DÜHÖNGŐ

Kurvának állni és szűznek maradni egyszerre nem lehet

Ez a bejegyzés – amint látható – két nappal ezelőtt került fel Molnár Gyula, majdnem friss MSZP-elnök Facebook-oldalára és arról szól, amit ott ír: nem létezik (kényszer)betelepítési kvóta, az erről szóló népszavazás baromság.

Ehhez képest ugyanaznap este Molnár Gyulát a Hír Tv kapcsolta élőben Brüsszelből, ahonnan 6 percben nyilatkozott. Kattintásra elérhetővé válik a mondóka, érdemes végighallgatni, bár a félreértések elkerülése végett a teljes szöveg lent olvasható.

Nem mondhatom, hogy a legnagyobb meglepetésemre, de így állunk: egy hónappal az október 2-ai kvótanépszavazásnak csúfolt bohóckodás előtt az MSZP eldöntötte, hogy a Fidesz kérésére színt vall. Járulékos haszonként pedig teljesen összezavarja azt a néhány szavazóját, aki stabilan maradt neki. Molnár Gyula felmentett nem bűnöző, egykor fideszes nehézfiúkkal üzletelő főnixmadár elment Brüsszelbe fontos dolgokról tárgyalni fontos emberekkel és a következőkre jutott:

Riporter: Eddig azt mondták, hogy nincs is ilyen, nincs is kötelező betelepítési kvóta, nincs mit támogatni.

Molnár Gyula: Igen, hát igazából azt mondjuk, hogy az a népszavazási kérdés, ami fel van téve, annak tulajdonképpen nincs semmi alapja. De azt mondtuk, hogyha bármikor mégis igaz lenne az a felvetés, amit a Fidesz-kormány mond, akkor mi készen állunk arra, hogy bármilyen módon, akár parlamenti szavazással, kinyilvánítsuk azt, hogy nem tartjuk ezt a probléma megoldásának. Tehát valójában erről van szó. Tehát világossá tettük azt, amit az elmúlt hetekben nekünk kérdésként feltettek, hogy valljunk színt. Színt vallottunk. Továbbra sem gondoljuk valóságosnak ezt a népszavazást, de hogyha ez a kérdés fölvetődik, akkor mi készen állunk arra, hogy megtámogassuk a kormányt.

Riporter: Ezt mondja a Fidesz is (…) egyre kevésbé látom a különbséget.

Molnár Gyula: Nézze, nagyon mást mondunk, mert azt mondom, hogyha valaki feltesz egy ilyen típusú kérdést, mint ahogy most tulajdonképpen megtörténik, akkor az nagyon-nagyon nehéz helyzetet teremt, mert nem tudjuk, hogy mire fogják ezt a szavazatot később használni. Most ez a kérdés nincs feltéve, mégis szavazunk róla, akkor lehet, hogy később azt fogják mondani, hogy mi valójában mi erre gondoltunk? Tehát amikor azt mondjuk, hogy nincs jelentősége, nincs jogi következménye ennek a népszavazásnak, akkor pont teljesen ellentétes álláspontot mondunk: nincs ma szükség arra, hogy ezt megcsináljuk, ne erre költsük ezt az 5-7 milliárdot, mi lenne ha a határokon dolgozó katonákra költenénk ezt. Nyilván gyökeresen más az álláspontunk.

Riporter: Bocsánat, a határokon dolgozó katonákat mondott? Megerősítenék a határőrizetet? Ez is új elem.

Molnár Gyula: Nem, én a következőt mondom. Akik ott vannak, és úgy látjuk, hogy méltatlan körülmények között dolgoznak, azok ebből az 5-7 milliárdból (nem tudjuk pontosan, mennyibe fog kerülni a népszavazás), de mi készen állnánk arra egy parlamenti döntéssel adott esetben nekik többletlehetőséget biztosítsunk. Van hova költeni akár azon a területen is, ami a menekültügy, azt a pénzt. Itt Brüsszelben többségében azt a kérdést tették fel nekem, hogy mi a megoldás, mi történik a népszavazás másnapján? Miért gondolja azt a magyar kormány – kérdezik tőlem, nyilván nem nekem kell erre válaszolni -, hogy mennyiben oldja meg ezt a menekültkérdést? Mi lesz az a pillanat, amikor valóban odaül az asztalhoz a magyar kormány és arról beszél, hogy hogy lehet ezt a kérdést kezelni, nem pedig kerítést húz és nem pedig olyanokat cselekszik, hogy megpróbálja hergelni az embereket. Tulajdonképpen ilyen szempontból, jogilag következmény nélküli döntés.

Riporter: A magyar kormány időben látta, hogy a migráció milyen valós problémát jelent, az EU késlekedett – ezt egy háttérbeszélgetésen mondta ma ön, ha jól tudom. Tehát Magyarország jól lépett, az EU meg rosszul? Ez is új elem. 

