NEHAZUGGY

Az orvos azt mondta az anyukámnak, hogy adjon a család vért, mert nem tudja másképpen megműteni

Tamás Róbert | 2016. Május 25, Szerda | 14:50

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az egészségügy állapota mindenki előtt ismert, túl sok újdonságot nem lehet elmondani. Mégis érdemes újra és újra beszélni róla. Nem csak érdemes, hanem kell is, hiszen mindannyiunkat közvetlenül érintő kérdés, ráadásul ezernyi sebből vérző, nagyon összetett rendszerről van szó.

Mindenki mást tapasztal meg belőle, attól függően, hogy éppen milyen problémával kell megküzdenie neki, vagy egy családtagjának.

Régóta keringenek hírek arról, hogy bizony a vérellátással is gondok vannak. Praktikusan már nem csak gyógyszert és vécépapírt, de bizony vért is vinnie kell magával a műtétre váró betegnek. A Facebookon sorra jelennek meg felhívások, amelyekben kétségbeesett családtagok fordulnak a nyilvánossághoz és vért kérnek balesetben megsérült, vagy/és műtétre váró hozzátartozójuk számára.

Természetesen időnként felbukkan a médiában egy illetékes, aki cáfolja ezeket a híreket és megnyugtató hangon közli: az ilyen felhívások hazugságok, szó sincs arról, hogy ne lenne elegendő vér a betegek ellátásához.

Ehhez képest kaptunk egy olvasói levelet, amit változtatás nélkül leközlünk.

„Tisztelt szerkesztőség!

Szeretnék önökkel megosztani a napokban megtörtént ügyet, ami a családomban történt és nagyon felháborított. Édesanyámat május 17-én vittük be a kórházba (Fővárosi ) csípőprotézis műtétre.

Akkor megkérdezte a főnővér, hogy adott-e a család vért a műtétre. Mondtam neki, hogy nem, mert nem szólt a doktor úr, meg különben is a 14 évvel ezelőtti műtétre adtak a Magyar Kajakosok. Azt mondta erre a nővér, hogy azok most nem érnek rá, mert készülnek az Olimpiára. Azt hittem viccel és elpoénkodtam.

Most már tudom, ez véresen komoly. Ugyanis csütörtökön reggel az orvos azt mondta az anyukámnak, hogy adjon a család vért, mert nem tudja másképpen megműteni. Anyu sírva hívott telefonon, hogy akkor most mi lesz? Anyukám 80 éves. Mondtam, hogy ne sírjon, segítek. Mivel a helyi Vöröskereszt elnöke vagyok, tudtam, mi a dolgom. Ilyen esetben irányított véradásra van szükség. Telefonon szóltam a fiamnak, aki Budaörsön dolgozik, hogy kérje meg a kollégáit, menjenek el az Országos Vérellátóba vért adni. Készségesek voltak, hárman azonnal elmentek. Levették a vért és az adott névre az adott kórház ortopédiai osztályára, vércsoport meghatározással elirányították.

Tegnap reggel kellett volna végrehajtani a műtétet, de elmaradt, mert az irányított vért átadták az urológiára. Felháborítónak tartom, hogy itt, Magyarországon egy műtéthez a betegnek kell a vért vinni és ezt az orvos nem időbben tudatja vele és a családdal hanem akkor, mielőtt műtőbe viszi.

Tegnap délután újra kellett az Országos Vérellátó Központba menni vért adni. Igy már 5 ember adott vért, de hogy ebből kaphat-e az anyukám az kérdés. Olvastam egy cikket az oldalukon, ami az egészségügyről és annak borzalmas körülményeiről szólt. Gondoltam, megosztom én is azt, ami velünk történik.
Ha gondolják és érdemesnek találják, tegyék közzé egy cikkben.

Tisztelettel: Márta”

Ennyi a levél. Nem mondom, hogy valami nem stimmel az egészségügyben, mert szinte semmi nem stimmel és nem tegnap óta. Mi úgy gondoljuk a szerkesztőségben, hogy érdemes lenne beszélni erről is és érdemes lenne mások történeteit is meghallgatni. Talán a sok apró mozaikból jobban kirajzolódik a valóság, mint amikor a politika magasából nézi valaki.

Ezért örömmel fogadjuk, ha valaki el szeretné mesélni az ő saját sztoriját, most az egészségügyre koncentrálva. Jó és rossz tapasztalatok egyaránt fontosak. Majd igyekszünk a sok kis darabból összelegózni, hogyan is látja az egészségügyet az, aki betegként, vagy hozzátartozóként kerül be a rendszerbe.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!