VENDÉG

Egy mindenhonnan letiltott komment

Egy honfitársunk kétségbeesett levelet intézett szerkesztőségünkhöz. Az alábbi írását (nyilván, nem csak ezt az egyet) kormánypárti és ellenzéki médiából törölték a moderátorok. Mivel a Szalonnán működik a szólás szabadsága, mi nem kommentként, hanem vendégcikként nyilvánosságra hozzuk az írást. Íme:

Én meg tudnék élni a hazámban, sokkal inkább arról van szó, hogy nem akarok! Beleértem egy korba és nem akarok, mi több, nem vagyok hajlandó új életet létrehozni egy olyan országba(n), ahol a fasizmust beöltöztetik egy szép nacionalista köntösbe és azt hazudják róla, ez a patriotizmus.

Nem akarom nap, mint nap nézni, hogy milliók szegényednek csendben bele a nyomorba, miközben hazug, arcátlanul rabló politikusok urizálásától hangosodik egyre a média, valamint az álellenzéki mitugrász képviselők halk kiabálásaitól, amit a nyilvánosság előtt ugyan fel nem vállalt, de jobboldali vezérük és egyben titkos üzleti partnerük még éppen megenged.
Nem akarom nézni, ahogyan csendben tűri a piti hazugságokra felülő, azokkal megosztott, szétdarabolt nép a jövőjének ingyen átadását pár rafinált csalónak, miközben észre sem veszik, hogy egymással, e csalók által kitalált nemlétező dolgokról civakodnak.

Nem mindenki a pénzért vándorol. Én speciel a nyugalomért. Itt nem rabol el jövőket a politika az átlagpolgároktól. Nem nagyobb a korrupció és a lopás a GDP-nél. Jut mindenre pénz, van nyugdíj, TB, kórház, egészségügy, szociális háló, megfizetett munka, ami alapnak kellene legyen minden európai országban. Nem sétáltatnak póráz nélkül szándékosan harcra edzett sztrefókat, egy buszmegálló megéri a nyugdíjat is akár szétbombázás nélkül, nem vernek tanárokat, nem törik el gólyák lábát, nem vernek szét baseball ütőkkel kutyát, nem rugdosnak hatéves eltorzult, félrenevelt gyerekek kölyökkutyákat focilabdaként halálra, nincs agresszió, duda, rohanás, ha netán van is, biztosan nem marad büntetlen az erőszak a nők ellen, nem akar mindenki, mindenáron, mindenkinél okosabbnak tűnni, elfogadóak, befogadóak, nem „buziznak” (látensek) gőzerővel egy tömegmészárlás kapcsán idióta módon, sorolhatnám napestig, sajnos.

Ilyen egy normális társadalom. A sajátomat nemhogy javulni nem láttam, de egyre rosszabb lett és lesz nap, mint nap. Külföldi facebookos zárt és normális adminok által erősen rotált csoportokban létezik szinte már csak az összetartó, egymást segítő értelmes magyarság, foszlányokban ugyan, de még fellelhető egy-egy tüntetésen hazánkban is azért…

Szélsőséges ideológiák hódítanak, amiket az egyetemisták is előszeretettel terjesztenek, számomra az pedig bizony a vég kezdete, ahol az értelem halmaza is láthatóan elhülyül, ahol nem az elfogadásra próbál, de sokkal inkább a gyűlöletre még maga az „értelem” halmaza is buzdítani.

Látom ezt az idézetet mindenhol, egyet is értek vele, meg nem is, 1899-ben lehet megállta a helyét, de ma nem hinném.

Nem mindegy, megélni megtudnék, ha nem is a szülővárosomban, lehetőségem volt is, van is, lehet nem oly fényesen, de az sosem érdekelt, mindig volt pénzem és sosem volt, mert mindig jóval több kellett valamire, amiből bár volt, de csak sokkal kevesebb, mint reméltem, sosem jött csak úgy, de ezek számomra részletkérdések.

Miért megy el a fiatalok (és a középkorúak) java? Mert egy nép, amelynek csak egy fidesz a kormánya és csak egy jobbik a kihívó alternatívája, valamint ahol a reménykedők még mindig az álellenzéki vezetők kezeit csókolgatják, addig nem alkothat társadalmat, amíg fel nem ébred. Ahogyan a dolgok állnak, az nemhogy nem ma, nem is holnap lesz. Majd 2020-ban, amikor megáll az eu pénz, a holdudvar összeborul, a fideszes fellázad saját maga ellen. Majd akkor. Amikor orbán a föld alatt lesz, politikai csalásaival, követőivel, eszméivel, svájci számláival együtt.

Magyarország fénykorában szabadabban éltem ott, mint ma külföldön, de nem azért mert a pénz több, vagy kevesebb volt, ez nem is szempont, hanem azért, mert működött az ország és én OTTHON voltam, nem úgy, mint akárhol máshol a világban. A piacot nem akadályozták, sem a versenyszférát, a politikusok pedig csupán halkan okoskodtak egy kis zsebpénzért.