Molnár Gyula: Egy háttérbeszélgetés mindig sajátos, hogyha ebből már konkrét nyilatkozatok lesznek. Én több tárgyaláson elmondtam azt, és ezt nem is szeretném véka alá rejteni: hogyha ugyanilyen precízen elemezték volna a helyzetet 1, másfél évvel ezelőtt, hogyha nem gondolták volna, hogy ez a probléma könnyedébben kezelhető, ha elfogadták volna azt a helyzetet, amit mi nyilvánvalóan frontvonalban lévő országként jobban érzékeltünk, hogy ez a következő évek-évtizedek legkomolyabb kihívása lesz az Európai Unió számára, akkor lehet, hogy néhány döntést meg lehetett volna korábban hozni. Tehát szerintem nem kell ezt eretnek dolognak tekinteni, hogyha egy ellenzéki képviselő Brüsszelben megvédi a kormányt és bizonyos szempontból megfogalmaz kritikákat.

Riporter: Nem, nem, erről szó nincsen. Csak ez egy elég nagy lépés onnan kezdve, hogy a migráció egy Fidesz által kreált álprobléma, ami korábban volt az MSZP által megfogalmazott álláspont.

Molnár Gyula: Jó, én ezt most nem tudom cáfolni, azt mondom, hogy 2015 májusa óta igyekszik az MSZP, az MSZP frakciója elsősorban ebben elég egyértelműen fogalmazni, én pedig úgy gondolom – gyakorlatilag kettő hónapja vagyok pártelnök -, hogy én nagyon világosan próbálom ezt a három dolgot megfogalmazni. Tehát egyik az, hogy feleslegesnek tartjuk jogi értelemben, kockázatosnak Európa szempontjából, de egyébként ha ez a kérdés majd, bármikor fel fog vetődni, akkor mi készen állunk arra, hogy mi is támogassuk a kormányt a kötelező kvótaellenes harcában.

Gyulánk a teljesség kedvéért magyarázkodik is: véletlenül se gondoljon bárki arra, hogy az MSZP azért ment Brüsszelbe, hogy a Magyarország elleni szankciókat forszírozza, mert nem. Nos, azért gondoltam fontosnak a mondanivalót teljes egészében idetenni, mert az MSZP elnöke úgy érezte, hogy kiragadott mondatok alapján értelmezte a sajtó a mondanivalóját.

A félreértések elkerülése végett tehát itt a teljes ömlengés, hogy értelmezni  tudjuk az úgynevezett kiragadott  mondatokat. Beszéljünk picit erről a megújult MSZP-ről, amelynek elnöke Martin Schulzcal, a Fidesz patásördög ellenfelével vigyorog egy fotón, hogy pár órával később egy valóban tágabb összefüggésben tegye világossá: kész támogatni a Fidesz-kormányt a kvótaellenes harcában. Most nincs ilyen, de ha majd lesz.

Abban feltétlenül egyetértek a megújult MSZP megújult elnökével – ha pont nem ezt akarta mondani sem baj -, hogy egy ellenzéki párt nem attól ellenzéki, hogy ellenkezik. Egy ellenzéki párt attól lesz ellenzéki párt, amitől Molnár Gyula és pártja fényévekre áll. Az önálló világképtől, a kormánypártétól eltérő, de markáns koncepciótól.

Amint látjuk, Molnár Gyula egy hónappal a kamunépszavazás előtt megvilágosodott: a Fidesz segge lyukából kikandikálva jött rá, hogy bizony az MSZP és az összes ellenzéki párt a f*szerdőben szaladgál, ahova ez a jól felépített fideszes-habonyos gyűlöletkampány belekényszerítette. A gyűlölt migránsok befogadását a magyar közvélemény zöme ellenzi akkor is, ha szó nincs ilyesmiről. Erre Molnár Gyula nem saját, jól felépített vízióval, a nem létező betelepítésre adható alternatív válasszal és megoldással, üzenettel rukkol elő, hanem rácsatlakozik a Fidesz propagandájára és egy jövőben esetleg bekövetkező, valószínűtlen javaslat támogatásáról biztosítja a választóit. És a Fidesz választóit is. Molnár Gyula kész megtámogatni a Fideszt: lépéshátrányból reagál, mintegy bábként engedelmeskedik a felszólításoknak, és örömmel vall színt.

Az a helyzet, Gyulám, hogy az MSZP-nek óriási ziccerhelyzetei voltak az elmúlt másfél évben: a Rogán-féle belvárosi ingatlanpanamától a Rogán-féle letelepedési kötvénybizniszig, a Matolcsy-féle közpénzek megváltozott jellegétől a Mészáros-klán vagyonosodásáig, amelyek közül egyikre sem sikerült felkapaszkodni, pozíciókat építeni, következetesen és érthetően kommunikálni a közvélemény felé, hogy egy maffia ejtette túszul az országot és erre pártállástól függetlenül mindenki ráb*szik.

