December 24,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


És akkor a kormány megszünteti a szegénységet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az előbb azon röhögtem volna, ha nem lenne sírnivaló a dolog, hogy miközben Mészáros Felcsúti Zseni Lőrinc egy röpke év alatt megháromszorozta vagyonát (2014-ben 7,7 milliárddal a 100 leggazdagabb magyart összesítő lista 85. helyén szerepelt, tavaly 8,4 milliárdra gyarapodott, az idei becslés alapján viszont – megháromszorozva az eddig összeharácsolt kemény forintokat – 23,8 milliárdra nőtt a vagyona és ezzel a 31. leggazdagabb magyarnak számít) a Pesti Srácok nevű kormánytrágya-elkenő portál úgy írt cikket erről a hírről – Alig változott a leggazdagabb magyarok névsora – címmel, hogy abban egyetlen említést sem tesz Mészáros Lőrincről és az ő látványos zsírosodásáról. Csak azért nem teszem ide, mert semmi kedvem olvasottságot generálni nekik.

Miközben tehát Orbán holdudvara látványosan gömbölyödik, Garancsi is egyre feljebb kapaszkodik azon a kötélhágcsón, Vajna András pedig már a 16. helyről röhög a pofánkba úgy, hogy tízből négy magyar a létminimum alatt élt, a KSH azon izzad éppen, hogy új számítási módszert dolgozzon ki (a mostaninál jóval alacsonyabbra vinné le a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet!), mert ennyi nyomorgó emberre koncentrálva nem lehet komoly szakpolitikai döntéseket meghozni. Sőt, az intézet úgy véli, sokan félreértik a mutatót, és aki a létminimum alatt él, az nem feltétlenül szegény.

Mielőtt a statisztikai hivatalnak nevezett csürhe teljesen felszámolná a szegénységet, vegyük át, amit a Policy Agenda közelmúltban kiadott kutatása alapján tudunk: egy egyedülálló felnőttnek 88 ezer forint kellett ahhoz, hogy alapvető létszükségleteit kielégítse (nem a kurvázásról van szó), egy kétgyermekes családnak pedig 255 ezer forintra.

Amin a KSH most lázasan dolgozik az az, hogy olyan alacsony értéket állapítson meg, amelynek nyomán megszűnik a létminimum és a minimálbér közötti különbség. Most a minimálbér 73 800 forint, így eléggé sanszos, hogy e szint körül határozza meg a KSH az új létminimumot, ezzel pedig könnyen a felére csökkenhet a létminimum alatt élők száma.

Anélkül, hogy részletezném az alapvető anyagi javak kilenc tételét (hiteltörlesztés lehetősége, személygépkocsi, mosógép, színes tévé, stb.), amelyekből legalább hárommal Magyarország lakosságának 35%-a nem rendelkezik (ez jelenti a nélkülözést szó szerint) érdemes még mindig meghökkenni ekkora hihetetlen gazemberség láttán.

Miután ma kijelenthetjük, hogy a tartósan szegénységben élők aránya 2014-ben magasabb volt (7,2%) mint az elmúlt hat év előtti elmúlt nyolc évben (2009-ben például 5,7%) a gyermekek körében pedig még durvábban magas ez a mutató (2009-ben 9%, 2014-ben 13,4%), és egy váratlan kiadás fedezése az istenadta nép 71%-ának felér egy tragédiával, a családbarát kormány úgy döntött, ha már az életszínvonal emelésére nem futja a rengeteg ellopott közpénz okán, unortodox módszerekhez nyúl, ahogy Matolcsy köztörvényes bűnöző-jelölttől tanulta.

A Központi Statisztikai Hivatal pedig az összes leigázott állami intézmény analógiájára, telibeszarja a szakmaiságot és tevőlegesen hozzájárul ahhoz, hogy a számok jól mutassanak Rogánék sikerpropagandát hirdető óriásplakátjain.

Túl sok a szegény? Jó, akkor írjuk át a szegénység fogalmát. Nem hogy adókat csökkenteni, valódi munkahelyeket teremteni, valódi béremeléseket lehetővé tenni, á dehogy. Le kell vinni a vonalat a papíron és máris csillog-villog a statisztika mint Salamon töke és a magasságos miniszterelnök úr eszelős-vérmes tekintete. Ezt a zseniális, előre megfontolt merényletet tanítani kellene, történelemkönyvek lapjaira illik: így kell hátbaszúrni, ledöfni saját népedet.

A tekintetes nagyságos urakat ugyanis nemcsak a nyomorúság látványa idegesíti, papíron is nehezen viselik a szegénységet. Pedig ők mindent megtesznek, csak adnak-adnak mind a két kezükkel, ám a büdös parasztjának semmi nem elég, nem hajlandó megélni 80 ezerből. Pedig de, megél és működik ez a gyászos kupleráj így is. Mert az ember még egy ideig életben marad a híd alatt, az aluljáróban, a barlangban is akár. Életben marad és rontja a statisztikát. Az emberhez méltó létkörülményekhez szükséges tényezők (mondjuk fűtött lakás, víz, napi kétszeri étkezés) egyre többek számára jelentenek luxust, a dolgozói szegénység mellett széles néptömegek gyalázatos bizonytalanságban vegetálnak. Nem döglenek éppen éhen, de az emberhez méltó jelentése egyre inkább értelmét veszti velük összefüggésben.

Az, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi, Vajna és a leszakadó mélyszegény réteg közötti szakadék minden nappal egyre mélyebb, nem a statisztika bűne. Hanem azé a lassan háborús bűnösséggel vádolható kormányzaté, amely mindent szétvert ebben az országban. Munkaképesnek titulálta a rokkantakat, megszünteti éppen most az elfekvőket, az otthoni szakápolást, a nyomorultakon rúgott még egyet és mikor már majdnem összefostuk magunkat a jóléttől és a kirobbanó sikerektől, kiderült, hogy a létminimum szakadékának szélén táncolók még mindig rontják a statisztikát.

Ha még maradt ellopnivaló, az hamarosan odakerül a 100 leggazdagabb magyar listáján szereplő szerencsések egyikének-másikának zsebébe. Közben a kormány úgy tünteti el az éhező gyerekeket, nyomorgó kisnyugdíjasokat, megfáradt keményen dolgozó szerencsétleneket, hogy átalakítja a számítási módszereket. Itt már rég nem az a kérdés, hogy egy évben egyszer nyaralni menni, autót fenntartani, hitelt törleszteni. Ez itt konkrétan sötét banánköztársaságokat idéző nyomor. Tízből négy magyar mindennapi kilátástalansága. A tények elsunnyogásának fáradságosan kreatív munkája és az ipari lopás mellett szakpolitikai intézkedésekre nem jut idő. Ha bejön a terv, akkor felére csökken a létminimumon élők száma. Ha nem jön be, akkor majd alkotmányosan törlik el a szegénységet. És ha minden jól megy, Mészáros Lőrinc egy év múlva elmondhatja, hogy ötszörösére gyarapodott a vagyona.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.