Valahol 2005 körül kezdték azt az elszilikatalinosodásos folyamatot, amit egy dilettáns rutintalansággal elmondott beszéd leplezett le 2006-ban, ennek hazug, de sajnos aljasul leleményes kiforgatását követően a popularista politika „végre” utat tudott törni, ezt pedig sajnos nem egy lemondás, hanem görcsös kapaszkodás követett három szörnyen kínos éven át, ahol a ragacsos székkarfák kétharmadra segítettek egy olyan rezsimet, amelyet a 2010 után már ellenzékké vált oldal aljas megosztása azóta is életben tart.

Igen, kövezhettek, ám nem oldozom fel a baloldal akkori nárcisztikus vezetőjét, a jelenlegi politikai helyzet nagyban köszönhető az ő nem belátásának. Tóbiás sem kivétel, azt sem tudja, hogy került oda ahol éppen van, de ha rá is jött véletlenül, azt még mindig nem tudja maga sem mit keres még ma is ott. Majd most (eső után köpönyeg), talán végre „letisztújítják”, amiért 3 éve könyörög az ország.

Tanárok és értelmiségiek hódolnak be egy ostoba hazugságokkal megosztó rablódiktatúrának, képesek homokba dugott fejjel leélni életüket, mivel azt sem akarják tudni, ki hágta éppen hülyére őket, így addig sem veszik ki beásott arcukat a földből, amíg kollégáik hősként harcolnak maréknyi, sajnos nevetségesen alacsony létszámmal a valódi jövőképet jelentő értelem mellett.

Nem tud nyugodtan aludni a magyar nép köztévé hazudozásainak hála, mert tőlük 1000-2000 km-re megváltozott kicsit az összetétele vonzó, élhető társadalmaknak, azt gondolják, mert egy impozáns lehetőségre szemet vetnek emberek, akkor biztosan Magyarország is célpontjává fog válni a világnak. Persze. Talán a mazochistáknak, esetleg, de még nekik is sok volna ma.

Egyetemisták látnak karriert a szélsőjobban, tudják, ha hatalomra kerülnek, eszméletlen jövő vár rájuk unokákig, ha a felét tudják rabolni is hollywood-i sztáréletet élhetnek, ezért inkább hülyít megannyi ökölbe szorult arcú idiótát, szervez, készülődik, trollkodik, agyat mos, csak most hadd következzenek ők, ők még úgysem voltak. (Ha valami elriaszt a saját hazámtól, az a szélsőjobb egyre hangosodó erősödése, megjelennek torz, gyűlölködő és agresszív gondolataikkal bárhol, akár kommenteknél és azonnal hátat akar fordítani minden értelmes ember, alig van pár, akivel érzem, hogy csendes sörözés mellett, intelligensen is lehetne vitázni, a legtöbb, mondom a legtöbb, nem mind, teljesen sérült ember.)

A nép meg nézi a színházat, a potenciált elüldözte, nincs kire odafigyelhetnének, aki akad, azt meghurcolják, besározzák, aljas erőszakkal távolítják el. (lásd tv2 kontra Juhász)

Mindenki féltékeny mindenkire, pártokon belül is, az értelmet zsigerből dobják és utálják ki, mert többségében dilettánsok gyűjtőhelye az összes hivatal, párt és félnek, „ha ez idekerül, egy hét alatt derül ki mi mennyire hülyék vagyunk, akkor meg mit fogunk enni, még a végén ez az egy elvégzi tizenhetünk munkáját félkézzel, inkább mocskoljuk be, tiporjuk ki innen.”

Ezektől a parlamenti pártoktól remél a magyar ember bármit? Amit ilyen emberek alkotnak? Az utcáról véletlenszerűen bedobálunk diplomás embereket székekbe néhány VALÓDI papírt figyelembe véve, már akkor nagyobb rend és láthatóbb javulás volna hónapokon belül.

Szabó Ervin mondott valamit 1899-ben, hiába keressük a párhuzamot, de annak nem sok köze van a mai magyar valósághoz, internettel, mint információs sztrádával a nyakunkon, amit lehetne jóra is használni, persze mi megtaláltuk a módját, hogyan üljünk rá inkább a kuruc-alafahír-meteonpontorg tengelyre, mintsem gondolkozva egymást segítve lábaljunk ki a bajból, aminek ára már egyre nagyobb lesz.

Már túl vagyunk azon a ponton régen, ahol elkerülhető lett volna a narancs kifacsarása, hogy a leve csak úgy hömpölyögjön az utcákon, mert ingyen a szabadságot ebből a hatalomból már vissza nem adják soha!

