Orbán Viktor üzenget. Mindenkinek, aki nem nyalja fényesre a gumicsizmáját. Nem először üzen, én nem először kapom fel az iszapot. De ameddig ő be nem fejezi ezt a földigilisztát megszégyenítő erkölcsi szárnyalást, én sem fogom be. Ameddig van pofája a kihízott öltönyében pöffeszkedve üzengetni, addig nekem – és bárki másnak is – joga van visszaüzengetni. A kölcsönösség jegyében. Ha csak egyedül gondolom így, akkor a magam, ha többen, akkor többünk nevében üzenem Felcsút fénylő csillagának.
Figyelj Viktor!
Engem nem érdekel, mennyire vagy legitim módon megválasztva. Hitlert is legitim módon választották. És? Na és?Az én szememben nem vagy, soha a büdös életben nem leszel sem az ország vezetője, sem becsületes ember, sem politikus, de még rendes főemlős sem.
Most, hogy a beltenyészeteddel karöltve tapsikoltatok az alaptákolmányotoknak, megint üzentél. Nekem, nekünk. Fenyegettél, mert szokásod. Minden gyáva szar fenyegetőzik, attól érzitek ti erősnek magatokat.
Nem beszakítani kell a koponyákat, hanem összeszámolni.
Ezt mondtad ünnepélyesen, a zavaros agyad valamelyik zugából előszivárgó gondolatfoszlányba kapaszkodva. Miért nem modtad ki? Gyáva vagy? Igaz, miért ne lennél gyáva. Kimondom helyetted:
Figyelünk, listázunk, nem felejtünk, bosszút állunk!
Ezt akartad mondani, gyáva kis geci. Ezt is mondtad. Azt hiszed, agyafúrtan, mert ezt majd lehet magyarázni így is, úgy is. Ahogy szoktátok, amikor jön a szarelkenő brigád és elkezdik a sikálást: a miniszterelnök úr nem ezt mondta, hanem arra gondolt, hogy. Aha.
Azt hinné az ember, hogy legalább valamit tanultok. Néha. Erről szó sincs. Megcsináltátok az alapszart, ünneplitek magatokat. Egy társadalmi szerződést rúgtatok fel. Ti, önkényesen, pár hataloméhes hülye. Ti, akik most ott parádéztatok és egymás vállát verdestétek, meg a tulajdon melleteket. Két ököllel. Mélymagyarul.
És igen, ott kellett lennie Schmitt Pálnak, a ti nagy kudarcotoknak. Sok mindent el tudtam képzelni, de azt, hogy egy tolvaj, hazug, méltatlan, bukott politikust szentté nyalsz a nagy ünneplésben, azt még én sem gondoltam.
Azt merted állítani, hogy azért bukott meg ez a csaló, aki azóta is a mi pénzünkön élősködik és annyi juttatást kap, amiből 20 család helyzetén lehetne jelentősen javítani, mert ő egy mártír. Egy hős. Akinek azért kellett buknia, pontosabban akit azért buktattak meg az idegen erők, mert aláírta azt a förtelmet, amit ti alaptörvénynek becéztek.
Miféle idegen erők, te szerencsétlen, kétballábas, elhízott, tehetségtelen labdaszedő? Ki a francról beszélsz te? Schmitt aláírta volna a kínai büfé étlapját is, ha történetesen azt tolják az orra alá. Bármit aláírt. Éjjel, álmából felrázva, tök sötétben is. Elég volt, ha megérezte a szagodat, lámpát se kellett kapcsolni.
Az idegen erők. Az.
Elárulom, ami neked és tettestársaidnak kurvára idegen, azt így hívják: erkölcs. Elhiszem, hogy teljesen ismeretlen számotokra, de ez buktatta meg mindenki Palibá-ját.
Nem, nem a saját erkölcse, nem is a tiétek. Olyan nincs.
De akkor még létezett ilyen a parlament falain belül is, elvétve, néha. És létezett a parlamenten kívül, az emberek hétköznapi világában. Akkor még előfordulhatott, hogy a közakarat azt mondta: tolvajoknak nincs helye az Ország Házában. Ebbe bukott bele az a jómadár, nem a hősies kitartásba, nem abba, hogy az ellenséges zárótűzben, hason kúszva, az életét kockáztatva aláírta a nyűves alaptákolmányotokat.
Ma már nem bukna bele. Már annyira megszokta mindenki, hogy lopni nem bűn, csalni, hazudni egyenesen politikusi erény, hogy ma már Schmitt egy ötperces hír lenne valamelyik szerda reggel. Hogy lopta a doktoriját, hogy hazudott, hogy soha az életben egy önálló gondolata nem volt, hogy eszébe sem jutott, hogy neki nem a te hátsódat kellene nyalnia, hanem az ország népét szolgálnia – az ma már nem lenne ügy. Szívás, mert ott és akkor még ügy volt.
Ma már az van, hogy egy legitim módon megválasztott kormány elszabadult. Szétbarmoltatok mindent, az emberek megkérdezése és engedélye nélkül átírtátok az Alkotmányt, a törvényeket, mindent. Ma már – nem tegnap óta – nem vagytok legitim kormány, te nem vagy legitim kormányfő, a törvényeitek szart sem érnek.
Na, innen kell nézni a mai szép kis ünnepséget. Hidd el, Viktor, egyszer szembe fognak jönni veled az idegenek. És a paraziták, a gazdatest hiányában éhen döglő paraziták, akik valahogy mégsem haltak éhen.
Nagy baj van a fejedben. Egyre több idegent fogsz látni magad körül. Az ágy alatt, a borotválkozó tükörben, a függöny mögött, a várban, az erkélyeden állva, koronával a fejeden sem fogod biztonságban érezni magad egy idő után.
Akkor lesz vége ennek – vagy akkor sem – amikor nem a betört fejeket számolod, hanem a tyúkláb-mintát a ruhádon.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.