DÜHÖNGŐ

Te senkinél nem bizonyultál jobbnak, se egyes, se többes számban, se egyéniben, se csapatban

„Ha a világ összmagyarságát számítom, akkor az a világ népességének 0,2 százalékát teszi ki. Ehhez képest nyolcszor vertük meg a világot. Nyolcszor bizonyultunk a Földön élő hétmilliárd emberből a legjobbnak”

– nehéz elhinni, de a nemzet statisztikusa és főállásban miniszterelnöke, a nemzeti ünnepet újfent elsunnyogó Orbán Viktor nyilatkozta ezt az MTI szolgálatkész helyszíni tudósítójának, miután a magyar olimpiai válogatott nyolcadik aranyérmét szerezte meg szombaton a kajak-kenu pályán a Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina női négyes révén.

Orbán egzaltált monológjából megtudhattuk, hogy ez volt az első olimpiai arany, amit élőben látott és ami természetesen nagy hatással volt rá. Kozák Danuta magyar hangja – aki ötödik aranyérmét szerezte meg éppen – diadalról, történelmi tettről ömlengett, és a „szerény és hallgatag leányzó” helyett kénytelen volt magára vállalni a dicsőség világgá kürtölését: „olyasmit csinált (…), amit még ember nem csinált.”

Ha már ott volt, Csipes Tamarát is a szájára vette, aki édesapja nyomdokaiba lépve lett olimpiai bajnok, ez pedig azt szimbolizálja Felcsúton, hogy a magyar sport „egy nagy család.” Mivel ebbéli kijelentésével még neki sem sikerült szembeszállnia, az orrunkra kötötte azt is, hogy a sportban naprakész, mivel minden napja a sporthírek elolvasásával kezdődik. Bravó, hurrá és halleluja! Én sem gondoltam, hogy esetleg a gazdasági és világgazdasági történések iránti érdeklődés szellemében ül a vécén naponta 8-tól 9-ig.

És mert minden bölcsességek tudójáról beszélünk: a világ szerencsétlen irányba halad (kivételesen nem hangzott el semmi Brüsszelről és a migránsokról), a fiatalokat nehéz rávezetni az értelmes és értelmetlen dolgok megkülönböztetésére, ám a sport a legnagyobb segítség ebben. Nem mintha a művészet, kultúra nem lenne ugyanilyen nagy segítség, de mert a fűtött gyepről nézve Desmond Child és Orbán Tamás koprodukciója számít magaskultúrának, jobb is, hogy ebbe nem ment bele részletesebben.

A reklám és a kampány helye: a magyar kormány támogatására a továbbiakban is lehet számítani a kajak-kenuban és az összes többi sportágban.

A rió sikerekről: Magyarországnak megint sikerült megelőznie nála nagyobb és gazdagabb nemzeteket, tenyeres-talpas orbánul szólva ezt jelenti a 0,2 százalék versus 7 milliárd. A sportban naprakész zseni elmesélte, hogy Londonhoz képest Rióban sokkal több ország szerzett érmet és aranyérmet, miközben a versenyek száma nem nőtt. Ennek pedig azért van jelentősége, mert a korábbi évek pozícióit megtartani óriási plusz teljesítményt igényelt mindenkitől.

A hagymázas hablaty egyetlen értékelhető gondolata:

Aki ide kijutott, mindegy hogyan végzett, az megérdemli, hogy megemeljük a kalapunkat, és megköszönjük neki, hogy az életéből éveket áldozott arra, hogy Magyarországot nemzetközi versenyen képviselje.

A hagymázas hablaty legtragikusabb vonulata a statisztikázáson túl, hogy a szotyolarajongó totálisan belelovallta magát abba, hogy a jelen olimpiai sikerei jelentik a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját:

Ha nem lennénk a világ tíz legerősebb nemzete között az olimpiai történelemben, akkor nem volna a mi méretünkkel, a mi gazdasági erőnkkel esélyünk arra, hogy komoly érvet adjunk a világnak, hogy miért kell Budapestre jönnie 2024-ben, ha olimpiát akar látni.

