NEHAZUGGY

Semekkora plakát nem tudja eltakarni a nadrágból kilógó csupasz fenekünket

Tamás Róbert | 2016. Augusztus 12, Péntek | 10:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kiadta a KSH, tájékoztatta a sajtót Varga Mihály, lehozta az MTI, megírta a sajtó. Szédületesen száguldunk, robogunk és legfőképpen dübörgünk. Hosszú még az alagút, de szemből már látjuk a fényt.

1,1 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye. Az előző negyedévhez képest, amikor meg 0,7 százalékkal csökkent. Hihetetlen siker ez.

Az a nagyon jó a statisztikában, hogy normális halandó nem is feltétlenül érti, nem is igazán érdekli és mindig lehet ügyesen tálalni. Az előző negyedévben például a gazdaság teljesítményének romlását úgy sikerült a kormánymédiának megfogalmaznia, hogy az mínusz 0,7 százalékkal nőtt. Az is lehet, hogy ezt már a Matolcsy György zsenialitását magával hurcoló új képzés termelte ki magából, de akár a múlt szép öröksége is lehet.

Tehát miközben úgy száguld a gazdaság, hogy szabad szemmel követni sem lehet, lassan újabb siker kapujához érünk dübörgés közben. Nem kell már sok idő, hogy szép kis országunk a csúcsra érjen, amennyiben csúcsnak nevezhető a szegények számának rohamos fejlődése és az átlagos bérszínvonal stabil tartózkodása a béka ülepe alatt.

Nem én mondom, hanem okos és hozzáértő emberek, hogy amennyiben szeretett vezetőink továbbra is a saját vagyon gyarapítására használják fel a közpénzt és az uniós forrásokat, amit nem lehet ellopni, azt pedig hülyeségekre költik, akkor itt nagyon hamarosan olyan világ lesz, hogy még az albán kecskepásztorok is ide fognak járni katasztrófaturizmus céljából. Nem tartom egyébként kizártnak azt sem, hogy agyafúrt kormányunk éppen a turizmus eme formájában látja a jövőt. Lehetséges, hogy Orbán Ráhel hozzáértő keze alatt létrejön majd (nem most mindjárt, mert még kicsi a ded) egy Nemzeti Katasztrófaturisztikai Nemzeti Központ. Persze nemzetileg. A jól szervezett túraútvonalakon a gazdag látogatók megtekinthetik a faekével szántó magyar parasztot és a Trabanttal szántó burzsujt egyaránt. Lesz majd autentikus népi ételek kóstolgatása – krumplival töltött krumpli burgonyakörettel – valamint egy vidám kirándulás keretében meg lehet tekinteni Mészáros Lőrinc báró összkomfortos sertéseit, illetve az árok partján legelésző alkalmazottakat is.

A helyzet az, hogy amennyiben nem kezd el a kormány nagyon gyorsan dolgozni – nem lopni, hanem dolgozni! – a mostaninál is sokkal nagyobb bajnak nézünk elébe. Már persze csak akkor, ha még látunk. Az ipar helyett rendre idetelepített összeszerelő üzemek sem közép-, sem (főleg) hosszú távon semmit nem oldanak meg, ellenben tönkreteszik az országot. Erről itt egy nagyon korrekt cikk, akinek van ideje, feltétlenül olvassa el figyelmesen.

A jelenlegi állás szerint a szép jövő a következő módon néz ki: saját ipar nélkül teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva a külföldi tulajdonban lévő – most éppen – autóiparnak. A nálunk működő összeszerelő üzemek sehonnan-sehová nem viszik a gazdaságot, ezzel szemben gyakorlatilag stabilan és hosszú távra befagy a bérszínvonal. Az oktatás azonnali reformja nélkül – és ez nem csupán a közoktatást jelenti, hanem a felnőtt munkaerő továbbképzését is – menthetetlenül leszakadunk a környező országoktól, de még önmagunktól is.

Én megértem azokat a véleményeket, hogy a szalagmunka is jobb, mint a semmi. Mert hogyne lenne jobb. Csakhogy a technika fejlődésével a szalagmunkát átveszik a robotok, és akkor marad a semmi, a képzettség, megfelelő tudás nélkül elhelyezkedni képtelen munkavállalók tömege, a fizetőképes kereslet hiányában egyre inkább elszegényedő ország. Ugyanis hiába tud akár naponta új terepjárót vásárolni Mészáros Lőrinc, ő sem fog megenni reggelire hatszázezer tojást. Hiába tágul oly mértékben Rogán Antal vityillója, hogy a nappali közepén megy keresztül a Felcsút-Zürich nemzetközi kisvasút, az sem fogja életben tartani a gazdaságot.

Nem az van, hogy évente egy évvel maradunk le a versenytársainktól, hanem évente húsz évet zuhanunk vissza a fejlődésben. Az előző időszak csökkenéséhez képest mért növekedés még mindig csak helyben toporgás (jó esetben), azzal pedig nehéz előbbre jutni. Semekkora plakát nem tudja eltakarni a nadrágból kilógó csupasz fenekünket, de hamarosan majd nosztalgiával gondolunk vissza a lyukas gatyára is, mert egy idő után az sem marad rajtunk. adomány

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!