Miután – többek között – politológus, pláne elemző sem vagyok, egyáltalán nem befolyásolja a véleményemet egyetlen tanult törvényszerűség sem, így aztán vidáman belekotyogok a kormány körül kavargó trutymászba. Csak úgy, a magam józan esze és élettapasztalata alapján. Aztán vagy úgy lesz, vagy nem. De ez akkor is így lenne, ha a politikatudományok doktora lennék. Vagy bejönne a meglátás, vagy nem.
Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem kimondottan forró őszre számíthatunk. Habár most úgy tűnik, hogy béke van és uborkaszezon (jut is eszembe, kell majd csinálnom krumplival kovászolt uborkát), nem hiszem, hogy a kormány tagjai ne éreznék nagyon pocsékul magukat. Eddig is voltak áldozatok – Giró-Szász, L. Simon és hasonlók – de komoly vérveszteség nem történt. Most azonban Rogán Antal (bár Bálint a Rogán-felelős, de most egy percre átveszem tőle a stafétát) egyre kevésbé leplezhető ügyei komoly fejtörést okozhatnak Orbán Viktornak. Holott neki is megvan már a saját problémája, de erről egy kicsit később még beszélünk. Most Rogánozzunk.
Az már sokatmondó, hogy a miniszterelnök kabinetfőnöke tényszerűen bujkál. Először a bírósági szembesítés elől futamodott meg, amikor Portik Tamással kellett volna szembenéznie. A távolmaradás okaként előrántott indok, a hat mondatos interjú minden, csak nem elfogadható magyarázat. Ezt nem csak én tudom, hanem Rogán is pontosan tudja. Elég kínos, hogy közben egy másik bűnöző (mármint nem Rogán Antalhoz képest másik, hanem Portik Tamáshoz képest) közvetlen munkatársa is korrupcióval vádolta. Itt belevágok a saját szavamba egy rövid összeesküvés-elmélet erejéig. Kezdettől fogva nem értem, hogy Portik Tamás miért most állt elő a korrupció vádjával és most miért állt elő?
Hiszen ez számára egyértelmű kockázat, mert nem mindegy, hogy a börtönbüntetését hol, milyen körülmények között és milyen kedvezményekkel töltheti le. Gondolom én, bár szerencsére még nem voltam börtönben. Tehát azt gondolom, akkor vállal valaki ilyen kockázatot – mert igenis van mit veszítenie Portiknak még a jelenlegi helyzetében is -, ha egy komolyabb ajánlatot kapott. Ilyet pedig csak Rogánnál erősebb szereplő tehet. Ki az, aki jól jár, de legalább nagyon elégedett lesz, ha sikerül kiütni a nyeregből Orbán egyik balkezét? Esetleg a másik bal kéz? Ki tudja.
Az biztos, hogy nem a tiszta lelkiismeret iránti olthatatlan vágy győzte meg Portikot, hogy beszéljen és az is biztos, hogy Juhász Péter – a Fidesz egyszemélyes ellenzéke (by Bálint) – sem tudott olyat ígérni, ami erre rávehette volna. A gyümölcsleves heti beszállítása a börtönbe nem lehet annyira inspiráló és még az is lehet, hogy Juhász pocsékul főz.
Tehát az okot nem tudjuk, de a következmények jól láthatóak. Rogán elég nyúzott lett mostanában, talán nem alszik túl jól. Én ennek állampolgárként igen nagyon örülök, ugyanis amennyiben egy közpénzből fizetett, átlátható jövedelemmel rendelkező politikus a fizetése sokszorosát is meghaladó módon tengeti az életét, az minimum aludjon rosszul.
Nem elég, hogy a propagandaminiszter recseg-ropog, de a miniszterelnök tényleges vagyona iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Mondhatni: igény van rá. És ez mindig így kezdődik. Mindig van egy első turulpotty, amin megsikamlik a szittya bocskor. Mindig van egy Nárcisz kutya, egy elszúrt jövedelembevallás, egy Portik Tamás. Aztán van egy Forbes Magazin, amely közel 7 milliárdra becsüli az Orbán-klán vagyonát. Vannak oknyomozó újságírók, Juhász Péterek, akik nem nyugszanak, kapirgálnak és mindig találnak valamit. Találnak, mert van mit találni. Eljön az a pillanat (majd), amikor már azért kell aggódnia a miniszterek elnökének, hogy csak a 6,9 milliárd derüljön ki, a többi ne.
Hát így. Ezért gondolom, hogy nehéz napokat él át mindenki, akinek erre minden oka meg is van. Helyes. Lesz ez még sokkal rosszabb. A dolgok természete ugyanis az, hogy egyszer minden kiderül. Amiről egynél több ember tud, az nem titok. Soha. Még a Fideszben sem.
Egyébként sem, de ezek után főleg nem szabad elveszíteni a választást. Az életükért futnak a fiúk. A miniszterelnöki érinthetetlenség és az érinthetetlen miniszterelnök védelme nélkül elindul a dominóhatás. Akkor is, ha sikerül bejutni a Parlamentbe, sok képviselő kiszorulhat egy másik kormányzati felállás mellett. Aki kiesik, annak nincs többé mentelmi joga. Többé nem áll a törvények felett. Azt széttépik a hiénák, de előtte még beszél. Mert egyedül senki sem viszi el a balhét. Szép mondás az, hogy holló a hollónak nem vájja ki a szemét, csak éppen nem igaz. De, kivájja. Hogy mikor, az majd csak a végén lesz világos és nem tudjuk, mikor érünk a végére. De az elejére már sikerült eljutni, ez biztos.
Tehát megerősítem a saját prognózisomat (mert ki, ha én nem) : forró és izgalmas őszünk lesz. Én biztosan jobban fogom élvezni, mint Orbán Viktor, vagy Rogán Antal. Lassan a többiek is bátran készülődhetnek. Ajánlom a szuszpenzor folyamatos viselését, bár még úgy is fájni fog. Helyesen.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.