Képesek inkább felhozni a szélsőjobbot is, cuki koalíciós partner tisztaságúra mosni, mert erőt jelent sajnos, létszám, mindegy mi volt az ideológia eddig, szavazatot jelent, ezeknek meg
-vagy a hatalom továbbra is a nép növekvő kárára, nyomorára, hiszen egyre többet kell rabolni ahhoz, hogy a dagadó rendszert életben tartsák,
-vagy elzárás, mert ahogyan vége, az börtönné kell ez alkalommal összeomoljon, különben nem lesz változás, a nép pedig ebből ma már nem fog engedni.

Elszámoltatás jön egyszer, a fidesz is ígérte, előbb-utóbb bekövetkezik, annyi, már ők is beálltak az elszámoltatandók sorába és sokkal durvább tételekkel, mint kezdő elődeik. (Elszámoltatni azonban nem az mszp-lmp-dk-jobbik kvartett fog itt akárkit, ebben is biztosak lehetünk.)

Hiszem, hogy a magyar megharcolja ezt magáért, hiszem, hogy erre az időre félreteszik ellentéteiket, egyre többen jönnek rá, nincs más megoldás, egyre jobban dagad Istennek hála az értelem szerveződése is, tudat alatt készül már mindenki az elkerülhetetlenre, az egyik oldalon erősebben szorított öklök, a másikon megkettőzött fegyveres védelem, de a nép haragja ellen minden fegyver hasztalan, lőszerrel csak odázni tudnák a végét (még ha mernének is lőni), ami viszont cserébe számukra sokkal borzalmasabb lesz.

A szikrára vár mindenki, ami a következő 5 esztendőben bármelyik pillanatban csattanhat, ha létezik az Istenünk, még idén ősszel, az indulat és az elkeseredettség talán csak a fővárosban és felcsúton nem nő, ha elszabadul, biza akkor sül el visszafelé a kormány eddigi saját elhülyítéses fegyvere, mert az értelem az egyedül, ami féken tudja tartani a bosszút és az indulatot, az meg ma nekik köszönhetően eléggé felhígult, így Koppány legendás sebei apróbb karcolásoknak fognak tűnni mindnek a sajátjaikhoz képest.
(Egyszer eljön az idő, amikor nem fog számítani, mennyi az útiköltség a fővárosba, elindulnak, ha kell gyalog is.)

Ők is tudják, rettegnek is, nem véletlen a fegyveres, a taktikai készülődésük, a megvett médiával harsogtatott prevenciós agymosás, cenzúra minden hírportálon a kommentek körében, digitális katonák, a trollok, egyre erősebben védekeznek a semmi ellen is, egyre több a nemlétező, de hangosan kiáltott ellenség, hiszen nem hülyék, tudják, ha a magyar nép egyszer kitisztul és megindul, ha felismeri végre, ki az igazi ellensége, megszünteti azt azonnal, mert harcos nép, ha kell hetekig ostromol, de bosszúja futni nem fog hagyni senkit közülük, a menekülésükkel csak késleltetni tudják, de nem a milliárdokat rejtő párnáikon ér majd véget szépen, nyugalomban a történetük e világon.

Hiába hiszek a népemben és a hazámban, annak eljövendő szabadságában, saját nyugalmunk érdekében, akiket már kiüldözött az ostoba, tomboló gyűlölet és sötétség, naponta érzem úgy, jobb, ha szépen leiratkozunk minden hírportálról miután az utolsó kapcsolódó tételt is eladtuk ami az országhoz köt és vissza sem szabad nézni évekig, mert azzal a teherrel, amit a nép (sajnos saját magának köszönhető) szenvedése okoz képtelenségnek érzem -jómagam- a továbblépést egy valóban normális élet felé. Vérzik a szívem. Hiába, ezt túlélni sehol és sehogy nem lehet, maximum félig.

Éppen ezért azt mondom: ÉLJEN A KÉKCÉDULÁS 2018!
(Aki nem tudja mi az, Rákosinál keresse)

Alig várom!!! – Valami vérlázítónak muszáj lesz történnie, hogy elinduljon a már sajnos elkerülhetetlenné vált folyamat és minél előbb, annál könnyebb, gyorsabb és talán annál kevésbé lesz csúnya…

Addig is sok erőt kívánok és kitartást Juhász Péter és Hadházy Ákos szívű embereknek, személyesen nekik, pártfüggetlen módon, mert lassan már csak a hozzájuk hasonló politikusok iránya képviseli utolsó mohikánokként a magyarság, Magyarország egyetlen halk reményét a korrupció- és gyűlöletmentes, normális európai életre. (Remélem egymásra találnak, a tanárokkal is, mert jelenleg külön helyen néznek ugyanabba az irányba, ennek a jelenlegi állapotnak pedig az összefogás a legnagyobb ellensége, látható abból is, hogy az ellen dolgozik a legjobban a kormány.)

A többi…? nagyon úgy fest, csak köpönyegváltás volna ismét, nem pedig rendszer, abból meg láttunk már eleget az elmúlt 25 évben, a társadalom java elsősorban emiatt ment el, sokkal kevésbé csak „megélni”…

Szerző: Zs Zsolt

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább