Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Ha a Viktornak székrekedése van

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem kellene ezen igazán csodálkozni, hiszen semmi újdonság nincs abban, hogy Orbán Viktor akaratától és lelki sérüléseitől függ az egész ország, benne minden ember jelene és jövője. Nem kellene ezen csodálkozni, de felháborodni, felhördülni, kikérni magunknak és véget vetni ennek, bizony kellene.

Nem, egyáltalán nem normális, nem természetes dolog ez. Ahogyan az sem, hogy a  igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke, bizonyos Rubovszky György nevű öregember (az öreg jelző az én szóhasználatomban soha nem az életkort jelöli, hanem a gondolkodást) vidáman csacsogott a bekapcsolt kamerák előtt és gátlástalanul jelentette ki, hogy ő akár házszabálysértés árán is meg fogja akadályozni egy jobbikos javaslat napirendre vételét. Ez önmagában is elég ok lenne a lemondásra. Nem nálunk persze, hanem kultúrországokban. De amit utána mondott, az letaglózóan gyalázatos látlelete nem csupán a parlamenti képviselők eltorzult gondolkodásának, hanem az egész rendszer szánalmas, ugyanakkor bicskanyitogatóan pofátlan működésének is.

Rubovszky szerint jövő májusban nem választják újra Áder Jánost. „Közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi meg – mondta a honatya. Közben a szeme sem rebbent, nem pirult el, nem remegett a keze. Csak így. A Viktor nem engedi meg. Mintha azt mondta volna: ez Isten akarata.

Igen, itt tartunk, drága feleim. Ha a Viktornak szar napja van, akkor lapítunk. Mert például egy mozdulattal a felére csökkentheti az oktatásra szánt pénzt. Ha a Viktornak fáj a foga és ettől dühös, akkor a rákbetegek nem kapják meg a modern gyógyszereket és az esélyt a túlélésre. Ha a Viktornak székrekedése van, akkor úgy dönthet, hogy egész megyéktől veszi el például az egészségügyi szakápoló képzést, vagy bármit, ami eszébe jut.

Egyetlen ember szellemi képességei, akarata, mentális állapota, hangulata mozgat egy egész országot. Ha a Viktor úgy akarja, Áder lesz megint a köztársasági elnök. Az az Áder, aki remekül szolgálta a Fidesz érdekeit. Ez igaz is. Ahogy az is igaz, hogy Rubovszky és az egész KDNP a Fidesz érdekeit szolgálja. A Fidesz is a Fidesz érdekeit szolgálja. A Fidesz pedig lényegében nem más, mint Orbán Viktor. Aki vagy beveszi a gyógyszerét rendesen, vagy nem.

Aki eldönti, hogy márpedig a szülőfaluja világváros lesz. Porfészekből metropolisz. Most Felcsút egy olyan porfészek, ahol a miniszterelnök kertjének végében akkora stadion van, amibe az egész falu beköltözhetne. Semmi másért, csak azért, mert a Viktor ifjúkorában focista akart lenne, de nem volt elég tehetséges. A porfészekben rengeteg pénzből épült egy kisvasút, ami üresen pöfög át a kertek alatt. Semmi másért, csak mert a Viktor nem kapott játékvonatot karácsonyra, pedig mennyire vágyott rá.

Valójában már jó ideje semmi másról nem szól ez a szarrá alázott ország, mint a Viktor akaratáról. Itt a Viktor kegyelméből lehet valamire jutni és a Viktor bosszújától lehet elvérezni.

Ahhoz, hogy ez így lehessen, még a hívő szektások sem elegendőek. Ahhoz kell az is, hogy a nemtörődömség, lustaság, ostobaság, gyávaság és a jószándékból véghezvitt rombolás ilyen Rubovszkykat bugyogjon fel magából. A 72 éves vénembert, aki ott van és tartja a Viktort, támasztja, a nyálával a trónhoz tapasztja. Nem önzetlenül teszi, hiszen a másik lehetősége a nyugdíjas lét. A névtelenség, az előjogok nélküli gyuribácsiság.

Ezek a szánalmas figurák azok, akik a szégyen morzsája nélkül szolgálják a Viktort. Az Ország Házában, ahol nekik nem ez lenne a dolguk. Akkor tehetnék azt, amit tesznek, ha az Orbán-klán szakácsai, szobalányai, kertészei és egyéb cselédei lennének. Ha a Viktor osztaná ki a fizetésüket a saját kezével, a saját zsebéből.

Igaz, most is a Viktor osztja, de a mi pénzünkből.

A végén – csak, hogy véletlenül se maradjon magára ez a nyomorult kis eset – Rubovszky György a sértett kisember és az önmagától könnyekig meghatódott vénember egyfajta sajátos keverékével makogja a mikrofonba: a tévé az aljas, mert kihallgatott egy magánbeszélgetést és felvette azt. A parlamenti ülésteremben, egy sajtónyilvános eseményen a működő kamera előtt magánbeszélgetett az igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke.

A másik vénember, Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető pedig – szintén szokásosan sértett hangon – kiáll az ő kollégája és annak magánbeszélgetése mellett.

Egy dologról nem esik szó ebben az egész szánalmas, beteges vásári színjátékban. Áder Jánosról. Mintha nem is lenne. Igaz, ez nem újdonság, kinevezése óta így van ez.

A Viktor akarta, most meg a Viktor nem akarja. Ennyi.