Persze értékelem, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva az ország gazdasági erejéről szólva nem hazudott egy vereteset, de borzasztónak találom, hogy minden lehető és lehetetlen, valós vagy szimbolikus szálba belekapaszkodva nyomja le a torkunkon, hogy ő márpedig olimpiát rendez bármi áron:

A magyarok ezt az elmúlt 100 évben végzett munkájukkal kiérdemelték. Ez a döntő érv

–  így szónokolt a mások sikereinek fényében sütkérező pocakos, aki szerint a világ tíz legeredményesebb olimpiai éremszerző országa közül Magyarország az egyetlen, amely még nem rendezhetett olimpiát. És ez nem maradhat így, nyilván.

Mivel nem vettem részt egyetlen olimpián sem állami pénzen, nem ültem a lelátón és nem is érzem úgy, hogy valaha is a megvert 7 milliárdhoz tartoznék, megpróbálom a józan ész hangján (tudom, hogy ezt egyedül Bayer Zsolt birtokolja úgy egyébként) értelmezni mindazt, amit összehordott a fényesen zavart tekintetű elcseszett futballista. Akinek – mint láthatjuk -, most sem sikerült a legócskább, logikailag nonszensz háborús retorikán felülemelkedni, letenni a fegyvereket és az olimpia szellemiségéhez méltó közszolgálati interjút adni.

Újfent tudomásul kell vennünk, hogy amikor a krónikus kisebbségi komplexus mértéktelen nagyzási mániával párosul, akkor mindig kiderül, hogy Orbán Viktorról beszélünk. Bár a hívei kétpofára zabálják minden szavát, szerintem állítani kellene azokon a gyógyszereken, mert megint elszabadult a hajóágyú.

Kezdjük azzal, hogy nem szeretném relativizálni a magyar csapat sikerét, pontosan ugyanolyan fajsúlyosnak és kiemelkedőnek érzem az eredményt, mint a négy évvel ezelőtti londoni szereplést. De ha már ez a miniszterelnöknek és sportembernek egyaránt tehetségtelen kókler azzal döngeti a pocakját és a mellét, hogy a sport területén aligha van nála tájékozottabb ember, akkor nem kellene ilyeneket büfögni: Londonhoz képest Rióban sokkal több ország szerzett érmet és aranyérmet, miközben a versenyek száma nem nőtt.

Hazugság: Londonban 302 versenyszám volt, Rióban ezzel szemben 306, vagyis – nem unortodoxul – igenis nőtt a versenyek száma. Míg Londonban 54 ország nyert aranyérmet és összesen 85 ország szerzett bármilyen érmet, Rióban jelent állás szerint 59 ország nyert aranyat és 87 ország szerzett érmet. Hogy ez számottevő változás volna, azt nem mondanám, semmit nem jelent és semmi nem következik belőle, mert például Magyarország is három éremmel kevesebbet szerzett (az aranyérmek száma azonos) és ezzel három helyet rontott az éremtáblázaton. Mi következik ebből? Egyáltalán semmi.

Mint ahogy ez a suttyóparaszt matematikai feladvány is egy szégyenletes demagóg baromság. Milyen 7 milliárd, te két lábon járó személyiségzavar? Hogy jött ide a 7 milliárd? Mióta indul 7 milliárd ember az olimpián, te szerencsétlen? Ki bizonyult jobbnak kinél? A washingtoni Pénztáros Mónika mióta ellenfele Hosszú Katinkának egy olimpiai versenyszámban?

Te a világon senkinél nem bizonyultál jobbnak, a királyi többeseddel pedig eltakarodhatnál végre. Ti senkinél nem bizonyultatok jobbnak, ti legfeljebb a szégyentelen harácsolásban vagytok olimpiai bajnokok. Te speciel ahhoz a 8 aranyérmhez semmit nem tettél hozzá, Orbán! Sőt, külön felhívnám a figyelmedet, hogy azok a sportágak, ahol az aranyak születtek, nem tartoznak a NER által preferált, TAO-támogatásokkal kipárnázott és aládúcolt, úgynevezett látvány-csapatsportok közé, úgyhogy ezek a sportolók a futballőrült akaratod és szándékod ellenére értek el eredményt. Nem azért mert a kormányt a futballon kívül bármi más is érdekelne, hanem annak ellenére, érted?

