NEHAZUGGY

És akkor a kormány megszünteti a szegénységet

Molnár Bálint | 2016. Május 6, Péntek | 18:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,052,606 forint, még hiányzik 947,394 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az előbb azon röhögtem volna, ha nem lenne sírnivaló a dolog, hogy miközben Mészáros Felcsúti Zseni Lőrinc egy röpke év alatt megháromszorozta vagyonát (2014-ben 7,7 milliárddal a 100 leggazdagabb magyart összesítő lista 85. helyén szerepelt, tavaly 8,4 milliárdra gyarapodott, az idei becslés alapján viszont – megháromszorozva az eddig összeharácsolt kemény forintokat – 23,8 milliárdra nőtt a vagyona és ezzel a 31. leggazdagabb magyarnak számít) a Pesti Srácok nevű kormánytrágya-elkenő portál úgy írt cikket erről a hírről – Alig változott a leggazdagabb magyarok névsora – címmel, hogy abban egyetlen említést sem tesz Mészáros Lőrincről és az ő látványos zsírosodásáról. Csak azért nem teszem ide, mert semmi kedvem olvasottságot generálni nekik.

Miközben tehát Orbán holdudvara látványosan gömbölyödik, Garancsi is egyre feljebb kapaszkodik azon a kötélhágcsón, Vajna András pedig már a 16. helyről röhög a pofánkba úgy, hogy tízből négy magyar a létminimum alatt élt, a KSH azon izzad éppen, hogy új számítási módszert dolgozzon ki (a mostaninál jóval alacsonyabbra vinné le a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet!), mert ennyi nyomorgó emberre koncentrálva nem lehet komoly szakpolitikai döntéseket meghozni. Sőt, az intézet úgy véli, sokan félreértik a mutatót, és aki a létminimum alatt él, az nem feltétlenül szegény.

Mielőtt a statisztikai hivatalnak nevezett csürhe teljesen felszámolná a szegénységet, vegyük át, amit a Policy Agenda közelmúltban kiadott kutatása alapján tudunk: egy egyedülálló felnőttnek 88 ezer forint kellett ahhoz, hogy alapvető létszükségleteit kielégítse (nem a kurvázásról van szó), egy kétgyermekes családnak pedig 255 ezer forintra.

Amin a KSH most lázasan dolgozik az az, hogy olyan alacsony értéket állapítson meg, amelynek nyomán megszűnik a létminimum és a minimálbér közötti különbség. Most a minimálbér 73 800 forint, így eléggé sanszos, hogy e szint körül határozza meg a KSH az új létminimumot, ezzel pedig könnyen a felére csökkenhet a létminimum alatt élők száma.

Anélkül, hogy részletezném az alapvető anyagi javak kilenc tételét (hiteltörlesztés lehetősége, személygépkocsi, mosógép, színes tévé, stb.), amelyekből legalább hárommal Magyarország lakosságának 35%-a nem rendelkezik (ez jelenti a nélkülözést szó szerint) érdemes még mindig meghökkenni ekkora hihetetlen gazemberség láttán.

Miután ma kijelenthetjük, hogy a tartósan szegénységben élők aránya 2014-ben magasabb volt (7,2%) mint az elmúlt hat év előtti elmúlt nyolc évben (2009-ben például 5,7%) a gyermekek körében pedig még durvábban magas ez a mutató (2009-ben 9%, 2014-ben 13,4%), és egy váratlan kiadás fedezése az istenadta nép 71%-ának felér egy tragédiával, a családbarát kormány úgy döntött, ha már az életszínvonal emelésére nem futja a rengeteg ellopott közpénz okán, unortodox módszerekhez nyúl, ahogy Matolcsy köztörvényes bűnöző-jelölttől tanulta.

A Központi Statisztikai Hivatal pedig az összes leigázott állami intézmény analógiájára, telibeszarja a szakmaiságot és tevőlegesen hozzájárul ahhoz, hogy a számok jól mutassanak Rogánék sikerpropagandát hirdető óriásplakátjain.

Túl sok a szegény? Jó, akkor írjuk át a szegénység fogalmát. Nem hogy adókat csökkenteni, valódi munkahelyeket teremteni, valódi béremeléseket lehetővé tenni, á dehogy. Le kell vinni a vonalat a papíron és máris csillog-villog a statisztika mint Salamon töke és a magasságos miniszterelnök úr eszelős-vérmes tekintete. Ezt a zseniális, előre megfontolt merényletet tanítani kellene, történelemkönyvek lapjaira illik: így kell hátbaszúrni, ledöfni saját népedet.

A tekintetes nagyságos urakat ugyanis nemcsak a nyomorúság látványa idegesíti, papíron is nehezen viselik a szegénységet. Pedig ők mindent megtesznek, csak adnak-adnak mind a két kezükkel, ám a büdös parasztjának semmi nem elég, nem hajlandó megélni 80 ezerből. Pedig de, megél és működik ez a gyászos kupleráj így is. Mert az ember még egy ideig életben marad a híd alatt, az aluljáróban, a barlangban is akár. Életben marad és rontja a statisztikát. Az emberhez méltó létkörülményekhez szükséges tényezők (mondjuk fűtött lakás, víz, napi kétszeri étkezés) egyre többek számára jelentenek luxust, a dolgozói szegénység mellett széles néptömegek gyalázatos bizonytalanságban vegetálnak. Nem döglenek éppen éhen, de az emberhez méltó jelentése egyre inkább értelmét veszti velük összefüggésben.

Az, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi, Vajna és a leszakadó mélyszegény réteg közötti szakadék minden nappal egyre mélyebb, nem a statisztika bűne. Hanem azé a lassan háborús bűnösséggel vádolható kormányzaté, amely mindent szétvert ebben az országban. Munkaképesnek titulálta a rokkantakat, megszünteti éppen most az elfekvőket, az otthoni szakápolást, a nyomorultakon rúgott még egyet és mikor már majdnem összefostuk magunkat a jóléttől és a kirobbanó sikerektől, kiderült, hogy a létminimum szakadékának szélén táncolók még mindig rontják a statisztikát.

Ha még maradt ellopnivaló, az hamarosan odakerül a 100 leggazdagabb magyar listáján szereplő szerencsések egyikének-másikának zsebébe. Közben a kormány úgy tünteti el az éhező gyerekeket, nyomorgó kisnyugdíjasokat, megfáradt keményen dolgozó szerencsétleneket, hogy átalakítja a számítási módszereket. Itt már rég nem az a kérdés, hogy egy évben egyszer nyaralni menni, autót fenntartani, hitelt törleszteni. Ez itt konkrétan sötét banánköztársaságokat idéző nyomor. Tízből négy magyar mindennapi kilátástalansága. A tények elsunnyogásának fáradságosan kreatív munkája és az ipari lopás mellett szakpolitikai intézkedésekre nem jut idő. Ha bejön a terv, akkor felére csökken a létminimumon élők száma. Ha nem jön be, akkor majd alkotmányosan törlik el a szegénységet. És ha minden jól megy, Mészáros Lőrinc egy év múlva elmondhatja, hogy ötszörösére gyarapodott a vagyona.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!