Miközben egyesek úgy keresnek több tíz millió forintot képviselőként, hogy mandátumokon átívelően kussolnak, soha semmivel kapcsolatban nincs véleményük, nem járnak bizottsági ülésekre, nem tartanak képviselői fogadóórát és messziről kerülik a sajtót, másokat kineveznek. Indokolni sem muszáj, hogy miért. Sok(k)alltátok a kormánybiztosokat, miniszterelnöki megbízottakat, parasztok? – gondolták magukban bürokráciacsökkentőék – akkor tessék, emésztgessétek a legújabb vívmányainkat:
„A Római Birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza elnevezésű világörökségi várományos helyszínnek a Világörökség Jegyzékébe történő jelölésével összefüggő teendők ellátásáért, valamint a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palotának a magyarországi limes egyik legjelentősebb elemének bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos”.
„A kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos.”
Az előbbi cím büszke tulajdonosa Visy Zsolt régészprofesszor, aki havi bruttó 500 ezer forintért láthatja el feladatát úgy, hogy a Miniszterelnökségnek még nem sikerült megindokolnia a kinevezés életbevágó fontosságát.
A második titulust és az ezzel járó államtitkári illetményt (sofőr, autó, kurvaanyja) Révész Máriusz testnevelésből örökösen felmentett NER-tag érdemelte ki, akinek a miniszterelnök a nemzeti fejlesztési miniszter útján irányítja tevékenységét és akinek egy ötfős titkárság segíti nélkülözhetetlen munkáját. Úgy mint: a vízi, kerékpáros és lovasturizmus, illetve a szabadidős vitorlázás, kisvasutak, és sípályák fejlesztése és népszerűsítése.
Nem volt egyszerű, de végül sikerült lenyomni Kerényi Kinyílottapitypangmegírom Imrét, „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízottat”.
A tisztességes polgár hosszú hónapokon keresztül vért izzad ezekért az összegekért, ezek meg a térdüket csapdossák a röhögéstől, amikor kitalálják ezeket a címeket és a hozzájuk tartozó tevékenységi köröket. Oda jutottunk, hogy a tisztesség polgár azért fizet adót, hogy a rengeteg, haszontalan vazallusnak látszatmunkája legyen közpénzből, látványos fizetésért.
A kijelentés igazságtartalmából semmit nem von le, hogy Visy professzor kivételesen a régész szakma elismert, megbecsült tagja és nem egy L. Simon kaliberű, fogalmatlan dilettáns. Azt is el tudom képzelni, hogy amennyiben valóban létezik az a terület, amely potenciálisan számot tart arra, hogy bekerüljön a Világörökség Jegyzékébe, akkor vélhetően azzal kapcsolatban van bőven teendő. Az is örömteli hír, hogy végre nem valami félenalfabéta egységsugarú idiótát neveznek ki a nepotizmus jegyében egy ilyen posztra. Remélhetőleg Visy professzor pontosan érti, hogy miben áll a megbízatása (ha már én nem értem) és sikerült is fejből megtanulnia, hogy ki is ő valójában.
Mindettől függetlenül ez a beteges, ámokfutó, ránézésre is borzalmas kinevezgetési mánia a Muppet Show tetszőleges részét idézi. És ha csak ennyi volna. Lehet jönni megint azzal, hogy én vagyok a demagóg, de amikor a havi ötszámjegyű, vagy alighogy hatszámjegyű bérért robotoló egészségügyi dolgozók és pedagógusok országában nehogy már Révész Máriuszt, az elmúlt nyolc év háborús sebesültjét kerékpározási főf*szverőnek nevezzék ki azért, hogy a szájbatekert, üresen zakatoló felcsúti kisvasút mögé kötözött, ezerszer túltolt, rozsdás bicikliket felügyelje.
Remélem Hofi lát minket, mert ha el kellene mesélni neki, mi folyik itt, biztosan nem hinné el. Hogy 2016-ban a Borsszem Jankóból és a Ludas Matyiból írják a kormányprogramot. Hogy az ország vezetése az abszurdnál debilebb ötletek megvalósításában merül ki és nincs a szégyenérzetnek egy felső határa, ami megálljt parancsolhatna ennek a dübörgő pusztításnak. Nem hiszem, hogy van még (pedig biztosan van) elfekvő éhenkórász, élősködő semmittevő a polgári holdudvarban, akit ne neveztek volna ki tanácsadónak, valamilyenügyi biztosnak, megbízottnak, igazgatónak, elnöknek, hogy ilyen módon vásárolják meg örök hűségét az állampárt iránt.
Annyira jól megy nekünk, Gézám, hogy bár még nincsen tengernagyunk és holdraszállási miniszterelnöki főfőbiztosunk, de más minden van. Megmutattuk Brüsszelnek, hogy nekünk ilyen is van, ami nekik nincs, remélhetőleg értenek a szóból. Csak az a baj, hogy ez abban különbözik a Muppet Show-tól, hogy a borzalmas bohóckodást ezek véresen komolyan gondolják-csinálják és azokkal fizettetik meg, akiket egyáltalán nem érdekel ez az előadás.
Milliárdos tételeket loptak szét azért, hogy olyan beroggyant, megrepedt kerékpárutakat építsenek, amelyeknél konkrétan a rések között burjánzik a növényzet, sőt, több helyen már a nád is áttört az aszfalton. Most meg kerékpározási kormánybiztost neveznek ki, hogy népszerűsítse ezt a lassan életveszélyesnek minősülő sportot. Már 15 éve is paródia volt ez az ország, de ez rosszabb annál.
A gyászos valóság már régen felülírta legvadabb képzelgéseinket és rémálmainkat, és ha nem velünk történne, még röhöghetnénk is rajta. Hogy felszámolták a korrupciót, a GDP-növekedésünket egész Európa irigyli, rendberakták az egészségügyet és az oktatást, kiszámítható pályára helyezték a nyugdíjrendszert, megszűnt a közmunka, önálló iparunk van és tömegesen települ haza a kivándorolt munkaerő. Tényleg a legszebb ideje volt az igazán fontos dolgokkal foglalkozni. Ja, nem.
Remélem Hofi lát minket, mert ezt még neki is nehéz lenne felülmúlnia. Amúgy majdnem elfelejtettem: Semjén vezetésével Nemzeti Címer Bizottságot hoz létre a kormány.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.