Az elmúlt években naponta tucatnyi téma és muníció állt rendelkezésre, amit egy ellenzéki pártnak kutyakötelessége lett volna meglovagolni. Kitartóan, minden rendelkezésre álló és nem álló eszközzel. Ehhez képest ma az az MSZP kész támogatni a kormány lázálmait, amelyik – egyébként helyesen – távolmaradt a terrorveszélyhelyzet alkotmányba fércelésének kamutárgyalásairól. Az az MSZP – és valóban nincs itt mit cáfolni – tavaly júniusban még álproblémának nevezte a bevándorlást, az ügy rossz oldalán ásta magát földbe és minden meggyőzőerő híján védte a társadalom szerint védhetetlen, kényes ügyet. Az az MSZP kész támogatni most a kormányt a kötelező kvótaellenes képzeletbeli harcában és védi a mundér becsületét Brüsszelben, amely végigasszisztálta a jogállam lebontását, a saját polgáraira erőszakkal rárontó kormány ténykedéseit.

Sajnálom, de a kollaboráns látszatellenzéknél jobb szó nem jut eszembe erről az MSZP-ről. Ha pedig az MSZP sértődötten visszautasítja ezt a minősítést, akkor is megválaszolásra vár a kérdés: mi értelme volt ennek az ostoba nyilatkozatnak? Mitől kellene valódi ellenzéki pártként tekintenünk ezután az MSZP-re? Molnár Gyula pontosan tudja, hogy ezt az 5-7 milliárdos bohózatot vele vagy nélküle meg fogják szervezni és ebből egyvalaki profitálhat, az pedig a főszervező. Mit remélt ettől az undorító aláfekvéstől az MSZP korrupciós ügyek alól felmentett elnöke? Miből gondolta, hogy saját pályáján fogja lenyomni Góliátot? Vagy akkor ez annak a beismerése, hogy esélyük nincs labdába rúgni 2018-ban, tehát legalább minimalizálják a veszteségeket: dörgölőznek, hátha odadobnak még néhány Dobolyi Alexandrához hasonló koncot nekik.  Még véletlenül sem gondoltak arra, hogy valamiféle konstruktív-kreatív (lásd Kétfarkú Kutyapárt) ötlettel álljanak elő, puffogtatják a lózungjaikat, közleményeket adnak ki és egy hónappal a népnemzeti cirkusz előtt – a migránsüggyel kapcsolatos kudarcosnak bizonyult álláspont okán – az utolsó 100 méteren beállnak a Fidesz mögé. Nem ragadott ki senki, semmilyen mondatokat, Gyula, ez pontosan azt jelenti, amit mondtál!

Az MSZP  nem azzal volt elfoglalva, hogy hatásos ellenszert dolgozzon ki a megtévesztő, gyalázatos NER-kommunikációra – amelybe csak azok a kérdések férnek bele, amelyek a Fidesz számára kedvezőek, amelyekre nem lehet jó választ adni – most viszont a nyilvánvaló marginalizálódás következményeit próbálják ilyen módon eltakarítani. Helyezkednek, mert mégiscsak kellenek azok a parlamenti székek. Hogy közben emberek millióit vérezteti ki és fordítja egymás ellen egy elmebeteg hatalom, az Molnár Gyulát pillanatnyilag pont annyira érdekli, mint az elkövetőket.

Szánalmas, kettősbeszéd a húsosfazék árnyékából: nincsen kvóta, nincs kérdés, nincs terítéken a Fidesz által feltett hazug kérdésre rímelő szándék az EU részéről, de ha lenne ilyen szándék, az MSZP a kormányt támogatná. Ahelyett, hogy Molnár Gyula ezt az álságos, veszélyes játszmát ítélné el egyértelműen, ha kell naponta többször, bejelenti, hogy pártja kész tovább asszisztálni a Fidesz által felépített, orosz befolyás alatt álló, dupla szögesdróttal körbevont autokráciához, ahol néhány disznófejű téesz-elnök kezébe került minden, ami mozdítható. Molnár Gyula Brüsszelben védelmezi a nem létező betelepítési kvóta kapcsán a kormányt és ezt büszkén el is mondja.

Azt hiszem, most jött el a pillanat az MSZP életében, amikor már csak önmagát szembeköpve remélheti, hogy megmaradhat tényezőnek a politikai palettán, és újra becsúszik a parlamentbe, ahol majd kényelmesen elüti az időt a soron következő választásig. Ha még lesz egyáltalán választás. Mert Molnár Gyula meggyőződése, hogy kurvának állni és szűznek maradni egyidőben lehetséges. Nem. A kvótát hülyeségnek tartani és a kvótaellenes harcot támogatni egy mondatban nem lehet. Vagyis lehet, csak senki nem fogja komolyan venni. Aki mindenáron MSZP-s, az múlt héten és jövő héten is MSZP-s volt és maradt. Aki fenntartásokkal támogatta az MSZP-t, annak most kifordult a gyomra. Aki meg régen elfordult az MSZP-től, az most nem fog fejvesztve visszatalálni az elhagyott útra.

De legalább lassan végérvényesen kiderül, hogy a Kétfarkú Kutyapárton és néhány magányos harcoson kívül nincs ellenzék ma Magyarországon. Ez van. 

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább