Alig két napja jelentette be L. Simon László menesztését, Lázárral összefüggésben ma a hvg.hu írta meg, hogy dohánycéges barátai a napelem-biznisszel kacérkodnak. Ez úgy kapcsolódik L. Simon barátunkhoz, hogy annak idején a Paksról szóló parlamenti vitanapon kifejtette:
Áramra éjszaka is szükség van, illetve akkor is szükség van, amikor nem fúj a szél, nem süt a nap, azaz egyértelmű, hogy a megújuló energiaforrások kizárólagos preferálása nem jelent biztonságos áramellátást.
2014 szeptembere óta változott a világ, szegény L. Simont (irónia) is lefokozták, Lázár és haverjai viszont a helyükön vannak és felismerték: a Paks 2 nevű szabadrablásos piramisjáték helyett mellett vannak más módozatai is az állami és uniós támogatások aggregált lenyúlásának.
Miután letarolták a dohánykereskedelmet, most úgynevezett szerkezetátalakítási támogatást vesznek fel dohánytermesztésre úgy, hogy a dohánymezőn vagy annak közelében napelemet helyeznek el. Ez azért lesz jó nekik, mert ehhez újabb sokmillió forintnyi uniós forrást vehetnek igénybe, és azon is nyernek, hogy az állam a jövő évtől garantált átvételi árat állapít meg.
Vagyis azt történt, hogy miután az országnak gyűlése elfogadta a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia átvételének támogatási rendszeréről (metár) szóló jogszabályt, Lázár hódmezővásárhelyi jóbarátai sorra alakították meg szolárcégeiket. Az időzítés természetesen tök véletlen. Na jó, vicceltem. De tényleg: ki az a hülye, akinek nem éri meg, hogy különösebb szaktudás nélkül a telepített napelemekkel megtermelt áramért hosszú éveken át fix bevételt zsebeljen be. Hogyan? Állami garanciával.
A kormány ugyan döngette a mellét, hogy a jogszabályban foglalt intézkedések elsősorban a szakmailag felkészült hazai vállalatok számára nyitnak fontos lehetőségeket, a hvg.hu szerint a Cégközlöny hemzseg az újonnan gründolt áramtermelő cégektől. Semmi új, csak a szokásos. Ahogy ez lenni szokott eddig is mindig és mindenhol, amikor és ahol a kormány valamelyik prominense az általa támogatni kívánt vállalkozói réteget helyzetbe akarta hozni. Ahogyan a mangalicaszerelő és gáztenyésztő egyik napról a másikra elkezdett érteni az építkezéshez, vendéglátáshoz és minden máshoz, amihez érdemes volt, úgy Lázár dohánycsászárai ezennel megújulóenergia-termelőkké lépnek elő.
Bár sokszor gondolhattuk, hogy már nincs olyan terület, amire ne tették volna rá a kezüket, nincs pénz, amit nem loptak már el, illetve nem irányítottak a megfelelő helyekre mindig ugyanazoknak, tessék, itt van. L. Simonnak igaza volt. Csak az, ami Paksból lenyúlható nem elég a biztonságos soklábon álláshoz. Most érkezett el az ideje a megújuló energiaforrásoknak. Mert most van ebben pénz. És ez itt a lényeg, minden más melléduma.
2016 második felétől az Európai Uniótól raklapnyi pénzeket lehet lehívni napenergia-erőművek beindítására. Gondolom, nem igényel különösebb elmélyülést, hogy az állami földek esetében ugyanez volt az algoritmus.
De mekkora cinikus gazembernek kell lenni ahhoz, hogy ezzel párhuzamosan a jelen történetben érintett kancelláriaminiszter magánvéleményként az EU-ból való kilépést lebegtesse? Az a Lázár János, aki egyébként – szintén a hvg.hu észrevétele szerint – 2011-ben hatalmát felhasználva puccsolta meg az úgynevezett kapcsolt, vagyis hőt és áramot egyszerre termelő erőművek kötelező átvételi rendszerének meghosszabbítását. Nem kell három idegen nyelvet beszélni és 4 diplomával rendelkezni ahhoz, hogy egyértelmű legyen: időt hagyott a haveroknak, hogy fel tudjanak készülni a most igénybe vehető támogatások feltételeinek teljesítésére. Vagyis eddig ott fúrta a dolgot, ahol tudta, most viszont, hogy lenyúlható piac kínálkozik nagy halom uniós hátszéllel megtámogatva, fordított a köpönyegen.
Szükséges ehhez még bármit hozzáfűznöm? Lenyűgöző, hogy az összes miniszter, elsővonalbeli kormánytag, fideszes tartóoszlop baráti köre ilyen tehetséges, szakmailag felkészült vállalkozókból áll, akik képtelenek félreállni a pénzek útjából. Miközben közönséges állampolgárok, fideszes ismeretséggel nem rendelkező szakemberek a közelébe nem kerülhetnek ennek a szektornak se. Nincs az a terület, amit ne kötne gúzsba az állami garancia mellett csúcsra járatott korrupció. A több generációt eladósító, mire elkészül baromi drága áramot előállító Paks 2 projekt mellett a megújuló energia kiemelten fontos, pragmatikus beruházás. Lenne. Ha ezt is nem ugyanazok nyúlnák le.
Belegondolni is fájó, hol tarthatna már ez az ország, ha nem Lázár János-féle cinikus, sunyi gazemberek és népes, kizárólag mindenhez értő géniuszokból álló baráti körük lopnák el dohánypiaconként, állami földenként, napelemenként a jelenét-jövőjét.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.