Mert ez a 8 aranyérem és a mögötte álló emberek csak és kizárólag azt bizonyítják, hogy még egy ilyen korrupcióval nyakon öntött nyomortanyáról is ki lehet emelkedni, ha kell, akkor úgy is, hogy 10 milliós szerződéseket tépünk össze és a saját utunkat követve dolgozunk a sikerért.

Innen csak egy lépés lett volna azt mondani, hogy az összes érmet neked köszönhetjük, egyedül neked. Ahelyett, hogy szerényen és az elismerés hangján szóltál volna ezekről a kiváló sportolókról (amúgy ha már statisztikáztál, illett volna szóvá tenni, hogy 7-1 arányban mégiscsak a női princípium hozta azokat a fránya aranyakat; tudod, azokról a nőkről beszélek, akiknek se híre se hamva a Fidesz-kormány berkeiben) olyan sikerek fényében tetszelegtél már megint, amikhez a világon semmi közöd. Már megint olyan emberek kőkemény munkájára kapaszkodtál fel undorító piócaként, akiknek a nyomába nem érsz.

És ahhoz mit szólsz, te született zseni – ha már csak ilyen elmebeteg, logikátlan módon vagy képes közelíteni mindenhez -, hogy a világ 7 milliárd embere meg 298-szor verte meg a magyarokat abban az egy másodpercben amikor egyik, vagy másik ország sportolója beért a célba. Hogy aztán a következő pillanatban egy harmadik vagy negyedik ország sportolója szakítsa át az aranyérmet jelentő szalagot.

Te nagyon intelligens, demagóg propagandista! Az egyedüli dolog, amit mondhattál volna, és aminek értelme is lenne az az, hogy a világ 207 országának versenyzői közül, akik 306 versenyszámban indultak, 8 versenyszámban a magyarok voltak a legjobbak. Hogy 7 milliárd ember közül néhány magyar mindenki másnál jobb volt valamiben úgy, hogy 7 milliárdból közel 7 milliárd részt sem vett a megmérettetésen. Azt is hozzá kellett volna tenni: a földgolyó lakosságának ilyetén emlegetése azért is egetverő baromság, mert a nők és a férfiak külön versenyszámokban, azaz nem egymás ellen indulnak. Gyerekeket, csecsemőket is megvertünk, te szánalmas jóember? Meg a menekülteket is beleszámoltad? És Andy Vajnát?

Súlyos pszichés zavarok árulkodó jeleit hordozza ez az egész interjú. Pedig tanulhatnál ezektől a kiváló sportemberektől, te szotyolaköpködő zseni! Hogy miként kell teljesítményt felmutatni a szánalmas, átlátszó, hőbörgő erőlködés és ígérgetés helyett. Lefordítom a sport nyelvére, hogy te is megértsd: amit te eddig felmutattál, az nem olimpiai teljesítmény, hiába doppingoltad túl a zsebeidet, hiába lejt a pálya, semmit nem értél el. Te senkinél nem bizonyultál jobbnak, se egyes, se többes számban, se egyéniben, se csapatban. Itt egyedül ezek a sportolók bizonyítottak, de nem vertek meg senkit, 7 milliárd embert főleg nem, csak saját magukat és versenytársaikat győzték le a világ legsportszerűbb versenyén. Nem fegyverekkel, hanem a fizikai és mentális felkészültségük birtokában.

Te pedig az maradtál, aki mindig is voltál: egy frusztrált, elfuserált ember és sportoló, aki egy olimpia mindenáron megrendezésével akar bekerülni a történelemkönyvekbe, nem azzal, hogy egy élhető ország megteremtésén dolgozik. Remélem, hogy Magyarország minden ellenkező igyekezettel ellentétben, megmarad a világ tíz legeredményesebb olimpiai éremszerző országa közül az egyetlennek, amely még nem rendezhetett olimpiát. Különben nem csak kő kövön nem marad itt, de a villanyt sem lesz, aki lekapcsolhatná.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább