámolták, hogy az erőmű egészen biztosan veszteségesen fog termelni, ez éves szinten 100 milliárd forintot jelent jó esetben. Ehhez jön még a hitel visszafizetése, ami évi 2000 milliárd forintra tehető. Maga a projekt 4000 milliárd forintosra taksált költsége néhány év alatt a többszörösére fog nőni.

Akkor meg miért jó ez nekünk? Konkrétan: nekünk nem jó, de akik részesülnek a projektből, azoknak nagyon jó. Akár megvalósul végül a beruházás, akár nem. Éppen a közelmúltban volt arra példa, hogy a bolgár kormány visszamondta az előző kormány megállapodását az oroszokkal. Szintén atomerőműről volt szó. Bulgáriának ettől függetlenül ki kell fizetnie az orosz partnert, mert olyan volt a szerződés, amiből nem lehet kilépni. Abban mindenki legyen nagyon biztos, hogy a magyar-orosz szerződés is pontosan ilyen.

Ha mindenképpen bukunk rajta, akkor meg miért csinálja a kormány? Mert sokan – nem az ország, hanem a kormány létszámához képest sokan – igen jól járnak. Kifizetni pedig mi fogjuk. Mesélek egy történetet, amiben az a drámai, hogy nem mese, hanem igaz.

Az Unió forrást biztosított játszóterek építésére. Az önkormányzatok pályázhattak. Utólag kiderült, hogy olyan faluban is 100 férőhelyes játszótér épült, ahol 4 gyerek él összesen és a legendásan alacsony magyar bérek ellenére a beruházások összköltsége háromszorosa, esetenként négyszerese volt bármely más európai ország ugyanilyen költségének. Tehát nem 10-20 százalékkal számláztak túl, hanem 3-400 százalékkal. A felesleget nyilván szétdobták maguk között. Az Unió visszakövetelte a pénzt. Semmi gond. Az állam átvállalta az önkormányzatoktól és visszafizette.

Így mindenki boldog. Az önkormányzatok ingyen jutottak játszóterekhez, az Unió visszakapta a pénzét, az ügylet körül sertepertélők degeszre tömték a zsebeiket. Mi pedig – igen, Kovács úr is és Juci néni békemenetelő is – fizetjük. Mivel az államnak is, a kormánynak is miből van pénze, drága aranyos szurkolók? Hát bizony a mi adóinkból, járulékainkból és hitelekből, amit szintén mi fogunk visszafizetni kamattal együtt. De mivel nem közvetlenül Kovács úrtól és Juci nénitől vették el a pénzt, így nem foglalkozik vele senki, mert az állam fizette, mert a kormány a zsebébe nyúlt. Aha, a mi zsebünkbe, drága honfitársak.

Na, pontosan így fogjuk fizetni a paksi mutyit is, csak az nagyságrendekkel jobban fog nekünk fájni. Azt talán még Juci néni is észreveszi majd. adomány

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!